Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-06-11 / 20. szám
1916. junius 11.______________________MAGYAR PAIZS Ballagj Aladár a „Száműzött Rákócziról“.* — Akadémiai felolvasás. — (Tizenegyedik közlemény.) Viszont a .kalózok, valahányszor csak, régi életmódjuk elhagyásával, le akartak telepedni: kivétel nélkül mindig valamely uralkodó-fejedelem pártfogását keresték. Igen természete sen, mert csak állami souverainitás biztosíthatta békés otthonukat. Azt tették ezúttal is. Kiadatlan okiratok alapján pontosan megállapihatom, hogy megbízottjuk, Ploughman*) Rákóczival tárgyalva kijelentette, hogy ők valamely uralkodó hatalom pártfogását kérik (la protection de quelque puissance souveraine), mely Sámukra menedékhelyet biztosit (qui leur procure un azile( s földet ad nekik, ahol biztonságban élhetnek. Ennek megvásárlása fejében (pour acheter la dite protection) felajánlják kincseik egy nyolcadrészét, s azonkívül évi jövedelmük hat százalékát. A hosszúra nyúlt első tárgyalások befejeztével hat pontra terjedő szerződéstervezetet nyújtottak be a nagyvezérhez, melyben Rákóczinak a neve sem fordul elő 1 Ebben különösen fontos a harmadik és a hatodik pont. A harmadik §. azt mondja, hogy a szultán birodalmában (nel Dominio del Gram Signore) ott telepedhetnek le, ahol akarnak, s isteni tiszteletüket minden megszorítás nélkül gyakorolhatják (e godranno il lor culto divino senza ristretto o impedimento alcuno). Amiből azt lehet kiolvasni, hogy ezek talán mégsem olyan elvetemedett, se istent se embert nem félő zsiványok (ribaldi qui nec Deum nec homines timent), mint a pirátók! A hatodik §. pedig felajálja a szultán részére, hogy souverainitásának s az azzal járó pártfogásnak fejében, összes kincseiknek negyedrészét átadják neki (pagheranno fedel- mete e pontual mente una quarta parte etc.), Látni való, hogy kalózok nem kerestek királyt, — se más személyében — hanem első sorban protektort. Fölösleges is lett volna kalózfejedelem után járniuk, hiszen fejedelmük már volt: „királynak“ hivatta magát otthon, Madagascarban. Nekik országra volt szükségük, ahol kincseikkel letelepedhettek, valamely souverain védőszárnyai alatt. Rákóczi se országot se souverain protec- tiót nem adhatott nekik, mikor éppen szerzőnk szerint maga is csak „koldusbotra jutott, szegény, földönfutó, emigráns trónkövetelő" volt, „egy ország nélküli házatlan fejedelem“, „akinek testén-lelkén kiviil egyebe nem maradt.“ Honnan vette volna hát a hatalmat, hogy megoltalmazzon egy odiozus társaságot a világ hatalmasaival szemben ? Azt igen is megtette, hogy e szerencsétlenek érdekében közbenjárt. Szóba állt velők, épp úgy, mint ahogy tárgyaltak velők azon kor királyai és miniszterei. S többé-kevésbbé ugyanazon okból. Erre utalta vallásos kedélye és fenkölt humanizmusa, mely a megtérő bűnös iránti „compassiót“ kívánta tőle. Erre utalta anyagi, a politikai érdeksphaerában, saját védelmezőjének, a török birodalomnak előmenetele. A törők kengyelből szerezte országait, de a tengeren, amely nélkül nincs igazi nagy hatalom, sehogy sem tudott zöld ágra vergődni. Lepantó megmutatta, hogy e téren qem állhat meg Nyugat fejletebb kultúrájával szemben. Ha tehát Rákóczi, rendezett jogviszonyok keretébe állítva, a török állam szolgálatába szegődteti a világ legelső tengerészeinek tartott korzár- ka'ózokat, ágyukkal felszerelt hajóhadakkal s kincseikkel együtt : a török birodalmat kétségkívül leggyengébb oldalán támogatja, ami megbecsülhetetlen politikai szolgálat lett volna. Szerzőnk ugyan egy helyt azt mondja, hoy „egyedül Rákóczi vette komolyan dolgot: párisi megbízottjával, Bonnal, a francia miniszter figyelmébe ajánlta az angol (t. i. „Ploutman“, kalóz-megbizott) terveit, melyek a portára rendkivíili haszonnal járnának“ (282. 1.). Más helyt azonban, a szokásos * Az egész cikksorozat megjelent a »Magyarország«-ban. ellenmondással, maga cáfol önmagára, midőn előadja d’Andrezel konstantinápolyi követnek ez ügyről való megegyezés dolgában — Írja a követ — nagyon óhajtanám, ha meggyőzhetné a nagyvezért mert az nagy előnyére válnék a Portárnak (dans l’execuitum duquel la Porte pourroit trouver de grands avanta- ges), éppúgy, mint Franciaországnak“ (384.1.). Tehát nemcsak egyedül Rákóczi, az unalomig „hiszékenynek" (vulgo: simplesz) feltüntetett ember vette komolyan a kalózkérdést, hanem az absolute legilletékesebb államférfi is, t. i. Franciaország konstantinápolyi követe. Magát az „aegei-tengeri kalózfejedelemséget“ — mint Rákóczi megbélyegző elnevezését — úgymond aegei-tengeri kalózfejedelemségéről és ez ügyben való tárgyalásairól igen helyes képet adott Márki id. m. III. kötet, 622. 1. a Malagolatól kiadott velencei követjelentések alapján.“ (384. 1.). (Folyt, köv.) HETI HÍREK. fTV Boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Papp Jenő vármegyei központi közigazgatási gyakornokot a dr. Kiss István távozásával megüresedett vármegyei aljegyzői állásra kinevezte helyettesnek. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg . — K 50 f. Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 42585 K 20 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42585 K 70 f. Bogyay Máté Zal.amegye törvényhatóságának és nemesi választmányának a tagja, a keszthelyi .kerület volt orsz. képviselője 78 éves korában meghalt. Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselőnk a Grófnéval együtt pár napig városunkban tartózkodott Czukelter Lajos titkár kíséretében. Választói látogatására amúgy is ki szokott rándulni zalacsáni kastélyából a népszerű képviselő, most azonban szorosabb vallási ügyek gyakorlására jött a Grófi pár Zalaegerszegre, ahol gróf Mikes János püspök bérma utón volt junius 3-án és 4-én. A gróf képviselő és felesége Inkey Walerie grófné ugyanis több zalaegerszegi ifjúnak bérma-apja és anyja. Itt tartózkodásuk alatt a Bárány-vendéglőben szállottak, ahol több tisztelőjük látogatást tett, köztük elsősorban gróf Batthyány Béla alezredes. Elveszett egy szép esernyő és egy francia imakönyv a templomban. Aki megtalálta, hozza el váltságdíjért a szerkesztőségbe — Wlassics-utca 8. Lengyel Ferenc munkatársunknak -mély családi gyásza van. Amint szabadságot nyert a hadiszolgálat alól, hazajöttekor az a megrendítő hir fogadta, hogy édesapja haldoklik. Meg is halt az öreg tanító, a nemzetnek egyik derék napszámosa. Gyászjelentése a következő : A természet örök törvénye nagy csapást mért sziveinkre. Családunk feje: Lengyel Ferenc nyugalmazott tanító 1916 junius 1-én d.-u. 3 órakor, 73 éves korában, mérhetetlen szenvedés után meghalt. A harangok szava addig gyászolja őt, mig a földbe teszik; mi pedig addig érezzük a halála nyomán támadt fájdalmakat, amig minket tesznek a földbe. Halottunkat a zalaegerszegi temetőben 1916 junius 3-án d.-u. 4 órakor temetjük el. Zalaegerszeg, 1916 junius 2-án. Özv. Lengyel Ferencné született Kovács Anna felesége. Lengyel Anna, Júlia, Róza: Tóth Kálmánná, Pál, Ferenc, Matild: Héthelyi Józsefné gyermekei. Tóth Kálmán, Héthelyi József vejei. Bogdán Anna menye. Tóth Kálmán, Lőrinc, Ferenc. Lengyel Ferenc unokái. 3 Dr. gróf Mikes János szombathelyi megyés püspök ur junius 3-án és 4-én tisztelt vendége volt városunknak. A püspök ur a bérma szentségét szolgáltatta ki az ifjúságnak, az egyház uj tagjainak. Délután öt órakor érkezett automobilon két segédjével s a templom elé érkezve a városi képviselő- testület élén dr. Keresztury József polgár- mester üdvözölte a város nevében, melyre a püspök az ő szokott közvetlenségével megköszönte a fogadást s eljött, úgymond, hogy egyháza erősítésére a lelkek javításával foglalkozzék s többeknek a számára vigasztalást közvetítsen, hogy e nagy világgyászban sok busongó szívre csepegtesse a megnyugtatásnak enyhítő balzsamát. És jól is mondja a püspök ur, mert ha valaha szükség van, akkor most igazában nagy szükség van minél jobb lelki vezetésekre. Háború idejében a szigorúbb férfiak távollétében szabadabban vadulnak az erkölcsök. De ugyancsak idetartozik az is, hogy a bérmasziilői ajándékozók ne versenyezzenek s a hallgatólagos követelődzések ne vaduljanak — legalább ilyenkor. Felülfizetések. A főgim. Mária kongregáció 1916 május 14-iki ünnepélyén a következők adtak szives felülfizetést: Batthyány Pál gróf, országgyűlési képviselő 100 K, Tauber Sándor dr., kanonok 20 K, özv. Rutich Józsefné 11 K, Legáth Kálmán apátplébános, Thassy Kristófné, Virágh Ferenc, Börcz Jánosné, N. N., N. N. 10—10 K, Krisztinkovich Béla, Thassy Lajos 8—8 K, Árvay Lajos, Lövészy György, Udvardy Jenő dr. 6—6 K, özv. Mihalovich Károlyné, Pajthy Elek 5—5 K, Kaszás József, Németh György, Szeliánszky Nándor, N. N. 4—4 K, özv. Mausz Ferencné, Szilner József, N. N. 3—3 K, özv. Kulcsár Gyuláné, Jáross Imre, Juhász Ádám, Mándi Jenő dr., Bárczay Béláné, özv. Marton Lászlóné, Vámossy Istvánná, Mérő Géza, Gyenge Sándor, Morandini Kornél, Kuliffay Erzsébet, Kuliffay Annus, Rogács Ferenc dr., N. N., Janzsó Sándor, Lőwenstein István, Szele Alajos, Kun Vilmos, Unger Antal 2—2 K, Vidóczy Tamás 170 K, N. N., Sipos József, Vámossy István, Paizs Kázmér, Florváth Jánosné, Sárközy István, Kiss Lajos, N. N., N. N., Farkas Istvánná, Takács Jó- zsefné, Makara Mária, Pirity Árpád 1 — 1 K. Spetiágh Elemér 80, Kiss Dénes, Siposs József 70—70, Gerencsér M., N. N. 60—60, Paraicz L., N. N., N. N. 50 — 50, Sperlágh L. 30, Péntek Lajos, Sanits Ödön 20—20, Heincz Antal 10 fillért. Mindezeknek szívből jövő köszönetét mond a főgimn. Mária kongregáció. Egyúttal hálás köszönetét mond mindazoknak, kik ünnepélyünkön közreműködtek, elsősorban Mihalovich Alice és Fritz Paula urhölgyeknek, Czobor Mátyás m. főjegyző és Göbel Árpád főgimn. tanár uraknak, kik művészetükkel nagyban emelték az ünnepély sikerét. A szerelemről . . , Alig gondolná valaki, hogy egy mély ihletségü papi beszéd szól erről, hogy egy szép lelkű fényes papi beszéd az, melynek a témája vala ez a szerelem s amelyről én most megemlékezem. Dr. Géfin Gyula hittanárnak sokat köszönhetünk abba a tekintetben is, hogy amióta a zalaegerszegi kath. legényegylet élén van, azóta gyakran van szerencsénk egy-egy 'fővárosi előkelő tudós papnak az előadásait hallhatni a Legényegyesület termében. A közelebbi napokban dr. Szentiványi Károly prépost tartott beszédeket nálunk különböző erényeknek és bűnöknek a fejtegetésével : az erényeknek a dicsőítésére s a bűnöktől való vissza- riadásra. A prépost ur valóságos apostol. És a viszonyok olyanok, hogy megkívánhatnák, sőt követelhetnék, hogy a szertartásos teendők elvégzésére működő papságnak megfelelő kétharmadrésznyi papság apostoloskod- nék úgy, amiként pl. dr. Szentiványi prépost ur. A papok általában, ideértve a protestánsokat is, de mégis mintha különösen a katholikus papok kitűnnek abban, hogy beszédeikből a mély vallásosság és evvel párhuzamosan az erős magyar hazafiság sugárzik, árad reánk. Amint jellemzi is ezt az én állításomat egy épen a beszédében előforduló anekdota szerű kitűnő példázat. Egy világtól elmaradt öreg kath. tanítót
