Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
7. füzet
346 A „beszermeni“ tractust igen helyesen egynek veszi Ember Pál a borosjenői vagy zarándi tractussal, s nevét onnan kísérli meg kimagyarázni, hogy gyanitása szerint valaha Bereg- Böszörmény is hozzátartozott s ettől neveztetett el a későbbi borosjenői egyházmegye. — Mások a „beszermeni“ tractus alatt a mai alsószabólcsi és hajdukerűleti egyházmegyét vélik. De, hogy Beregböszörménytől nem neveztethetett, bizonyos onnan, hogy B.-Böszörmény oly közel van Nagy-Váradhoz, a bihari egyházmegye fővárosához, hogy kétségkívül mindig ahoz tartozott és soha a borosjenei vagy zarándi egyházmegyében nem eshetett s igy annak nevet nem adhatott. S bár az 1822-ik évi general convent a hajdani borosjenői egyház helyébe alkotott nagyszalontai tractust úgy kerekítette ki, hogy B.-Böszörmény is hozzátartozik, ez nem valami történelmi alapon, hanem csak Ember Pál gyanitmányán épült, mint ez megtetszik nevezett convent jegyzőkönyvéből. Továbbá pedig, hogy Hajdú- vagy Rácz-Böszörménytől sem neveztethetett egy külön tractus, azt egy felől állítja Szabó Károly jeles búvár, folyó évi ápril 26-diki levelében, midőn igy szól: „hogy 1567-ben debreczeni, nyíri vagy szabolcsi seniorságok mellett még böszörményi is létezett volna, melynek soha többé semmi emléke, hihetetlen“ ; másfelől kétségtelenné teszi a debreczeni tractusnak 1615. ápril 7-én kezdődő jegyzőkönyve, melyben világosan ott áll a debreczeni egyházmegye egyházai közt Hajdú- vagy mint korábban neveztetett Rácz-Böszörmény. — (Lásd: „Magyar prot. egyh. s isk. Figyelmező“ 1872. IV. füzet. i42. lap.) Egy harmadik Böszörményről ismét, mely a zarándi egyházmegye területén létezett volna valaha, gondos nyomozás daczára is semmi említést nem találok. — Nem létezett tehát „beszermeni“ egyházmegye, de létezett más, melynek neve elferdítve olvastatott. Az tény, hogy a később borosjeneinek nevezett egyházmegye volt az, mely a helvét hitvallásnak 10-ik helyen aláirt, azonban a név elferdítésre vonathozólag két eset állhat elő: i. A „borossieneiensis“ szót olvasta Szenczi Czene Péter „beszermeniensis“-nek. Ez lehetséges, mert a 17-ik században Boros-Jenőnek a török által 1658. szeptember 2-án történt fel- dulásáig csakugyan „Senioratus Boros-jeneiensis“ névvel illet- teték ez az egyházmegye; és hogy a 16-ik században is már ugyneveztetett kétségtelenné lenne az által, ha Ember Pál az 1591-diki sorozatban a jenei tractust is említené, de azt nem
