Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)

1917-03-25 / 8. szám

1917. március 25. MAGYAR PAIZS 3 síi; mi is mindnyájan : azonban a körte és naspolyafák ültetését más pénzből, az arra rendeltetett pénzből kell elvégezni és nem ebből, mert van arra is elég s ha nincs, teremteni kell, aminthogy a koronát maga a doktor úr kifejezetten a Csány-szoborra küldte Miről nem szabad elfelejtkeznünk ? Nem s/.abad elfelejtkeznünk a zala­egerszegi Vörös- Kereszt-kórház r öl a gimnáziumba elhelyezett osztályról , nem szabad elfelejtkeznünk általában; a hadsegélgzö bizottság működéséről és nem szabad elfelejtkeznünk ne­künk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról : nem szabad elfelejtkez­nünk a zalaegerszegi hősök emléké­ről. Gyűjtésünk összege 330 K 52 f. — Két testvér kitüntetése. Őfelsége Dr. Garai Qyula t. vad.ászhadnagynak a harc­téren teljesített kitűnő szolgálatok elismeré­séül a „Signum Laudist“ adományozta. Egyidőben testvéröcsét, Garai József m. kir. honvéd tüzér tizedest az ellenséggel szemben tanúsított hősi magatartásáért a III. oszt. vitézségi éremmel tüntette ki a nadsereg parancsnoksága. — Plébánia betöltése. A zalaszántói plébániajavadalmat Major György keszthelyi hitoktató nyerte el. — Jól megérdemelt katonai kitün­tetés. Polgár Lajos 19. ezredbeli tartalékos hadnagynak, Polgár Arnold állatorvos fiának háborús kiváló magatartásáért a katonai ér­demkereszt harmadik osztályát adta őfelsége. Polgár hadnagy a háború kezdete óta állan­dóan a harctéren volt. Más kitüntetésekre is fölterjesztették, amelyekre bizony jól rá is szolgált, hiszen egyébb küzdelmek között egyik szemét el is vesztette. Erre a szép ki­tüntetésre tehát jól rászolgált. — A zalaegerszegi kath. Nővédelmi Hivatal fényesen sikerült hangversenyt ren­dezett vasárnap céljának, a zalaegerszegi szegények segélyezése javára, melyre tiszta jövödelemként bejött 500 korona. Az érdem Pehm hittanár elnöké és Szirmainé társéi nőké. Szereplők volta« : Rónai Paula misz- sziós hölgy ünnepi beszédet tartott, Horváth Jolán és Pálfi Aranka Mendelssohn Hebri- dákját zongorázták, Holczer Margit énekelt,. akiket mind lelkesen megtapsoltak. — A Fehér Vilmos színtársulata tovább működik Zalaegerszegen a közönség­nek teljes elismerése és látogatása mellett. A harmadik hétre jutott egy nagy tartalmú és megrázó dráma. A névtelen asszony, Bis­son francia Írótól. A színház megtelt közön­séggel. Nem igaz tehát, hogy a közönség csak ezeket a lehelíet értékű operetteket s egyéb újkori haszontalan csiklandozásokat szereti: a müveit közönség szereti a tartal­mas költeményt, mutatja ezt az a telt ház. Az igazgatónak és rendezőnek dicséretére válik, hogy néha egy-egy ilyen erős színda­rabot is előadnak ; az egész társulatnak pedig díszére válik egy-egy oly tagja, mint Olasz Mariska, aki a névtelen asszonynak megrázó szerepét jó tehetségével, nagy ta- nultsága után fényes sikerrel játszotta. Olasz Mariska kisasszonynak legteljesebb dic-éret- tel adózunk a közönség részéről. Varga Si­mon komoly ügyvédi szerepében jobban re­mekelt, mint szokottabb tréfás szerepeiben Jó színész volt itt Tóth Imre s mint mindig, Bera Rózsi is. — A szabott fizetésű tisztviselők tömörültek s fogyasztási szövetkezetei csinál­nak Pápán ; mert igy meg lehet élni, de másképpen nem lehet megélni. Mélyreható nagy okok azok, amelyek ilyenre kényszerí­tik a tisztviselőket s általában a fogyasztó közönséget. Nagy komoly okok ezek béké­ben és háborúban egyaránt.. — A malmok háborús haszna. A nagy őrlési haszon és a magas lisztárak minden malomnak egyformán dús jövödelmet biztosítanak. Ma a Concordia-gőzmalom mér­lege van előttünk, amelyből megállapíthatjuk, hogy a vállalat a háború két esztendejében két millióról hat millióra gyarapithatta rész­vénytőkéjét, tartalékait alig két millió koro­náról több mint hat millió koronára emelte és részvényeseinek a kétszeres részvényki­bocsátás alkalmával juttatott vagyonemelke- désen túl, tizenkét százalékos osztalékot fizet. — A nikkelpénzek beváltása. A nagyközönségben az a téves hit terjedt el, hogy a nikkel huszfiiléresek, melyeknek el­fogadása a magánforgalomban 1917. január 1-e óta már nem kötelező, most már az ál­lam pénztárak és hivatalok forgalmában sem birnak fizető képességgel. Ezzel szemben a „Budapesti tudósitó“ nak illetékes helyen ka­pott értesülése szerint a valóság az, hogy ezeket az érmeket minden állami pénztár és hivatal bezárólag ez évi április 30 áig köte­les fizetés, vagy beváltás alkalmával névér­tékben elfogadni. Tehát eddig a határnapiga nikkel huszfiiiéresek minden postahivatalnál, adóhivatalnál, áilamvasuti pénztárnál stb , vala (int az Osztrák Magyar Bank pénztárai­nál is fizetésre felhasználhatók, illetve be­válthatók. —- Hegadóztatják az utazást. A kor­mány állítólag a vasúti utazás megadóztatá­sát tervezi. Az adó a menetjegy 10—15 szá­zaléka lenne, melyet a menetdijja! szednek be. Németországban az uj adónem már életbe is lépett s a kulcs a kocsiosztályok szerint változik. — Zöldségmagok termelése. A föld- miveiésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amelyben utal arra, hogy a zöldségfélék ve­tőmagvak hiánya mindinkább érezhetővé vá­lik s figyHmábe ajánlja a közönségnek a zöldségmagvak termelését. Már most a ta­vasszal gondoskodni kell azokról is, amelyek csak a második évben hoznak termést. Ev­vel kapcsolatban két csoportra oszthatók a vetemények és pedig első éviek ; paradicsom, zöld ugorka, másodéviek : sárgarépa, petre­zselyem, vöröshagyma, a kalarábé, fejes és kelkáposzta. — Az alkalmatlanok ellenőrzése. A közel jövőben, mint jó forrásból értesülünk, már megkezdik a polgárok fokozottabb el­lenőrzését. A katonai hatóságok parancsot kapnak, hogy mindenkit, akik polgári ruhá­ban jár, igazoltassanak s aki alkalmatlan vol­tát, vagy azt, hogy fölmentették, igazolni uem tudja, a legközelebbi hadkiegészitő pa- rancsnokságnak adja át, ahol rögtön sorozó bizottság elé állítják, vagy ha katona az il­lető s mégis polgári ruhában jár, eljárnak ellene. Minthogy az igazoláshoz eredeti ok­iratok kellenek, ajánlatos, ha minden hadkö­teles korban levő polgárember magával hord­ja a legutóbbi pótszemlén kapott népföíkelői igazolványi lapját. — Rekvirálják a zsírt. A közélelme zési hivatal elrendelte, hogy a hentesek és sertésvágóknál a szalonna és zsirkészleteket felkutassák. A készleteket a hatóság cél.aira lefoglalja. Felkutatják ezenfelül a magánház­tartásokat is és ott is lefoglalják a feleslege­ket. Ettől azonban nem kell nagyon megijed­ni, mert a magánháztartások számára sze- mélyenkint és havonkint egy kiló zsírt vesznek- számitásba és folyó évi december végéig ter­jedő időre hagyják meg a készleteket. Csakis az ezen felüli mennyiségeket foglalja le a hatóság. — A «Vasárnapi Ujság> március 18- iki száma érdekes harctéri képeket közöl, különböző harctereinkől s egy külön csoport­képet a lővészárokban folyó életről Márffy Ede egyetemi tanár, főhadnagy cikkével, Szurmay Sándor honvédelmi miniszter művé­szi arcképéhez Jákó János írt cikket. Amb­rus Zoltánt, a Nemzeti színház uj igazgató­ját Feiks Jenő művészi rajzu arcképe s mél­tató cikk mutatja be. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Pékár Gyula és Braun Lily regénye stb. Egyéb közlemények : Jeszenszky Sándor államtitkár és Felletár Emil fővegyész arc­képe s a rendes heti rovatok : A háború napjai . irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás, stb. A «Vasárnapi Újság» előfize­tési ára negyed évre öt korona, a «Világ- krónikával együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Bu­dapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 K 40 fillérért. Hivatalos hirdetmények. 10.-1917. ein. A közélelmezés biztosítása érdekében szük­séges az élelmiszer és takarmánykészleteknek, valamint a lő- és marhaállománynak sikeres védelme minden megsemmisüléstől, főleg a szándékos kártételtől. Közhírré teszem, hogy aki háború idején valamely cselekményben vagy mulasztásban oly célból válik bűnössé, hogy ezáltal a szö­vetségesek haderejére hátrány, az ellenségre pedig előny háramoljék, a katonai büntető- törvénykönyv 327. §-ában meghatározott, az állam hadiereje elleni bűntettet követi el még akkor is, ha az efféle cselekmény egyébként bűntett vagy vétség jellegével bírna. A‘fegyveres erőnek, vagy a szövetséges csapatoknak hátrányát, vagy az ellenség elő- nyét célzó ilyen cselekményeket elkövető polgári egyének is a katonai büntető bírás­kodás alá helyeztettek. Az élelmiszer és takarmánykészleteknek, valamint a ló és marhaállománynak fenti célból történő elpusztítása oly bűncselekmény, mely a hadbanálló haderő körletében rögtön biróságilag, a mögöttes országrészekben pe­dig nem rögtön bírósági eljárás utján ugyan, de súlyos körülmények fennforgása esetén, — mint a szóban levő bűncselekményeknél jellemző szintén kötél általi halállal, eny­hébb beszámítás alá eső esetekben 10 évtől 20 évig terjedhető súlyos börtönnel bünte­tendő. Aki a megjelölt bűntettet — bár módjában állana — szándékosan meg nem akadályozza vagy aki a tudomására jutott ilyen bűncse­lekményt, vagy a cselekménnyel gyanúsított személyt a hatóságnak feljelenteni elmulaszt­ja, mint bűntárs 5 évtől 10 évig, súlyosabb beszámítás alá eső cselekményeknél 10 évtől 20 évig terjedő börtönnel büntetendő. Zalaegerszeg, 1917. évi márc. 16. Zilahi s. k. rendőrkapitány. Hadmentes kovácsgépész és jó (családos) kocsis kerestetik azonnali vagy április havi belépésre. Kovács Ferenc gőztégla­gyára, Zalaegerszeg-Ola. l-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom