Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
11. füzet
516 De hát minek is bizonyítsuk be azt, mi már régtől fogva be van bizonyítva és jóformán önmagától világos? Hisz minden fontos találmány, csak történelmileg kinyomozható időben történt; gőzgépeket és vasutakat legelőször csak a mi századunk hozott létre; a tudományos gyógyászat és természetvizsgálás kezdete Harvey és verulámi Bákótól datálódnaka könyvnyomdászat Európában a 15., Chinában a 12. században K. u.; a főnicziai irás legfólebb egy-, az egyptomi képes irás vagy két ezredévvel K. e. találtatott fel; szóval, minél fólebb hágunk az ó korban, annál miveletlenebbnek találjuk az emberiséget. Sőt, ha százezer, vagy millió évnek múltjába mehetnénk is vissza, bizonyosan oly időpontra akadnánk, melyben még csak a szótár mesterségét találták fel! De hát ezeken felül, nem szemlélhetünk-e Brazília bokotud- jaiban, Eszakamerika vörösbőrü lakóiban, Australia alfu- ruiban, a melanézi népben és Polynézia sok maiéji törzsében, valamint közép Afrika legtöbb néger törzseiben oly nemzeteket, melyek az ősi durvaság álláspontján teljesen megállapodtak, — szemlélhetünk oly törzseket, me- \ lyeknek nyelve még rendkívül szegény, úgy, hogy néme- I lyikök alig ötig olvas, vallásuk pedig legjobb esetben nem egyéb vak és bárgyú fétis — tiszteletnél, roszabb esetben pedig — aequale nulla? Hogy a ködös őskorban, a mi elődeink sem lehettek külömbek, bizonyítják a néhány évtizeddel ezelőtt felfodözött czölöpépitményei a kőkornak, a mikor, még csak a bronzt. sem ismerték (annál kevésbbé a zsebórákat, távcsöveket és vadászpuskákat), hanem vad gyümölcscsel, kenyérrel, hallal és vaddal éltek és fölötte kezdetleges szövetű ruhával óvták magukat a hideg ellen. Hogy ezen durva kőkori emberek, vallásról, egységes, láthatatlan Istenről és teremtőről még vajmi keveset tudtak : az aztán önként értetik. Sőt a czölöpépítményekben, bálványokat és festiseket nem is találtak, s igy feltehető, hogy azon embereknek, vallásuk még épenséggel nem is volt.
