Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
4. füzet
ív, havonként jelenik meg egy füzet; egy kötött 3—4 füzet hol áll. Az előfizetés, fordító és kiadóhoz, Budapest V. kér. Akadémia utcza 3. sz. a. küldendő. A fordított mii ajánlva van Nt. Gönczi Pál urnák. Ali pedig ezen igen becses müvet mely elég jó magyar fordításban először jelen meg nyelvünkön, ajánljuk a czélszerü nevelés barátainak pártfogásába. Egyházi és iskolai szemle. Czikkei közt az oláh nyelvnek az eloláhosodott ref. egyházakban leendő alkalmazásáról szóló czikk Dózsa Dénestől, kiváló fontosságú. E czikkről, melyhez az erdélyi prot. közlönybe Koos Ferencz szólt részletesebben szólandunk. Most csak any- nyit, hogy D. D. érveit egészen helyeseljük, s nem látunk más módot az elnemzetlenedett részek visszakozására, melyet tenni elodázhatlan kötelességünk. Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. A m. tud. akad. történelmi bizottságának megbízásából kiadta, Szilágyi Sándor, akad. r. tag. Budapest, 1879. 496. lap, ára 2 frt 50 kr. E nagybecsű gyűjtemény, Bethlen Gábornak .300-nál több levelét tartalmazza. A levelek a leghívebben jellemzik azon fáradhatlan és bölcs munkásságot, melylyel Bethlen Gábor fejedelem a magyar nemzet szabadságát s Erdély függetlenségét, a német befolyás ellen védeni törekedett. Valóban, mint a levelek nagyérdemű gyűjtője és kiadója mondja bevezetésében, e levelek olvasásánál „egy eseményekben és tapasztalatokban gazdag élettörténete tárul fel előttünk, mintha egy emlékiratnak szétszórt darabjai volnának. Alidőn a gyászos emlékű brassai csata után Erdély elveszett, s a menekülő honfiak kisded csapata a vaskapunál újabb vereséget szenvedett: Bethlen is az elbujdosottak kicsinké táborában volt. A török földön vonta meg magát, mert nem akart „soha egy óráig is a német hűsége alatt lenni“, inkább el volt jószága nélkül, szenvedett bujdosást, hogy sem mint nemzetének nyomorúságát, hazájának pusztítását szemeivel nézze, vagy egyike leg)'en nyomorgatóinak“. E levelekből látjuk, hogy dicső Bethlen Gábor mily kitartó buzgalommal igyekezett biztosítani a magyar nemzet szabadságát. E közben arra is ráért, hogy az általa alapított, most Enyeden lévő főiskolába kitűnő tanárokról gondoskodjék. Elvá- lászthatlan volt lelkében a magyar nemzet szabadsága s a protestántizmus. Neki köszönheti Erdély, hogy a XVII. század legnagyobb és fontosabb nemzetközi bonyodalmában, kardját
