Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

11. füzet

kell esketni, ott a plébános, az ö segélyével kell élniük. (Pauler Wesselényi ossz. esk. II. k. 421 lap.)

Sőt másokat is biztatott a protestánsok üldözésére. 1673. ugyanis a szepesi kamara ápril 17-kén kelt levelére adott válaszában erre ösztönzi azt; ugyanekkor Bereg- vármegyének tudtára adta, hogy a ref. papi javadalmakat — szerinte — jogosan foglalta le s felhívja a vármegyét, hogy a protestánsokat az igaz kér. kath. hit hátrányára ne támogassa annyira. — 1674. Borsai Ferencz kaszonyi ref. pap vagyonát is elkoboztatta s magát fogva tartotta Munkácson. Ugocsavármegyének 1674. julius 9. tartott üléséből kelt közbenjáró s esdő levelére pedig, azt válaszolja, hogy a fancsikai ref. pap kezes-levelét ki nem adja, hanem őt magát is a többi ref. papokkal együtt fogva viteti Munkácsra; mert Ugocsamegye Majos Ferencz kurucz kapitány portyázásait meg nem gátolja, mintha arról a ref. papok tehettek volna! (Lehoczky Tivadar közlései — gyűjteményemben.)

Szatinár vármegyében nem kevésbbé üldözte a protes- tántizinust, ott a meddig hatalma elért. Az 1672. febr. 8. megyei követi utasításban az ecsedi templom és egyházi jövedelmek s a gyarmati templom elfoglalása miatt tesz panaszt a vármegye. (Sz. vm. levéltár Act. pol. fase. 18. actor, nro 60. 1672.) A gyarmati bírónak pedig épen úgy ir 1673. márcz. 6. Báthori Zsófia, mint a török basák s tatár hordák vezérei a magyar községekhez ez időben.

Sőt nem csak gyarmati jobbágyival mert igy beszélni, hanem a vármegyékkel is. Es mentül inkább dúlták az ő és a szabadság ügyét gyáván cserben hagyó fiának javait a kuruezok: annál vakmerőbben beszélt a vármegyékkel s üldözte a protestánsokat, ezeket tartván jószágaik pusztítása okainak. Megtetszik ez 1673. auguszt. 24. Szatmár vármegyéhez intézett leveléből: „ha vagy magunk, vagy hozzánk tartozó egyházi s világi embereink vagy jószágaink háborgattatnak, annak megorvoslására, valamit el