Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
10. füzet
479 BÁTHORI ZSÓFIA ÉLETRAJZA. — TÖRTÉNETI TANULMÁNY. — (Folytatás.) Y. Báthori Zsófia fiának I. Rákóczi Ferencznek házassága s a "Wesselényi-féle összeesküvésbe vonása s fölkelése. A protestánsoknak ekkor nem csak Báthori Zsófia által, hanem a római klérus és a rekatholizált főuraktól való üldöztetése, a bécsi udvar által egyre-másra elkövetett törvénytelen tettek s a sz. gothárdi győztes csata után, a megalázó vasvári békének, mintegy az ország tudta nélkül való sérelmes és lealázó megkötése a törökkel: (1664.) országossá tevék az elégiiletlenséget. A gyú- anyag már meg volt, csak még a szikra kellett, mely azt felgyújtsa. Ezen munkáltak Múzsnai Vitnyédy István hires lutheránus föember és prókátor s a kalandos életű Széchi Mária, Wesselényi Ferencz nádor neje. A legelső lépés erre Zrinyi Péter leányának, a varázs-szépségű Ilonának összeházasítása volt az ifjú I. Rákóczi Ferenczczel, melyet 1662. óta készitgettek elő s ezenkívül egy szövetség létesítése az ország legelső főurai s a hazafiak között. E házasság annyival inkább sikerült, mert a menyasszony anyja, Zrinyi Péterné, a hazafias szellemű és tett vágyó Frangepán Anna Katalin is akarta azt. Az eljegyzés a trencséni fürdőkbe ment végbe 1665 nyarán, a hol a jegyeseken kívül Báthori Zsófia, Zrinyi Péter, Wesselényi Ferencz nádor és mások is jelen voltak. Itt kezdettek szövetni azon összeesküvés szálai, mely Zrinyi Péter, Frangepán Ferencz, Nádasdy és másokra oly végzetesen ütött ki. A következő év tavaszán 1666. márez. elején Makovica várában, a mennyegző nagy fénynyel meg is tartatott, a honnan Zrinyi Péter egyenesen Wes- PBOT. EGYH. ÉS ISK. FIGYELŐ. 33
