Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)
1917-03-25 / 8. szám
2 MAGYAR PAIZS 1917. március 25. tanú maga a pénzügyminiszter, aki egy beterjesztett törvényjavaslat indokolásában rámutatott arra, hogy a bankok lefoglalják a petróleumterületeket, de csak azért, ne hogy más valaki hozzájusson, azért, hogy az a kartell, amit ők kötöttek az osztrák erdektársakkal, fel ne bomoljék. Mi az oka tehát annak, hogy ma a bankok egyszerre birtoktelepitési akciót indítanak. Az egyik ok az, hogy drágábbak lettek a termények, drágább lett mind az, amit a föld produkál, ellenben a föld haszonbére emelkedett nem ebben az arányban. Ennek az a következménye, hogy aki ma vesz bérbe földet, ha a termények továbbra is ilyen magas áron maradnak, igen jól jár, mert néhány év múlva a föld bére sokkal nagyobb lesz, mintamennyit ma fizetnek. De épen igy van a föld örökárával is. Ha lesz Magyarországon szociálpolitika és kell, hogy legyen, az elsősorban a földben fog kielégítést ta- találni. Ennek következménye pedig az lesz, hogy a földárak emelkedni fognak. Tehát igen fövedelmezö vállalkozás ma nagy latifundiumokat összevásárolni és holnap spekuláció révén nagy áron továbbadni. De a bankoknak is volna meggyőződésem szerint egy hivatása, a töld- birtokpolitika körül. Ez a következő volna : Ha tényleg vesznek földet, akkor abba fektessenek bele sok pénzt, teremtsenek iparvállalatokat, elsősorban mezőgazdaságiakat és ezen a réven mozdítsák elő a többtermelést. Teremtsék meg végre a mezőgazdasági hitelt, úgy ahogy a Magyar Gazdaszövetség évek óta követeli. Mivel mi ezekről nem hallunk semmit, mást nem tehetünk, minthogy az állam oltalmazó kezét kérjük és a kormányt arra, hogy végre, az utolsó percben terjesszen a képviselöház elé szerves magyar birtokpolitikai törvényjavaslatot. Spiegel Siegfried Zalaegerszegen. Érdekes és értékes közgazdasági előadást tartott a zalaegerszegi kereskedők és iparosok előtt Spiegel Siegfried soproni keresked. és iparkamarai einök. A kereskedelmi kör titkára, Balassa Benő tanár volt a mozgató erő, hogy e nagy időkben véleményt halljunk tekintélyes helyről a közgazdasági ügyekről. Nagy közönség várta már Spiegel elnököt vasárnap délután a kereskedelmi iskola termében. Balassa üdvözölte az előadót, rámutatva többek között zalai vasutunknak viszonylagos gyönge mivoltára. Spiegel elnöknek másfélórás beszédjét ro- konszenvvel és tetszéssel hallgatta a közönség. Csak pár vonásban mutalhatunk rá témáira. Előbb keresk. és ipari szakiskolák legyenek minél bővebben s csak azután fiasodja. nak a kamarák. Több legyen a produktiv ember számára felállítandó iskola, mint a hivatalképző iskola. Íme, e háborús időben jobban megkeresik kenyerüket azok, mint ezek. Ám akik e háborúban is békességben, nyugodalmasan kereshetnek, gondoljanak azokra, akik a tüzvonalban egészségüket, karukat, lábukat, szemök világát, vérüket és életüket adják oda értünk s nemzetünknek öyő életéért, boldogságáért. Felhívja figyelmét a hadi árvák gyámolitására. A hazatérő kereskedő és iparos szükségletére a kamara minden rendelkezésére álló pénzével rendelkezésül áll. A háború elején azt hittük, hogy összeomlik az ország. Igenis, meghalt a hitel ; de föltámadt a készpénzzel való fizetés. Nincs ennél jobb és szebb a világon. Mindenkinek jobb ez: eladnak is, vásárolnak is. Mindenütt hirdeti, hogy tartsuk azt meg háború után is. Ahol ez van, ott szilárd az állam. Háború után valamivel csökken az árucikk, mert több emberünk lévén, több árut tudunk csinálni s több árucikket kell csinálnunk azért is, mert olcsóbb lesz. Mindenik javunkra válik. Minden munkában a szakszerűség embere. Az ide-oda kapkodás és decentrálás nem jó. A vasúti díjtételekre nézve a nyers árú nem bírja ki úgy a magasabb díjtételt, mint a készárú. — Zalalövői kis vasutunkat annak idején pártolta volt a kamara s pártolni fogja a másiknak is fővonallá való kiépítését, mert ez szükséges és igazságos dolog. A többtermelést sürgeti. Majd a Balkánnal lesz viszonyunk, ha lehet s jobb lenne, mintha a nyugattal maradnánk. Az idegen- forgalomtól kell legtöbbet várnunk. Katonáink dicsőséget, hirt, nevet szereztek : most már ismernek minket idegenek is; eljönnek hozzánk nemcsak turistaságból, de gyárak alapítására is. S majd mi is jobban megismerjük s megszeretjük hazánkat s nem adjuk külföldre a pénzünket. A Deák-féle kiegyezést említve, szomorú viszonyokat említ az Ausztriával való kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban- Szomorú és veszedelmes a hosszú lejáratú szerződés. Jobb a rövid. De legjobb az önálló vámterület. A házalással, az adóüggyel s a cukor- behozatallal megtréfál bennünket Ausztria. Szól a tisztességes adózásról, tisztességes kereskedelemről ; ha tisztességtelen versenyről van szó, akkor csak a közgazd. központokról lehet beszélni, mert mióta központi petróleum van, azóta nincs petróleum ; s így vagyunk a cukorral s a többivel is. Az ipari cikkek maximálásánál helyesebbnek tartja, ha inkább a tojást maximálják, mert tréfásan szólva is, a csizmadia jobban rászolgál fáradságos díjára, mint a tyúk, ha tojik. Végül a szabad ipart és szabad kereskedelmet hangoztatja. A szép előadást a közönség nevében Qrá- ner Géza kamarai tag köszönte meg az elnöknek, kinek tiszteletére este közös vacsorára gyűltek össze a Bárány vendéglőben. Asztal-beszédet tartott Balassa tanár, Der- siel keresk. isk. igazgató, Dr. Berger, Dr. hajós ügyvédek, Gráner, Sommer, Horvát Gerő kereskedők, Lendvay ipartestületi alel- nök, Breisach stb. — S több Ízben az ünnepelt Spiegel elnök. A gazdák és a gabonarekvirálások. A gazdaközönség részéről számos panasz hangzik el a rekviráiások miatt. Ezek a panaszok nemcsak a magántársaságokban, a gazdasági szervezettek gyűlésein, mint legutóbb a Magyar Gazdaszövetség rendkívüli közgyűlésén is, hanem az országgyűlés termában ismételten kifejezést nyertek. A kormány a katonaság és a polgári lakósság élelmezésének biztosítása végett kénytelen volt a gabonafölöslegek rekvirá- lását elrendelni, mert a példátlan rossz termés következtében a szabadforgalomba került gabona nem elegendő sem a katonaság, sem a termeléssel nem foglalkozó fogyasztópolgárságnak az uj termésig való ellátására, holott a kormánynak erről a közellátásról okvetlenül gondoskodni kötelessége, mert ellenkező esetben nemcsak az történhetnék meg, hogy a kiknek fölöslegük van, azok gond nélkül bőségesen élhetnének, azok pedig, akiknek nem termett annyi sem, amennyi szükségletük fedezésére elegendő, valamint a városi fogyasztó közönség az ínségnek, sőt az éhhalálnak lehetne kitéve, hanem veszélyeztetve volna a háború kimenetele is. Bármily keserves legyen tehát a fölösleges gabona elrekvirálásával bekövetkezett helyzet az egyes gazdákra, azt megadással kell fogadni és arra kell gondolni, hogy minden szem elrekvirált gabona áldozat a haza oltárán. Azok, akik a jogos rekvirá- lás ellen panaszkodnak, vagy éppen izgatnak, sem a közélelmezésnek, sem a háború érdekének nem tesznek jó szolgálatot. Ezzel szemben feltétlenül áil az, hogy minden gazdától csak azt a fölösleget szabad elrek- virálni, ami az illetőnek gazdasági szükségletei kielégítése után tényleg fennmarad. A Közélelmezési hivatal a gazdasági szükségletekre megfelelő mennyiség visszatartását megengedi. Ez a mennyiség a gazdasági szükségletek igényeire mindenesetre elegendőA Közélelmezési Hivatal a hozzá érkezett felebbezések során megállapította a gazdasági szükségletek fedezésére visszatartható mennyiségeket. A megállapításnál legfeljebb azt lehet kifogásolni, hogy az igás ökrök és fejős tehenek részére nem engedélyeztek szemes takarmányt. A gazdasági szükségletre a gazda bejelentése alapján visszahagyott gabonamennyiség továbbra is zár alatt marad. A gazdasági szükségletekre visszahagyható gabonát minden gazda a rekvirálásnál követelheti és ha a hatóság mégis elrekvirálná, akkor a végzést meg kell felebbeznie a főszolgabíróhoz, ha ez nem oldaná fel, úgy a Közélelmezési Hivatalhoz kell felebbezni. Ha a gazdák lelkiismeretesen járnak el akkor a közérdeket is szolgálják. HETI HÍREK. Gyüjtsünk a Csány-szoborra ! Dr. FJóris Áron előfizetéséből (Bpest) fönmaradt 1 K — f. Mai gyűjtésünk 1 K — f. Hozzáadva a múltkori 42692 K 42 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42693 42 f. Dr. Flóris Áron hírneves ember, a »Miképp lehetünk hosszú életűek ?« c. könyvnek az Írója. A Magyarország- ban is megjelent hosszú cikksorozataiból is ismerheti a közönség ; a Magyar Paizsnak jó barátja és minden jó ügynek lelkes terjesztője. Előfizetését megtoldotta 1 koronával, hogy ezt juttassuk a Csány-szoborra. S igy folytatja levelét: »Ámbár nézetem szerint a kegyeletnek szoborban való kifejezése kegyeletlenség akkor, amikor amikor a nép éhezik. Szerintem az volna a kegyelet, ha az ország dűlő és megyei, vasúti útjainak mentét a Csány-szobor pénzén dió, mandula, körte, alma, naspolya fákkal, ribizli, egres bokrokkal ültetnék be és amikor a pénz a gyümölcs árából meg- tizszeresedett, akkor jöhet a szobor.« Erre rövidesen csak azt kell megjegyeznünk, hogy dr. Flóris úr iránt teljes tisztelettel legyünk hatalmas szép elvei mictt; a közgazdasági és közegészségi ügynek e nemes bajnokát üdvözölnünk kell; a körte és naspolya fák ültetését egész lelkűnkből hirdes
