Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
18 rázatunk, és ezek a dirib-darabok csak késleltetni fogják ogy teljes egésznek várva várt megjelenését. Itt legfeljebb annyi megengedhető, hogy először az Uj-; azután az Ó-testamentom vétessék munkába, miután az előbbi reánknézve még is nagyobb fontossággal bir. Ajánlható továbbá az is, hogy egy könyvet, egy munkatárs dolgozzék ki, és addig ne lépjen elő dolgozataival, mig egészen készen nincs, mert ellenkező esetben megtörténhetik, hogy ellenmondásokba keveredünk, nem lehetvén a megelőzőket a következők szerint idomítani. Legjobb lesz előre felosztani a bibliát a munkatársak között. így a munka ha lassan is, de biztosan halad a megvalósulás czélja felé. 4. Nem felesleges továbbá a terjedelemre nézve is megállapodásra jutniuk a munkatársaknak. Az arányosság ugyan az ilyen munkánál mm mulhatlan kellék; de mégis tagadhat- lan, nem válnék az a mü előnyére, ha egyes könyvek nagyon is részletesen, mások ellenben csak felületesen magyaráztatnak. Az Incze-Herepei-féle Uj-szövetség magyarázatnak épen az egyik hiánya, hogy az evangyéliomokról mond valamit, de már az apostoli levelekről keveset, holott ezek még inkább igénylik a magyarázatot, mert a nagy közönség könnyebben felfogja és alkalmazza a történeti concret igazságokat, mint az apostoli levelekben minden lépten-nyomon előforduló abstract fogalmakat. Tagadhatlan, ez a magyarázókra nézve is nehezebb, de a nehézséggel szembe kell szállani, mert a fáradság gazdagon megfogja magát jutalmazni. A terjedelem megállapításánál nemcsak a munkaerőt, hanem a fogyasztó vagy vásárló közönséget is tekintetbe kell venni, hogy a túlságos terjedd messég miatt (bár eléggé terjedelmes magyarázatot Írni nem lehet), a kezdeményezés már egy-két kötetnél meg ne álljon. 5. Végül szóljunk még valamit a külalakról is. A külalak két dolgot foglal magábá, u. m. az egyes részekre tett magyarázatok szerkezetét és irmodorát. A bibliamagyarázatok szerkezetére nézve, a mint tapasztaltam és tudom, nagy eltérések vannak. Azért szükséges, hogy a szerkezetre nézve is bizonyos megállapodás jöjjön létre, mert az nem válnék egy mű előnyére, ha egyik darabja egy, másik másféle szerkezetű lenne. Legtermészetesebbnek látszik a gyakorlati bibliamagyarázatban három részt különböztetni meg, u. m.: I. A szövegleirást. 2. A nehezebb helyek magyarázatát. 3. A gyakorlati alkalmazást vagy tanulságot. v
