Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

időt, melyen nem lehet, nem szabad meg nem hallanunk az Urnák szavát: most tireátok néz óh papok a parancsolat. Ma­iak. II. i. Álljatok az utczákon s lássátok meg, melyik legyen az igaz ut, és azon járjatok. Jer. VI. 16. Ezek a dolgok, me­lyeket cselekedjetek, az igazságnak és békeség-nek törvény eit szolgáljátok. Zak. VIII. 16; az időt, midőn úgy kell tennünk mindnyájunknak fejenként, mint szentkönyvünk parancsolja: mikor rajtad a jelek megteljesednek, járj el benne a mi a te hivatalod. I. Sám. io. 7. S ime ez az mire jelen szózatom közvetlenül czéloz és irányozva van. E hivatalbeli eljárás az, minek teljesítését fel­ügyeletem alatti szolgatársaimnak hivatali tisztemnél fogva, de kir. biztosi magas rendelet következésében is ezennel köteles­ségükké teszem, a mint itt következik: 1) Kerületünkben, egyházainkban kivétel nélkül kijelen­tendő s egy héttel előre a gyülekezetben kihirdetendő vasár­nap reggeli óráiban tartassák ünnepélyes istenitisztelet a végett, hogy I. Ferencz József királyunk ő felsége iránt egy- házilag is nyilvánittassék Isten színe előtt a jobbágjd őszinte hódolat; oda lévén irányozandó az egyházi alkalomszerű beszéd, hogy keltessék fel a hallgatóság szivében múltra nézve ugyan a megtörténtek feletti töredelmes bánat, jövőre nézve pedig a kötelességre visszatérésnek, a jobbágyi tisztelet s tán- torithatlan hűség- és engedelmességnek legtisztább indulata; legyen kiemelve az apostoli tan, miszerint: nincsen hatalmas­ság, hanem Istentől, és valaki ellen támad a hatalmasságának, Isten rendelésének támad ellene. Kom. XIII. 15, 1—2; az apos­toli tan, miszerint a testnek cselekedetei a pártütések. Gal. V. 19. 20. s nem onnét fölül származott bölcseség ez, hanem földi, testi és ördögi; a mely bölcseség pedig onnan fölül van, tiszta az, békeséges, mértékletes, engedelmes. Jak. III. i5, 17.; — legyen kitüntetve az a jézusi tan, hogy minden ország, vala­mely magában meghasonlik, elpusztul. Mát. XII. 15; kitüntetve az események kíséretében ránk özönlött veszélyek, nyomorúsá­gok rémképe; — ellentétben ezzel lélekemelő képe a helyezet­nek, midőn ki-ki békeséggel nyugszik szőlője alatt. Mik. IV. 4, — mikor megnyugszik az egész föld, és nagy bátorságban va­gyon. Zak. I. 1. 2) Ugyanez alkalommal buzdittassanak a hívek tanítás közben Isten iránti hálára, s aztán emeltessék forró hála azért, hogy már is annyi vérbe került, annyi vészt okozott polgári

Next

/
Oldalképek
Tartalom