Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)

1917-08-19 / 21. szám

XVIII. év. Zalaegerszeg, 1917, augusztus 19. 21. szám. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyiltér sora 1 K Szerkesztőség és kiadóhivatal Wlasics-u. 8 sz Szerkeszti : Z. HORVÁTH LAJOS. , , I LENGYEL FERENC Munkatársak: { BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELEN,K HETENKÉNT EGYSZER,' A csoportosulásról már többször irtunk itt is, de úgy látszik a végtelenségig lehet még Írni. Hiszen a fővárosi lapok minden nap írnak. Nem is a célért, csak az eszközért: hogy töltsék a lapot. Hol a földmivelésügyi miniszter urat, hol az élelmezővezető urat meg-megkér- dezik naponta, hogy mi az elvök. Mindig elmondják más-más betűvel ugyanazt s a lapok leírják hosszú­hosszú cikkekben, hogy most már jól lesz dolga a közönségnek, mert meg­szűnik a csoportosulás, nem lesz bagótánc, a fogyasztóközönség vigab- ban hozzájut az élelemhez. A közön­ség örvend s gyönyörben úszva táplálkozik a remény emlőjének édes tejével. A valóság azonban a régi, sőt, ahol újítás van, az még nehéz­kesebb a tegnapinál. Csak maradjunk a csoportosulásnál. A közönség meg van győződve, hogy ország központjában van valami láng- elméjű ember, aki kitalálta módját a csoportosulás megszüntetésének. Pedig hát én édes istenem! Talán nincs is szükség erre a lángészre. Emlékezzünk csak vissza Zala­egerszegen a tavalyi picra. Sok száz ember, asszony, gyermek nyomult a lisztesbolt felé. Nem gázolták agyon egymást. Csupán csupán két-három asszony ájult el. Egyik talán meg is halt azután. Az újságok keményen nem támadhatták az alispánt, sem a polgármestert. A Censor nem engedte. Védelmébe vette e hatósági hatalmakat. A muszka cár még azt olvashatta volna ki e kritikából, hogy itt gyöngén áll a hadsereg s vérszemre kapott volna. Tehát igen szelíden csak szőrmentiben kritizáltuk e hatósági hatalmakat. S mégis mi lett belőle? Huszonnégy óra alatt megtették e hatósági hatalmak, hogy a tízezer lakosú város egy bolt helyett három boltból vásárolhatott lisztet s a csoportosulás és a bagótánc azonnal megszűnt. Egy ember sem ájult el többet. Nem kellett a fővárosból irányiíani, s e hatósági hatalmak sem voltak zsenik sem azelőtt, sem azután nem lettek: s a csoportosulást mégis meg tudták szüntetni huszonnégy óra alatt. Miért ne tudnák ezt tenni Magyar- országnak mindenik városában újság­írói interjuholások és korholások nélkül is? B. Gy. HETI HÍREK. ''-'A . -- ----- . ... -..—-------- , — Gy üjtsünk a Csány-szoBorra! Fürst Jakab Zalaszentmihály 3 K — f. Mai gyűjtésünk 3 K — f. Hozzáadva a múltkori 42709 K 12 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42712 K 12 f. Mikről nem szabad elfelejtkeznünk? Nem szabad elfelejtkeznünk a zala­egerszegi Vörös-Kereszt kórházról, a gimnáziumban elhelyezett osztályról, nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyző bizottság működéséről és nem szabad elfelejtkeznünk ne­künk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkez­nünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Gyűjtésűnk összege 345 K 52 f. Istók János szobrászművész, a Csány szobor készítője, kijött egy kis vidéki levegőre, még pedig az ő kedves Zalájába, ahova életének és művészetének igen sok szála fűzi. Innen házasodott, innen voltak első barátai: a hírneves Püspöky családból, itt tett szert először országosan nagyobb hírnévre: a sümegi Ramazetter szobrával s a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza sír­emlékével — s a most készülő Csány szobrával, hiszem, hogy egész Zalamegye édestestvére lesz. Most a Hévizén nyaraló feleségét látogatta meg elsősorban, mű­termét még nem cserélheti föl hosszabb vakációkkal; fölkereste Sümegen az ő kedves komáját, Darnay Kálmánt, meg­látogatta Zalaegerszegen Bosnyák Géza főispánt,' a Csány szoborbizottság elnökét, Dr. Thassy Gábor alelnököt, s megnézte főképen Zalacsánban a Csány László emléktáblával megjelölt születési házát, mely most tudvalevőleg gróf Batthyány Pál orsz. képviselőnek a tulajdona és lakóhelye. A hires ősi házban s a most vendégszeretetéről még híresebb kastélyban pár napot időzött a művész elhalmozva a magas műveltségű háziasszonynak jóságos vendégszeretetével. A Gróf és a Grófné meghívta Istókot egyszer s mindenkorra, hogy üdülő idejét bármikor töltse Zala­csánban a Csány László féle kertben. — Költők, irók, művészek, jó emberek itt mindig a legszívesebben látott vendégek. Bizonyisten, milyen nagy lendületet adna az a magyar közéletnek, tudománynak, műveltségnek, ha minden magyar főúri család igy ápolná a lelki rokonságot az an a érdemesekkel, mint a gróf Batthyány Pál családja! Milyen jól esik a szegény magyar tudománynak, a szegény magyar művészetnek, a szegény magyar erkölcsi műveltségnek egy-egy barátságos, elismerő biztositó szó is! A Csány szoborbizottság gyűlése. Meg­hívó. Bosnyák Géza főispán urnák, a szo­borbizottság elnökének meghagyásából f. hó 13. hétfőn d. u. 5 órakor a polgármes­teri irodába tisztelettel meghívom a bizott­*■ .......................... .s^gí^tag urakat. Egyetlen tárgy: a már régen Tnegkészitett mellékalakok költségei­ben pár ezer koronának utalványoaása. Kiv. tisz. Borbély György .titkár. Jegyzőkönyv. A Csány szoborbizottságnak aug. 13. tar­tott gyűléséről. Jelen vannak: Bosnyák Géza főispán, a bizottság elnöke, Dr. Thassy Gábor alelnök, Simitska János pénztárnok, Borbély György titkár, Mayer István, Balassa Benő, Fülöp József tagok. Tárgy: Istók János szobrász-művész és Balázs István kőfaragó-művész, aki mellék alakokat már 1914. nyárán elkészítette volt, arra kérik a bizottságot, hogy a mellékalakok költségei­ben lagalább pár ezerkoronát juttasson Balázs kőfaragó számára addig is, mig a háborúnak elmúltával a mű fölállítása után jogszerüleg is fölvehető a dij. — A szobor- bizottság, tekintettel arra, hogy a mű föl­állítását s igy a munkadijhoz való jutást csak a háború akadályozta meg vis major­ként, kiutal Balázs kőfaragó számára Istók szobrász kezéhez 2000 (kétezer) koronát, úgy hogy a nyugtát Istók szobrász-művész írja alá. Zalaegerszeg, 1917. aug. 13. Bor­bély György titkár-jegyző, Hitelesittik: Mayer István és Balassa Benő. Uj orsz. képviselő lett Vizlendvay Sán­dor duzsnoki nagybirtokos. A nagykanizsai kerületnek orsz. képviselője Bosnyák Géza volt, aki most Zalamegye főispánja. A meg­üresedett helyen azonban volt a választás és heves küzdelemmel folyt a szavazás, Kalovics kisgazdapárti s Vizlendvay függet­lenségi párti között. Végre Vizlenávay győ­zött 691 szavazattal. Malatinszky Lajos zalaszentgróti főszol­gabírót, tudvalevőleg kinevezték Biharvár- megye főispánjának. Malatinszky e hó 16-án foglalta el uj díszes székét Nagyváradon. Ez ünnepély emelésére Zalából a kővetkező előkelőségei utaztak Nagyváradra: Gróf Batthyány Pál cs. és kir. kamarás, volt főispán, orsz. képviselő, és titkárja Czukel- ter Lajos, Gróf Batthyány Ernő, Báró Gutt- mann László, Eitner Zsigmond orsz. kép. Nedeczky Jenő főispán, Oltay Guidó, Mala­tinszky Kálmán, és István, Lovég Rothku- ; gel Arnold, Rimmer Lajos, Botka Andor (a | tisztikar nevében), Hám Arthur. Magyar katonák hősi tettei. Baur Nán­I dór százados Írja terjedelmes levélben, hogy i a zalai katonák milyen vitézül viselik magu- ! kát. Z. Czigátiy Gyula plébánost értesíti, hogy ennek öccse, Czigány János zászlós egyike a „legkiválóbb, legderekabb tisztek­nek“, a keleti fronton egy óriási csatában eltűnt. A vész után keresték élve vagy halva, de nem találták. Valószinü tehát hogy fogoly ■ lett. A százados most fölterjeszti kitüntetésre. Baur százados igy végzi levelét: Kedves I öccse elvesztése igen nagy fájdalom nekünk ; és különösen nekem, igazán kiváló jó katona, hős és jó vezető volt. Érdemei méltatására 1 a katonai érdemkeresztre terjesztettem fel, ami 1—2 hónap alatt el lesz intézve. —3 hónapnak harczai ezredünknek hervadha­tatlan győzelmeket hozott. Igazán úgy vere­kedtünk mint az oroszlánok és a mai nagy sikereknek, büszkén mondhatjuk, mi voltunk a megalapozója“. — Bár igy beszélnének rólunk a németek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom