Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-09-03 / 30. szám
2 MAGYAR PAIZS Értesítés az 1916—17. isk év megnyitásáról a zalaegerszegi áll. főgimnáziámban. A zalaegerszegi áll. főgimnáziumban a javító vizsgálatok f. évi szeptember 6. és 7., ez előre bejelentett felvételi és magánvizsgálatok szeptember hó 7. és 9. napjain, a beírások pedig szeptember hó 11., 12. és 13. napjain (d. e. 9—1-ig) lesznek. A beírások első napján (szept. 11-én) csak az I. és II. osztályra jelentkező helybeli tanulókat vesszük fel. A beíráshoz minden tanuló személyesen a szülő vagy gyám kíséretében tartozik jelentkezni, írásbeli jelentkezésnek helye nincs. A gimnázium I. osztályába csak oly tanuló vehető fel, ki a 9-ik évét már betöltötte és 12 évnél nem idősebb. A 12 évnél idősebbek felvétele felett a tanári kar határoz. A felvételnél bemutatandó okmányok: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. ujraoltási igazolvány, 3. az elemi népiskola IV- osztályáról, illetve a II.—VIII. olsztályba való felvételénél a megelőző osztályáról szóló legalább elégséges fokú értesítő-könyvecske, illetve osztálybizonyitvány, 4, rend és fegyelmi szabályok, ha a jelentkező az előző évben már tanulója volt az intézetnek. Születési anyakönyvi kivonatot és ujraoltási igazolványt azonban csak azoknak kell hozni, akik először iratkoznak be gimnáziumunk bármelyik osztályába. A beírásnál fizetendő dijak: I. felvételi dij 10 K. 2. ifjúsági könyvtárra 2K. 3. évi nyomtatott értesítőre 2 K. 4. kirándulási alapra 1 K. 5. tandíj uj tanulóknál 30 fill, a többieknél 20 fill, összesen 15 Kor. 30, ill. 20 fillér. Az évi tandíj 60 Kor. mely 4 egyenlő részletben fizethető, az 1. részlet október 15-én esedékes. A tandijat a postatakarékpénztár utján kell fizetni, befizetési lapot az intézetben kapnak a tanulók. Jó magaviseletü és jó előmenetelü tanulók, ha szegények, szeptember 25-ig az igazgatóhoz tandíjmentességért folyamodhatnak. Kölcsön-tankönyvekért Mariin Ernő tanárhoz forduljanak. A gyorsírás évi tandija 16 Kor. mely 2 részletben fizethető. Az isk. évnek megnyitása szeptember 14-én lesz. Az előadások szeptember 15-én kezdődnek. Magántanulók f. évi október hó végéig jelentkezzenek. Azáll.főgimnázum igazgatósága. Álom. ** Forró augusztusi délután pihenni mentem a mezőre. Erősen tűzött rám a nap, égető sugarai barnára festették testemet. A természet ringatott lágy ölében, s úgy hallottam, mintha minden fűszál édesdeden hozzám beszélt volna : „Alugyái“! Mégegyszer körülnéztem, még hallottam a száraz bokrok s a sárguló kukorica síró zörgését. A képzelet vasmarkával kapaszkodott ifjú lelkembe, úgy éreztem, hogy a halál áll fejem fölött. Elaludtam. Álmodtam a háborúról. A képzelet utján messze földekre ragadott a halál álmomban, véres mezőkön, korhadó fakereszteken által. Láttam magam előtt folyni egy hatalmas hullámokban zúduló vérfolyamot, úgy hallottam, mintha a saját vérükben fürdőző emberalakok mindegyike felém kiáltaná : „Értetek, az élőkért!“ Ragadott tovább a képzelet, kisért tovább a halál, által a vérfolyamon, túl a mezőkön, hol két kézre szorított kaszával vágott rendet a vitézek soraiban, ahol síró anyák gyermekeit a lovak patái taposták agyon. Mintha vérvörös sugarakkal borította volna a Nap az egész világot s e kábító fényben fölülről mutatott le a Halál görcsös ujjával: „Nézd, a tiprott, névtelen sirok felett, reménytől duzzad egy uj kikelet.“ Aranysugaras utón vitt magával a menyországba. HETI HÍREK. V V V Benitzky Jolán zalaegerszegi polgári iskolai tanárnő esKÜvőt tartott Pesihy József polgári iskolai tanárral. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! Szalay Sándor honvéd huszár őrmester Zalaegerszeg ....................10 K — f. Hoz záadva a múltkori 42593 K 22 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42603 K 22 f. Közönségesen csak oláhoknak hijja a nép, nem is ismer sem Romániát, sem románt. Ez az újkori román féle elnevezés, önelnevezés és erőszakos és hibás. Ám szép azért tőlük, mert ambícióval van tele, de csúf azért, mert hazugság. Kettős beteges ambícióban szenvednek. Egyfelől a hajdani dicső Románok egyenes sarjadékául tekintik és tekintetik magukat, s azért van az erőszakos román elneveztetés is. Igaz, hogy sok latin szó van a nyelvükben, de a historikusok szerint igen szerény macedón hegyi pásztorok és szolgák, a népeknek a leglomhább fajtájából. (Vlach, Valach). Nem sokkal több köze lehet kómához, mint Aesopus meséjében az ökörszekér rudja végén ülő légynek a teherhuzáshoz. Másfelől rendkívül nagy ambíciója az, hogy ő a franciának édestestvére. Erősen utánozzák ezt. Nem is müveit „román“ ha nem járt Párisban s ha nem tud franciául. Nyelvükben három réteg van. A nép oláhul beszél, az iskolázott elem latinosán, a még előkelőbb osztály franciául. Fényűzésben egyenesen csak Párist utánozza. Legkisebb városaiban is párisi módra orfeumféle mulatók vannak. Hogy ne maradjon hátra. Balga ember volt kétesztendőn át, aki közöttünk azt hitte, hogy Románia nem indul meg a francziával — egyebeket nem is tekintve. Mily varázserő! látta hogy az angol, a francia, az olasz narancsok úszkálnak a tengerben, ha vértenger is. Ő is testvér, tréfás nevű — citrom s beugrott a tengerbe a narancsok közé, csak azért, hogy elmondhassa (megint Aesopust használom): Nos poma natamus. (Mi narancsalmák szoktunk igy úszkálni.) Megmutatta az elhalt hősöket, amint fejük felett ezüstsugaras glória ragyog s amint fehérszárnyu anygyalok körültáncolják őket, békés dalt zengve; nem az ágyuk orgonája kisérte őket, hanem a lágyszavu aranytrombita. Leragadott innen a tenger mélyébe, ott láttam az ártatlan lelkeket, _akik boszuétr kiáltanak Neptunhoz, aki ott őrködött fölöttük háromágú szigonyával és delfinjével. Láttam ott roncsokban a hatalmas acélvárakat, melyek hajdanta büszkén hasították a sós hullámokat. De megelégeltem e borzalmakat, kértem, vigyen a földre. Föl is hozott. A jövőről beszélt, láttatni akarta azt előre velem. Mintha nehéz, ólomszürke függönyt húzott volna szét, s a ködben úszó jövő álomképeit sorban varázsolta el szemeim előtt. . . Láttam, amint a hazatérő férjet szerető hitvese, ölelő karjai közül nem tudja kiengedni í amint az aggódó anya arcáról az öröm letörli a mély barázdákat fia viszontlátásakor, láttam, amint a rajongó gyerekek örömrészegen csüngöttek fáradt apjuk nyakában. Láttam azután nagy fekete lepel alatt gyű-*, lekező gyász-alakokat; mindegyik reménytelenül nyújtja ölelésre fáradt karjait, s egy gyásztrombita hangjára szétoszlottak, egymást vigasztalva, tértek megnyugodni ... Itt megszakadt az álmom, fölébredtem s letöröltem arcomról a kicsorduló könnycseppeket . . . F. I. Leánygimnáziumok a Dunántúlon. A most megnyitandó tanévben két leány- gimnázium nyílik meg a Dunántúlon. Egyik Pécsett az ottani felsőbb leányiskola kibővítésével az V. osztály, a másik a kőszegi evang. felsőbb leányiskola a pécsihez hasonló szervezettel. A kormány maximálja a szappan árát. Az általános drágaságban fokozott mértékben emelkedett a szappan ára. Ami békében 10 — 16 fillérbe került, ma egy koronánál olcsóbban meg nem kapható. Ez a folytonos és rohamos emelkedés arra kényszeritette a kormányt, hogy a szappan árának maximálásával is foglalkozzék. Úgy értesülünk, hogy ez rövid idő alatt meg fog történni és igy a fennálló mizériák előreláthatólag, ha nem is érnek véget, de enyhülni fognak. Takarítsuk meg a gyujtóskatulyát. Hir szerint a gyujtógyárak a gyújtót ezentúl nem skatulyákban, hanem éppúgy mint a fogvájókat, doboz nélkül, kötegekben fogják forgalomba hozni. Egy két filléres kötegben 25—30 szál gyújtó lesz. A gyujtógyárak ezt azzal okadatolják meg, hogy a dobozok sok faanyagot emésztettek föl. Most csak az a kéidés, hogy min fogjuk ezentúl meg- gyujtani a gyufát? Talán használhatnék a most még összegyűjthető skatulyákat? Románia megüzente a háborút Magyar- országnak és Ausztriának, 1916 augusztus 27-én vasárnap este 9 órakor. Magyar- országon tehát 28-án reggel mindenki tudta ezt. De még a hadviselőség is csak ezen a reggelen kezdhetett munkához, s nem este 9 órakor. A sötét éjnek leple alatt dolgozhatott s dolgozott is Románia. Ez már az ő tulajdonsága. Pont ebben az időben üzente meg a háborút Olaszország is Németországnak. Németország viszont 28-án megüzente a háborút Romániának. Most következik, hogy nyiltan föllépjen a központiak ellen Görögország is. Most már csak egypár északi államocska van hátra. „Rút időket élünk, rossz csillagok járnak . .. Isten ójja nagy csapástól mi magyar hazánkat!“ Ugyancsak a mostani ellenségre irta volt egykor a lánglelkü Petőfi „Hollók vagytok ti, undok éhes hollók; de a magyar még nem halotti test, nem, istenemre nem ! s hajnalt magának az égre a ti véretekkel fest. Nincs gyümölcs. A gyümölcs egészséges kenyérpótló eledel. Sajnos, hogy az idén ______________1916. szeptember' 3. Ki s versek a Balaton mellől. Sok Kecskét rejtegetnek Tihanyban Spekulánsok. ön nem hiszi ? Pardon, Én láttam a kecskekörmöket A parton. Ivázmér főhadnagy délceg Termet, És a múltkor gyorsan a vízben Termett, Egy fuldokló nőt hamarjában Kicipelt a mély vízből A karjában. Szegény Kázmér nyugton Azóta már nem élhetett, Ha egy nő meglátta, mindjárt tett Néhány fuldoklási kísérletet. Mint valami távoli Bomba, Repül a sok csillag A Balatonba. Van aki így beszél : Jaj, elesett valaki . . . Halk sóhaj Szólal Az esti csendességben: Ha ez igaz volna, Régen Nem volna csillag az égen.
