Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-08-06 / 27. szám
Törvényhatósági gyűlés. Zala vármegye törvényhatóságibizottsága az 1916. évi gabona- termés zár alá vételéről kiadott 1750 1916. M. E. sz. rendelet 12. § a értelmében bármely malomvállalat csak vámőrlést végezhet^és az őrlési vám százalékát, amely a vámőrlésre behozott gabonamennyiség 10 százalékánál nagyobb nem lehet, a törvényhatóság állapítja meg. Az őrlési, vám a gyakorlat szerint általában véve eddig is 10 százalék volt. Abból a célból, hogy az őrlési vám százaléka a törvényhatóság által megállapítható legyen, folyó évi augusztus hó 8-ik napjának d.-e. 10 órájára a közgyűlési teremben rendkívüli közgyűlést tart. Hantke Emilről örömhírt közölhetünk nagy örömmel. Az elmúlt két héten kétszer emlékeztünk meg haláláról. Valószínűnek, sőt igaznak tarthattuk a szomorú hirt, mert Nagyváradról, az ő szülővárosából Írták a fővárosi újságoknak, hogy négy intelligens nagyváradi ifjú esett el egyszerre a harcmezőn, s köztük Hantke Emil p. ü. s. titkár és újságíró. Most az a hir jön az ezredjétől, hogy Hantke Emil nem halt meg, hanem az oroszoknak hadifoglya lett. Ez sem egészen bizonyos, de ezt szeretnők bizonyosabbnak tartani. Enyhítő körülmények voltak, s vannak mindig a súlyos körülmények között. így a mostani visszonyokban tudvalevőleg a tisztviselők vannak a legnyomasztóbb állapotban. De egy kis enyhítő körülmény őket is megvigasztalhatja — sajátlagosan a Zalaegerszegiekről szólván, például a városi tisztviselőknek a város erdejéből ha nem is ingyen, de jutányosán s a fő az, hogy biztosan jut tüzelő fa; a városi és megyei tisztviselőknek Csertán Károly ny. alispán tanácsára valamely alapból jut kenyérliszt; az ügyész keze alatt a rabok egy nagy kerület veteményest müveinek — innen is lehet vásárolni mindenkinek, ám első sorban az igazság ügyieknek — a még hátra lévő állami tisztviselőkről pedig gondoskodik az úristen. A cserföldi közjegyzői állásra pályázatot hirdet Székely Emil alsólendvai főszolgabíró augusztus 10-ig. Kitünően kitűnik most, mennyire élhetetlen ez a város, abból is, hogy ebben a drágaságban, egyebek között a disznóhus féle, különösen a zsir milyen drága, holott milyen nagy fontosságú házi portéka, s milyen kavarodás van emiatt a szegény városi nép között! Hát pedig itt a város végén van egy nagy hizlaló telep üresen, a Tosch Károlyé volt, nagyszerű szakértelemmel megépítve. Kérem van, itt hagyta ránk, áldásként. A város ezer számra tarthatna, hizlalhatna ott disznót, az egész város közönségének a számára, egyetlen egy értelmes gazdaféle emberrel elkezeltethetné, nem is kellene sokat kupeczkedni, hogy Brassóból vagy Nárittyenből vásárolja a malacokat, itt a szomszédban, három kilométer távolságú községekben a nagyobb birtokosok ajánlották is malacaikat 500—600 darabonként, árpát, törökbuzát szintén itt lehetett volna venni. A fülit sem mozdította a város. Volt egy mozgékony polgármestere |a városnak, azt megették. Az megcsinálta volna, amint egy pillanat alatt községi mészárszéket, jéggyárat csinált volt, s villanyvilágítást vezetett, ezt is s több egyebet is csinált volna még, de mondom, ezt megették. Most szükség-polgármester van, derék ember, ügyes ember, de eféléket nem csinál. Nem csuda, nincs rá ambíciója. S a közönség most paragrafussal él s lisztcédulát vacsorái. A gabonavásárlást tudvalevőleg csak a városi határról engedte meg a magas kormány s nem az egész megye területéről, ami azt jelenti, hogy a városi emberek kénytelenek lesznek mind papirzsákból élni. A város fölfolyamodott, hogy legalább a szomszéd községekből való vásárlás engedtessék meg. Kár, hogy ez a felfolyamodás a megye lassú közvetítésével későn, csak két hét múlva indult föl, mikor más városokhoz már a válasz is beérkezett, hol jó, hol rossz válasz. Evvel a kérdéssel igazán nem volna szabad késedelmeskedni. 1916. augusztus 6. ___======= MAGYAR PAIZS A legutóbbi liszt-csődület alkalmával elájult egy Árvainé nevű öreg asszony és Schneider István törvényszéki tisztviselőnek a leánya. Dr. Thassy Gábor megyei főorvos azonnal ott termett, fellocsolta őket s aléltan hazaszállították. Egy elalélt öregasszony meghalt s ajközönség Árvainéra gondolt. Dr. Thassy főorvos, mondják, igen erélyesen fölszólította az alispánt és polgármestert, hogy rendezzék másképen a lisztvásárlást, mert 5 nem győzi, hogy állandóan elájult és félhalt embereket élesztgessen életre. A kimérést már el is intézték 24 óra alatt. Három helyen mérik ezután a lisztet, egyik Pauknál a központban, másik Lőwinger Simon boltjában a Wlassics utcában, a harmadik a Berzsenyi utcában Weilernél. Keletre magyar! Keletre magyar, tekints keletre ! Ott lelsz te dicső nagy rokon leiekre. Nem lenézéssel fogadnak ott; Hagyd önmagának napnyugatot. A sápadt árja lenéz, gyötör. Kihasznál, megvet, életedre tör. Véreddel védted nyolc századon át Nyugat épségét, hitét, honát. Uj népek nőttek, új államok . . . S vén őr! mi jutalmad? Gyaláznak ott. Letiltanák szádról az ősi szót: Hazugok, gyávák, rágalmazók ! Keletre magyar, tekints keletre ! Ha élni kívánsz új évezredekre. Az árja gőgtől ne várj te jót: Vagy ellenséged, vagy árulód. Mert sváb a német, ha frank, ha szláv, Meríti hajódat alább, alább. Ma pénze öl meg, holnap vasa ! Nincs szörnyűbb, mint a fejér basa. Keletre magyar, fordulj keletre ! Ott lelsz te virágra, új kikeletre ! Ujulást elméd ott nyer csupán. Ne fuss az árja divat után. Megfojtja lelked az árja kény, Fordulj el tőle: sivár e fény. Keletre magyar, fordulj keletre, Ott lelsz segítő rokon felekre. Testvéreid közt, napkeleten, Keress barátot hős nemzetem. B. V. Tojásközpontok — van sok mindenféle központ — Korpaközpont s több efféle. De beszéljünk arról, miért drága a tojás ? Miért drága? Hát azért drága a tojás, amiért a többi portékák is drágák. Ezek közül legalább egyiket, például ezt a tojást világosítottuk meg. Hát alakultak ilyen tojásközpontok. A korpaközpont állami s csak egy van. A tojásközpontok magán központok s tele- hálozzák az országot, melyet felosztottak az illetők 10—15 községenkint; mindenik központnak a fejedelme ott foglalt, ahol leginkább kényelmére esik. Futár gyermekekkel összeszedetik a 10—15 községnek a tojásait. A fejedelem csak ül az irodában, a tojás mondhatni magától összekerül, szekérszámra, waggonszámra, a gyerekeknek elég egypár hatos, az asszonyok szívesen adják, kapnak darabjáért 10, 11, 12, 13 krajcárt, amennyit kérnek, amennyit kapnak. Ezek a tojások mind Bécsbe, Grácba mennek, ott megfizetik 16—20 krajcárjával is, akiknek van pénzük, s akiknek nincs tojásuk. A magyar falusi asszony nem bolond, hogy még a fej in behozza a városra s eladja nekünk 8 krajcárért, mikor helyt ülve 12-ért is eladhatja. Itt nyer a magyar falusi asszony, nyernek a bécsiek és nyer a tojásfejedelem; csak mi magyar városi evő közönség veszítünk, s szenvedjük a drágaságot. A tojásfejedelmek e haszontalan kis tojásügyben hetenként tízezrekkel dobálódnak. A magyar hatóságok még a született tikászokat is szükebb térre szoríthatnák — most, a tojásfejedelmeket pedig legalább megadóztat3 hatnák (ha már miattok mi éhezünk), de ők úgy látszik bér nélkül vették bérbe az országot. Tetszik tudni most miért drága a tojás és egyéb? Lisztet lehet kapni — Szombathelyen, Körmenden, Egervári, szóval vasmegyének akármelyik városában, falujában, de Eger- szegen nem lehet kapni, nem épen soha, de néha hetekig nem lehet kapni. Zalaegerszegről sok ember elutazik Szombathelyre, Körmendre, Egervárra, avagy vasmegyének akármelyik városába, falujába, hogy 8—9 kiló lisztet vásároljon, mert Zalaegerszegen nem kap. Ezért aztán ezek az utazó emberek áldják a hatóságokat, a polgármestert, az alispánt s mindazokat, akik intézik a lisztközpontokkal s a hadiszállítókkal a közönség élelmezését. Az áldásban persze nincs köszönet. Tripammer Gyula a nagykanizsai Takarék- pénztárnak egyik vezérembere volt, s egyebekben is munkásember vala a város fejlődése érdekében. Halála alkalmával a Takarék- pénztár csupán az ő emlékére közgyűlést tartott, ahol ujnépi Elek Ernő elnök el- bucsuztatta, szép emlékbeszédet tartva fölötte. Az emlékbeszédet külön füzetkében is kiadta a Fischel Fülöp könyvnyomdája. Felhívás hadibiztositásra! A hadbavonuló katonánk, ki életét kész feláldozni a hazáért, csak egy bánata van: hogy halála esetén hátramaradt családja nyomorba jut. Az Auguszta Gyorssegáiy-Alap hadibiztositása hozza meg itt a segélyt. Minden liadbavo- null biztosítható csekély díjért úgy, hogy halála esetén családja nagy összeget kap készpénzben. A népfelkelő családja például 45 koronáért 1000 koronát kap. Nincs orvosi vizsgálat, nincs lótás-futás, nincs irka-firka, nincs utánfizetés. A hadbavonult távollétében is meglehet kötni a biztosítást. Bárki biztosíthat bárkit. — Aki a csekély biztosítási dijat lefizette, az a biztosított hadbavonult halála után azonnal megkapja minden levonás nélkül a biztosított összeget. A biztosítási dijat részletekben is lehet törleszteni. A biztosítás egy egész esztendőre érvényes, egy év múlva a biztosítás újból megújítható. Számtalan családot mentett már meg ez a biztosítás a kétségbeeséstől, számtalan családnak nyújtott már kenyeret és megélhetést. Vétkezik az, aki ily biztosítást nem köt. A díjtételek: 1) Aktiv, valamint tartalékos katonák biztosítási dija 7°/0 azaz 100 K után 7. —K 2) ugyanezek, ha katonaorvosok, egészségügyi vagy train csapatokhoz vannak beosztva 5 72% azaz 100 K után 5.50 K 3) népfelkelők 472°/o azaz 100 K után 4.50 K Népfelkelő mindenki, aki a 32. évét betöltötte, továbbá népfelkelő 32 éven alul az a katona, aki a háború kezdete óta lett besorozva. Ennélfogva a háború kezdete óta besorozott 18—21 évesek is a biztosítás szempontjából népfelkelőknek tekintetnek. Hadifoglyok (Szerbiában levők nem fogadtatnak el) tekintet nélkül korra és rangra 7°/0-ot azaz 100 K után 7. — K-át fizetnek, Hadimunkások biztosítási dija 472% azaz 100 K után 4.50 K Biztosítást egy személyre 40.000 korona erejéig vállalunk. A biztosítási kötvényt kiállítja a „Phönixu életbiztosító társaság magyarországi igazgatósága Budapesten. Felvilágosítással szolgál: az Auguszta Gyorssegély-Alap Hadibiztositási Osztályúak Zalamegyei Központja Fürst Samu Zalaegerszeg. (1—2) A „Vasárnapi Újság“ julius 30-iki száma folytatja az egyre érdekesebb harcztéri képek közlését az olasz, az északi és a balkáni harctérről, melyek között több ellenséges államokból eredő, kétszeresen érdekes felvétel is van. Gróf Vay Péter illusztrált czikke törökországi emlékekről számol be. Szépirodalmi olvasmányok : Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Szőllősi Zsigmond tárcája. Lagoszta titka czimén rendkívül érdekes háborús történetet irt Rákosi Viktor a Sebők Zsigmond alapította és Benedek Elek szerkesztésében megjelenő képes gyermeklapba, a Jó Pajtás-ba. A legújabb, julius 30-iki számba ezenkívül Írtak még Feleki Sándor verset, Lakatos László történeti elbeszélést, Avar Gyula és Elek nagyapó mesét, Benedek bácsi mulatságos mókát Faragó Jenő folytatja. A csodalámpa czimü regényét.
