Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

10. füzet

483

katonái a császári seregbe lépjenek, ö maga vagy anyja rajta lesz, hogy a rebillió fejeit kézrekeritse és a legközelebb eső császári ezredesek kezébe szolgáltassa; végre a császári zeregct fuvar, élelem és más szükségesekkel tel- hetöleg ellátja.“ (Pauler i. m. 89-ik lap.) A fejedelemnö mindössze csak annyit tudott kivinni, hogy a felség beleegyezésével Ecseden és Patakon a német őrség mellett 30—30 magyar hajdút is tarthasson; továbbá Regéczet és Munkácsot — ez utóbbit mint a fejedelemnő várát — meghagyták kizárólagos birtokában.

Ezen alkut Lipót is megerösité azon módosítással, hogy á 30—30 magyar hajdú tartása sem Ecseden, sem Patakon nem engedtetett meg.

I. Rákóczi Ferencz tehát, anyja s a jezsuiták közbenjárására — az összeesküvők felfedezése árán — kikről már előbb anyja jelentést tett Bécsbe,, megmenekült; de 400 ezer tallért kellett biindijul a bécsi udvarnak letennie, melyből 100 ezer forintot Ecsed és Munkácsért anyja adott; a többit nejétől, aztán Szelepcsényitöl, a győri és kassai jezsuitáktól stb. kölcsönözte. Ez alku véglegesen 1671. máj. 23. fejeztetett be Borsiban.

Báthori Zsófia nemcsak fiát, hanem még embereit is megtudta menteni. így Usz Istvánt, Melczer Lajost és Kazinczy Péter zemplénmegyei főjegyzőt, ki Munkácsra szaladván, a fejedelemnőnél keresett védelmet és katho- lizált.

De bárha Báthori Zsófiának sikerült is fiát s párt- fogoltjait megmenteni, a németek zaklatásai alól ő sem volt kivétel, daczára annak, hogy a bécsi udvarhoz való ragaszkodását a legtüntetöbb módon nyilvánitgatá. Iíiában kedveskedett egygyel-inással, igy pl. egyszer 100 akó tokaji borral a bécsi minisztereknek. Neki is úgy kellett tűrni, hogy Spankan, Strassoldo, Stharinberg önkényked- tek, zsaroltak jószágain, mint bárki másnak. Majd a toi