Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
10. füzet
489 Ä barsi református egyházmegye történetéhez. A barsi református egyházmegye közelismerésre méltó nemes buzgalommal és dicséretes példaadással íratta meg és adta ki saját költségén 28 nyomott Ívre terjedő saját „Monográfiái vázlatait.“ E füzetek nt. szerkesztője, a júliusi füzet 356—357. lapjain a „Könyv és lapszemlében kellően méltányolva e művet, ajánlókig felemlítette megjelenését. Én most egy parányi adattal kívánok a barsi reform, egyházmegye történetéhez járulni, mely adatra épen ma (szept. 5-én) találtam. — Könyveim közt böngészvén ugyanis, találtam egy kis fekete bőrkötésű könyvet, melynek czime ez: „Igaz és tökéletes boldogságra vezérlő Ut. Idegen nyelvből magyar nyelvre fordittatott Somosi Petkó János szikszói Prédikátor által. Patakon. Kenius György által. 1(05(5,“ Maga a mű nem épen ritka, mert mint a „Régi magyar könytár. 1879.“ 386-dik lapján olvassuk, ismeretes 14 példánya, ez tehát már 15-dik; hanem nevezetesnek találom a birtokomban levő példányt annyiban, a mennyiben azt maga Somosi Petkó János ajándékozta Somosi György tiszttársának. — A czimlapon ugyanis, az alján, már megfakult, de még eléggé olvasható betűkkel ez áll, tentával írva: „Somosi György uramnak. Most Suliói Prédikátor Urnák.“ Ez adat azt mutatja, hogy a barsi egyházmegye monográfiája 382-dik lapján enditett sallói lelkészek Csontó András 1650. és Marosi István 1680. közt, tehát 1056 —1658 táján (mert ez utóbbi évben került ki sajtó alól a somosi műve) Somori vagy Somosi György vélt sallói lulkész. A mi a birtokomban levő példányt egyéb tekintetben illeti, első fedelén belől ez van írva: „Michael Hegyi habet,- évszám nélkül. Az egész könyv áttanul- mányozottnak látszik a sok aláhúzások és részint latin, részint' magyar nyelven tett jegyzéseknél fogva, de a jegyzetekből sok olvashatatlanná lett már. Rá ez Károly. Egy adat ahlioz, volt-e Szegedi Kis István Tasnádon? Franki Vilmos: „A hazai s külföldi iskolázás a XVI-dik században. Budapest 1873“ — a 85-dik lapon ezt irja: „Csanád protestáns. A XVI-dik század közepe táján Szegedi Kis István volt itt tanító.“
