Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

521

ZESZiülföld-i lrön37-T7-ész:et.

Dillmann, Prof. Dr. A. Kurzgefasstes exeg. Handbuch z. a. T. — i2. Lief. — Exod. u. Levit. Für die 2. Aufl. nach Dr. A. Knobel neu bearb. Leipzig, Hinei, 10 m. 80 f.

Gondosan csoportosít szerző minden anyagot, mely arra való, hogy tiszta ítéletet lehessen az egyes bibliai kérdésekről hoznunk. Tiltakozik az ellen, mintha Izrael törvényes intézményei csak a számkivetésben és Babyloniában Írattak volna össze. Árnyoldala e műnek a csodáktól való iszonya. Másrészt pedig szerző Knobel régészeti, történelmi és földrajzi magyarázatait haszonnal értékesiti müvében.

Ernesti, Dr. th., Abt zu Marienthal etc., Die Ethik des Apostels Paulus. 3. neu bearb. Aufl. Göttingen, Vanden- hock u. Ruprechts Verl. (195 1.) 4 m.

A megjelenés közben meghalt szerző e munkájában uj az első főrész: „A keresztyén erkölcsi életét ösztönző szellem tárgyilagos működése.“ E rész 2 szakaszra oszlik: „A keresztyén- ség előtti erkölcstelen élet Isten lelke nélkül“ és „Az Isten leikéből és lelkében való keresztyén élet.“ Ezen utóbbi szakasz tárgyálja az újjá születést, a léleknek munkáját az újjá születettben. és Krisztus példáját. A második főrész taltalma ez: „Az Isten lelke által vezérlett keresztyén erkölcsi állapot fejlődése, minősége és belső haladása szerint feltüntetve. E felosztás nem a szokásos, hanem az irásszerü. Az Írásból kifejtett s az emberi természet feletti irásszerü nézeteken alapuló ezen mű nagy figyelemre méltó.

Nippold, Dr. Fr. Prof., Die Theorie der Trennung von Kirche u. Staat geschichtlich beleuchtet. Bern, K. J. Wyss. (77 1.) 1 m. 50 f.

Bizantinismust és Papaiizmust tévelyeknek nevez a szerző és mégsem szereti a szabad egyházat, a szabad államban. A tudomány ápolását egészen az állam hatalma alá kivánja bocsátani, még a theologiáét is. Az egyház teendőjéül a szeretet- ben munkás hitet jelöli ki. Ajánlja tehát azt, mit Svájczban mind a katholikusok, mind a protestánsok perhorrescálnak. És igy világosan igazolja azon tapasztalatot, hogy a liberalizmus ott, hol túlnyomó, legkevésbbé törekszik az egyház szabadsága után.

Theologische Arbeiten aus dem rheinischen FKOT. EGYE. ÉS 1SK. FIGYELŐ. 35