Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

344 A világ jövője, megvilágítva a történelem és kijelentés által. ii. Remény nélkül való népek. Bármily különféle, eltérő folyamatu, a legrégibb kultur- népek története, mégis valamennyinek azonos a kiinduló pontja s ugyanegy eredményre jutnak. Tekintsük ama népeket, me­lyek az őskorban az emberiség élén állottak, tekintélyes hata­lomra jutottak s a műveltség nem csekély fokát elérték, de hanyatlások, bukások már ezredévek előtt bekövetkezett. Az újabban fölfedezett egyptomi, asszyriai és perzsa romok, Kar­nak óriási emlékei, Luksor bámulatot keltő templomai, Baby­lon, Ninive, Persepolis nagyszerű palotái felirataikkal s képe­ikkel, bőven leírják mintegy kidomborítják ama népek történe­teit, vallási, politikai, társadalmi állapotját, tudományát, művé­szetét. Azonban, bármi nagyra becsüljük tevékenységüket, bármennyi hasznos ismeretet örököltek tőlök az ifjabb népek, bizony az emberiség jövője kétes leendett volna, ha ez ama népektől s azok életétől függ. Hiszen önmagok ásták meg sirjokat és ugyanazon sors osztályosává lesz az emberiség, ha reájok lett volna bízva. Mert éppen ama kulturállamok tipor­ták folyton lábbal, az igaz örök emberi jogokat. Gsak képzel­jük el, mily gyászba borult volna az emberiség, ha amaz egyptomi pharaók, vagy az asszyr-babeli, vagy perzsa nagyki­rályok czéljokat elérik s a föld népeit meghódítják vala, ők, kik százezerek életét nem kímélték, ha személyes dicsőségük, jogarok fénye, töméntelen kincseik halmaza, iszonyú önkényük hatalma nagyobbodását megkisérték ; kik isteneknek képzelték magukat, ha a megalázott fejedelmeket s királyokat mint hit­vány rabszolgák seregét látták lábaik elé omolni. Vagy midőn a föld országainak aranya s ezüstje sok ezer mázsáit felhalmo­zók diszpalotáikon, vagy ha nemzeteket csupa kedvtelésből koczkaképen ide s oda hajigálták, a középtenger partjairól az Euphrateséig, vagy a perzsa fensik talajára. Ha a földnek ama kényurait hatalmas papságok nem zabolázzák némileg, s ezek nem táplálnak legalább néhány kevés magasabb, isteni, em­berbaráti eszmét: amaz idők emberisége bizony már sokkal előbb sülyedt volna el a vér, szolgaság és erkölcstelenség pos­ványába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom