Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

7. füzet

347

teszi. E mellett még az is kérdés, hogy 1596. előtt, mely évről Ember Pál az első borosjenői lelkészt s seniort említi, református volt-e Boros-jenő? Mert az bizonyos felőle, hogy Lo- sonczi István birtoka volt, kiről tudjuk, hogy Temesvárról mint űzte el Szegedit, Lippait és Gergelyt! Egy i56i-dik évi összeíráskor az özvegyéének, Pekri Annának tulajdonául emlittetik. Az a vélemény is felmerülhet, hogy a II-dik János idejében nem volt-e Boros Jenő unitár község? Mig e tárgyról a homály el nem oszlik: addig nem mondhatjuk határozottan, hogy a „beszermeniensis“ név a „borossieneiensis“ névnek hibásan történt olvasásából állott elő.

2. Másik eset lehet szerintem, hogy a „keresmarosi“ név olvastatott hibásan „beszermeni“-nek. E nézet felállítására következő okok indítottak:

a) Szegedi Lörincz 1569-ben magát kőrösmarosközi seniornak írja, milyen nevű egyházmegye pedig nem létezett, mint a kimutatás bizonyítja. Igaz, hogy Ember Pál műve 126. és 64o. lapján a kőrözsmarosközi seniorságot egynek veszi a makóival, de mi alapon ? Azon alapon jobban megilleti a k ő- rözsmarosközi seniorság nevezet a borosjenői tractust, mely épen a fehér és fekete Kőrözs ágai közt és a Maros közt feküdt. De nézze meg bárki is az egyházmegyék neveit: avvagy nem mindig makói, alföldi vagy csongrádi néven jön elő a mai békésbánáti egyházmegye, kőrözsmarosközi senioratus neve alatt pedig soha elő nem fordul? Mert az, hogy Szegedi Lőrincz békési lelkész volt, nem bizonyit Ember Pál állítása mellett, sőt ellene; ugyanis Kocsi Csergő Bálintnak már idézett kéziratban levő müve, a sármellyéki vagy zarándi tractusról igy szól: „Celebres eeclesiae in hoc se- nioratu sunt ipsa Szalontaensis, Belényes, Békés, etc. Celebris fuit eeclesia etiam Boros-Jenöensis, Anno 1658. a tureis capta, etc.“ Szerinte tehát Békés is a zarándi vagy kőrösmarosi tractushoz tartozott, minélfogva Szegedi Lőrincz, mint békési lelkész és kőrösmarosközi senior, a később borosjeneinek nevezett tractus esperestje volt, és pedig valószínűleg Gönczi Máté gyulai lelkész és senior után tétetvén meg esperestnek 1567-ben.

b) Ma is meg van a békésbánáti egyházmegye birtokában egy 1701-ből való ezüst pecsét nyomó, melyen következő jelvények s iratok állnak: közepén emberi kar, nyitott könyvet tartván, a felett nap és hold (infra). Körirata ez: „Körözs-