Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

3-4. füzet

kerületek megbízottai, az annyira ismeretes soproni eset alkalmából felmerült kir. ítélőtábla döntvénye tárgyában — miután az az 53-dik §. sokféle bonyodalomnak és zavarnak lehet forrásává — nagyon czél szerű és kívánatos volna, ha az egyetemes konvent, a maga kebeléből egy küldöttséget nevezne ki a testvér ágostai egyházkerületek megbizottaival való érülkö- zésre; hogy igy a két prot. hitfelekezet egyetértőleg járna el a nagy fontosságú ügyben. Az indítvány elfogadtatván, a püspöki és főgondnoki kar és még egynéhány konventi képviselő biza- tott meg, a testvér ágost. egyházi vezérférfiakkal érülközésre.

Az erdélyi igazgató-tanács által g évről fölterjesztett missziói számadások átvizsgálásával s azokról jelentéstétellel: Kántor Sámuel elnöklete alatt Takács János, Szentpéteri Sámuel, Szabó János és Fejes István bízattak meg. Ugyanezen bizottsághoz tétetett át Tomka Károly andrásfalvai lelkész kérvénye is.

Tárgyalásra fölvétettek a konvent által már átalánosság- ban elfogadott köznevelési és közoktatási szervezet szabályzata s ennek az egyetemes tanügyi bizottság módosításai szerint átalakított szövege, mely az egyes egyház-kerületek kifejezett véleményeinek alapján készíttetett s terjesztetett elő. A következő olyan módosításokat jelöljük meg, melyek mind az eredeti tervezettől, mind az egyetemes tanügyi bizottság javaslatától eltérnek:

Az egyetemes konvent nem tartotta szükségesnek a tanítók vagy tanárok heti óraszámának határozott megjelölését. Lehet azokat emelni a fenntartó testületeknek, a mint nekik tetszik. Éppen úgy a fizetések megállapítására is teljes mértékben azoknak belátására és intézkedésére hagyatott.

Az egyházmegyékben a népiskola látogatók tapasztalataikról, az iskolák állapotáról évenkénti jelentésöket az egyházmegyei tanügyi bizottság elnökéhez adják be, a ki aztán ezek alapján készíti jelentését az esperesthez vagy egyházmegyéhez.

.V kér. felebaráti nevelő intézetek közzül csupán az árvaházak és szeretetházak vétettek fel, ezekről gondoskodni mul- hatlanul feladata az egyháznak.

A polgári iskolák nem vétettek fel az ezen időszerint létesíthető tanintézetek közé: a felső leánynevelő intézetek minél nagyobb mérvű elterjedését óhajtván az egyetemes konvent,