Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-02-20 / 6. szám

1916. február 20.

MAGYAR PAIZS

3

HIVATALOS HIRDETMÉNYEK.

▼ T ▼

A m. kir. Minisztériumnak 508—

1916. M. E. számú rendelete alapján közhírré teszem, hogy:

1. A cukor előállításával foglalkozó vállalatok és- a cukor tartására rendelt szabadraktárak, nyers és minden fajtájú finomított (fogyasztási) egész cukorkészletüket;

2. mindazok (egyének és cégek) akik cukrot ipari üzemükben való fel- használás, vagy egyébként nem saját háztartásukban való fogyasztás céljaira tartanak raktáron, vagy akik cukrot más részére tartanak őrizetben és finomított (fogyasztási) egész cukorkészletüket;

3. mindazok, kik nem esnek az 1. és 2. pont alá cukorkészletüknek egy métermázsát meghaladó részét első Ízben a f. évi február hó 12-iki állapot szerint legkésőbb f. évi február hó

19-ig, március hó 1-től kezdve pedig minden hónapban a hó 1. és 15. napjain volt állapot szerint legkésőbb az illető hónap 5. és 20. napjáig — a fogyó, növekvő és a tényleges állapot feltüntetésével — bejelenteni tartoznak.

A bejelentéskor fuvarozás alatt álló készleteket a címzett tartozik a rendeltetési helyre érkezés után azonnal bejelenteni.

Az 1. pont alatt említettek a bejelentéseket közvetlenül a „cukorközpontnak“ (Budapest, V., József-tér 2—3.) tartoznak beküldeni; a 2., 3. pont szerint bejelentésre kötelezettek pedig a városi tanácshoz, mint I. fokú iparhatósághoz.

A bejelentésekhez meghatározott űrlapok használandók, melyeknek mintája a városi főjegyzőnél megszerezhető.

Az ekként bejelentendő cukorkészletek a rendelet értelmében zár alá vétetnek, s azokból a cukor adásvételével iparszerüen foglalkozók a zár alá vétel megszűntéig legfeljebb csak 100 q-át hozhatnak forgalomba, a többi felett pedig csak a cukorközpont utasításai szerint rendelkezhetnek.

A cukorközpont gondoskodik arról, hogy a zár alá vett készletekből megfelelő mennyiségek a közellátás céljaira feloldassanak.

Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, vagy megszegésüknél közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a készlet pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkoboztatik.

Ezek a rendelkezések a katonai igazgatás birtokában levő cukorkészletekre nem vonatkoznak.

Zalaegerszeg, 1916 február 11-én.

Dr. Kereszíury sk.

■ h. polgármester.

T-iY i nó egy eredeti Schunda- Ju LÄUU cimbalom, melyet maga Schunda csinált. Tiszta uj, egy karcolás sincs rajta. S e történelmileg nevezetes kitűnő pedálos cimba- 1 o m csak f é 1 á r u: 8 0 f r t. — Kánya Géza zenetanitónál, Zalaegerszegen.

heti hírek.

▼ H

Krisztinkovics Béla 6. honv.-tüzérezredbeli hadnagyot főhadnaggyá nevezte ki a király. Ugyanakkor a Signum Laudissal is kitüntette. A fiatal főhadnagy ki már három Ízben volt a harctéren, most a zalaegerszegi Vörös- Kereszt kórházban várja gyógyulását. Első Ízben agyrázkódással, másodízben lőtt sebbel jött haza, most harmadizben pedig gránátrobbanás okozta idegrázkódásí kapott. A kinevezés és kitüntetés igazán arra méltó egyént ért most.

Gyüjtsünk a Csány-szoborra!

N. N. Zalaegerszeg . — K 50 f.

Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f.

Hozzáadva a múltkori 40465 K 43 f.

összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40465 K 93 f.

Meghalt Gróf Eszterházy Kálmán 48-as katona 86 éves korában Kolozsvárt. 1849-ben a Nagyszebeni csatában jobb karját elvitte az ágyúgolyó. Azóta félkarú ember volt. Kolozsvárnak kétszer volt főispánja. Sokrendbeli művelődési ügynek volt vezére, igazgatója. Megérte még a következő nagyobb időt is.

A „Dunántúli Helyiérdekű Vasút r.-t.“

igazgatósága f. hó 11-én tartotta'Budapesten ez évi első gyűlését. A zalamegyei érdekeltség képviselői közül megjelentek az ülésen: Árvay Lajos, Eitner Zsigmond, Hertelendy Ferenc és dr. Korbai Károly. Vármegyénket érdeklőleg az igazgatóság elhatározta, hogy építkezéseket végeztet Gutorföldén, Csömö- déren, Pákán és Zalabéren, Lentiben távirda- berendezést létesít, Zalaszentivánon a használaton kívül helyezett fütőházat átalakíttatja. Zalaegerszegen a kaszaházi feltételes megálló 17.000 koronába kei ülne. Ezekhez a, költségekhez a D. II. V. 6.000 koronává! hozzájárul, a fennmaradó 11.000 korona Zalaegerszeg városától, vagyis az itt érdekeitek által lesz viselendő. A D. H. V. üzleti eredménye az 1915 évben jelentékenyen javult, a bevételek az előző évivel szemben 157.000 korona emelkedést mutatnak.

Levéíhulláskor.

Ködös november-délutánok Meddig tartjátok fogva lelkemet?

Két barna szemnek édes melegével, Keresztül az életemen, ugy-e, Kisértek engemet?

Tavasszal a mi fecskéink dalába Bent rezeg majd a ti emléketek.

Tele szórni könnyel a lelkemet És rácsókolni a régi varázst:

Óh jöjjetek, jöjjetek!

Gerencsér Anna.

Szegény Kulcsár Gyula! Mindig meg- rezdíil bennem néhány ideg, mintegy fájdalmas húr, mikor a nevét említem, amikor emlitni hallom. Most újra megemlítjük itt a nevét, ha fájdalmas is az. Huszár Károly orsz. képviselőnek a „Magyar nép hősei“ cimü könyvből vesszük át a róla szóló megemlékezést.

A zalaegerszegi tanár hősi halála.

A vasmegyei keményszabásu magyarokból való volt Kulcsár Gyula tanár Zalaegerszegen. Születés szerint sárvári fiú. Kitűnő tanár, népszerető ember, pompás katona. Egész életének az volt a célja, hogy azt a jó zalai népet, hogyan lehetne boldogítani. A háború előtt néhány héttel voltam hajlékában, meleg, barátságos családi otthonában. Ott tanácskoztunk arról, hogy miként lehet poíitikaiiag, gazdaságilag, erkölcsileg es szellemileg fölemelni és megsegíteni a keresztény magyar népet. Gyönyörű tervei voltak. Azon vidék népe sokat is várt tőle. A Széchenyi Istvánok szelleme töltötte el lelkét. A falusi népjólét emelesét tűzte ki életcélul.

De jött a háború és őt is kisodorta a

Kárpátok csillogó havas hegygerincére védeni a hazát a király hivó szózata és a saját hazafisága. Két méteres hóban, sátorlapokon ott feküdt a fagyos hóárokban a vasmegyei és a zalai népfölkelőezred. Ledöntött fenyő- törzsek mögé bújtak a N vitézek. A sáncárokban, mint az ősi barlanglakok földalatti vackaikban leselkedtek a velük szemben álló transbajkali lövészezredre a zalai öreg népfölkelők. Pokrócába becsavarodva virrasztóit éjszakánként a fedezékrésnél Kulcsár hadnagy, nehogy az ellenség váratlan rohammal megtámadhassa csapatainkat és ezáltal közelebb jusson templomainkhoz és iskoláinkhoz. A nemzet baktere volt az ország határánál Kulcsár Gyula tanár, a népfölkelőhadnagy.

Február elsején nagy ütközet volta buko- vieci rutén fatemplom körül. Este hattól kezdve reggelig tartott a viaskodás a kanyargós kárpáti völgytorokban. Az oroszoknak nem sikerült áttörniök a frontot. De sok öreg népfölkelővel együtt ottmaradt a véres havon Kulcsár Gyula, akit fején talált a muszka golyó. Isten nevével az ajkán halt meg. Vitéz katonái és hű tanítványai örökké siratják a jó embert, akinek elvesztése a I magyar keresztény nevelési ügy egyik pótolhatatlan vesztesége. Zalav ármegye népe eljövendő nagy vezérét vesztette el őbenne.

(Dr. Sebők Imre tudósítása után.)

A Munkásügyi panaszbizottságok es a

katonai felügyelet alá helyezett gyárak munkásainak munka-, bér- és szolgálati viszonyára vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet részletes magyarázó szöveggel megjelent. Az uj rendelet nálunk egészen újszerű szociálpolitikai rendszere megérdemli, hogy az érdekelt munkaadókon, munkásokon és alkalmazottakon kívül a közönség is megismerje, mert az itthonmaradottak széles rétegeinek érdekeit öleli löl. A könnyen áttekinthető, ügyesen összeállított kis füzetet Jászai Samu a Szakszervezeti tanás titkára irta és a Népszava könyvkereskedés adta ki. Ára 30 fillér, kapható minden könyvkereskedésben.

Nyílt levél a mozi ügyben. Tekintetes Szerkesztő ur! Tudom, hogy b. lapja a közérdekű ügyeket pártfogolja, azért fordulok ide. Mindenütt, ahol mozielőadásokat tartanak, tűzoltók őrködnek a közbiztonságra. Nálunk is voltak máskor tűzoltók, most elmaradtak az előadásokról. Halálfélelem fog el, ha rágondolok, mi lenne, ha véletlenül tűz ütne ki előadás alatt. Miért nem gondoskodnak most is tűzoltókról? Akkor kapkodnak majd, ha ember halál lesz. Tisztelettel egy mozilátogató.

A „Vasárnapi Újság“ február 13-iki száma folytatja azoknak a szenzációs képeknek a közlését, melyeket tudósítója a bolgárok harcteréről hozott magával, — ezenkívül rendkívül érdekes képeket ad a montenegrói és más harcterekről, a Franciaországban internált magyarokról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László és Heyking grófnő regénye, Barta Lajos novellája, Szőllősi Zsigmond tárcája stb. Egyéb közlemények: a Kisfaludy-társaság uj tagjainak arcképei s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb.

Mosómedvék. A gyermekek szeretetét a természet iránt éleszti a Jó Pajtás, amikor időnkint érdekes közleményeket kap az állatkert nevezetességeiről, magának Lendl Adolfnak, az állatkert igazgatójának tollából, így a legújabb szamba a mosómedvékről irt kedves, érdekes dolgokat. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának ugyanebbe a számába Feieki Sándor irt verset, Benedek Elek meset, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör kalandjait az olasz harctéren, Krúdy Gyula érdekes elbeszélést' irt, Zsiga bácsi mulatságos mókát mond el, Benedekné, Indali Etelka folytatja A Szentmiklóssy fiuk című regényét. Ä rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát.

Elhalasztották a fémrekvirálást. Január 31-ike volt tudvalevőleg az a határidő, amelyikre úgy a háztartásoknak, mint a kávéházak, vendéglők és más üzemeknek réz-