Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
11. füzet
546 A legjobb gyógyszernek tartja ő is a munkásnak tulajdonossá tételét; csakhogy, midőn segélyezzük, hogy legyen háza, legyen jövedelme, törekedjünk megszerezni számára az örökkévaló lakást, s hogy az ő neve is beirattassék az életre elválasztottak nagy könyvébe! Venétziáner Sándor, PERÉNYI PÉTER. — Mutatvány a „Zarándi egyházmegye történetéiből. — Nem kevésbbé szerencsés a Zarándi egyházmegye „a hazai reformáczió első rendű oszlopát,“ „a magyar J án os-F r i- gyest,“ — mint Balogh Ferencz „Magy. prot. egyháztörténelem részletei. Debreczen. 1872.“ 39—40-dik lapon nevezi Perényit, — habár csak rövid ideig is, azon áldott emlékezetű férfiak közé számi- tani, kiknek védelme alatt s eszközlése folytán, birtokuk területén a reformáczio terjedt és szilárdult, s kikkel együtt ő, részint temesvári várparancsnoksága, részint Gyula, Somboly és Boros-Telek zarándmegyei helyek birtoklása jogán, e végre tetemesen hatott és közre munkált, — mint a Dráva és Bodrog melléke, hol szinte az ő dajkálkodása által terjedt a reformáczio. Született 1501-ben. Atyja volt Perén vi Imre , nádor,*) anyja a Világosvárát birtokló Báthory-család tagja: Báthory Borbála. Korán lépett a haza szolgálatába. Atyjának 1519. február 3-án történt halála után temesi gróf és várparancsnokká tétetett. Kétségenkivül érintetett ő már Temesváron a reformáczio szellője által, jóval a mohácsi vész előtt, főként a Petrovics lippai várparancsnok közelléte s azzal érlilközése folytán, s valóban, mint Budai (Magyarország históriája. 1811—1814. Debreczen. II. rész 89, lap.) és Lányi írják (Egyháztörténelem. I. 49.) udvari lelkésze Siklósi Mi*) A történeti tények oda mutatnak, hogy Perényi Imre, nem pedig utódja Báthory István volt a Szerémi által emlékezetben hagyott eretnekégető uádor. Ugyan is Perényi nádornak volt egy Ferencz nevű Ha, a Mohácsnál elesett püspök, — ki már 1513-ban váradi püspök volt és biharme- gyei főispán volt, de a kinek a püspökségben való megerősitésre nézve még 1515-ben is csak Ígéretet tett a pápa, mivelhogy Ferencz igen ifjú volt. Az atyja tehát a pápa iránti kedvkeresésből, Verböczy pedig a király és klérus kegyének megnyerése végett, nádorságra számítván, égettette a reformáczio hazai zsengéit, amaz hármat, emez nyolezat. 1518-ban. (Lásd : Révész Imre : Devay Biró Mátyás életrajza. Pest. 1863. 19. lap)
