Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
8 értelmi tehetségteket szenteljétek Krisztus egyházának javára. Különösen ajánljuk figyelmetekbe az egyházi életnek gyökerét, a hétköznapi és vasárnapi iskolát. Ha a presbyter, mint tanító vagy felügyelő az iskola iránt érdeklődést tanusit: tanítók és tanítványok felbuzdittat- nak, s ez által az iskola és egyház közötti helyes és szükséges viszony fenntartatik. Testvérek! legyetek körültekintők mindennemű eljárástokban. Adjatok életpéldát a világban, de nem világ szerint valót. Le- gyetek külön állásaitokban Krisztusnak tanúi, — ti magatok 0 általa kormányozva, s igy előkészítve az ő nevében, és lelke szerint való kormányzást a gyülekezetben, melynek tagjai vagytok! Testvérek! kik Urunk Jézus Krisztus nevéről neveztettek! mi kegyelemből tapasztaltuk, minden hívőknek lelki egységét. Mi éreztük, mily nagy Krisztus családjának ama része, mely presbyteri rendet tart. Története, alkotmánya, igehirdetésének egyszerűsége, tanainak tisztasága képezik jogczirnét veletek szemben. Azonban, gyü- lésezésünk folyama alatt, maga a presbyteri rend, nem volt reánk nézve oly fontos, mint a keresztyénség öntudatossága. Keresztyén ség csak Egy létezik.' Egy a tenger s mégis több tenger van. Egy a nyáj, s mégis több akol van. S igy van ez az Egyházzal is. Ugyanazon gondolat folyam, hason erők, ösztönök és czél- zatok jelentkeznek elébb-utóbb minden egyházban. Egyik nem zárkozhatik el a másik elöl. „Ha egy tag szenved; szenvednek vele a többi tagok is; ha egy tag kitiintet- tetik: örvendenek vele a többi tagok is. Nem kell-e biztosítanunk Európa, vagy a még távolabbi földrészek gyengébb egyházait, úgy az Ó-, mint az Uj-világ rokonszenve s szeretetéről ? nem kell-e megígérnünk, hogy azok, a kiknek sok adatott, azok imáikkal s vagyonukkal fogják segélyezni azokat, a kiknek nyomorral kell küzködniök?
