Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-10-29 / 36. szám

1916. október 29. MAGYAR PAIZS annyi burgonyát lehet szerezni, amennyi csak kell. Mint halljuk, a vármegye által kimutatott szükséglet fedezéséről az alispán gondoskodik. Igen, csakhogy ‘ maholnap be­állhatnak a fagyos napok, amelyekben a burgonya szállítása már veszélyeztetett, azéi t annak mielőbbi száliitásáról kellene sürgő­sen gondoskodni. Megszűnt a vásárlási igazolványok ér­vényessége. A í. hó 15-ével a magánfo­gyasztók számára kiadott vásárlási igazol­ványok érvényessége megszűnt s akik szük­ségleteiket beszerezni nem tudták, igazolvá­nyaikat tartoznak beszolgáltatni a város, vagy község vezetőjéhez, hol az ellálatlanok jegyzékébe fetvétetnek s mint ilyenek, a ha­tóság által lesznek ellátandók. Panasz. Általános a panasz, hogy a kerti termények az éj leple alatt lábra kelnek és tulajdonosuk csak üres helyét találja fára­dozásának. Újabb időben különösen a ká­posztára vetették szemüket a tolvajok és sajnos, hogy a legtöbb esetben olyanok ká­rosultak, akik maguk is gyámolitásra, se­gélyre szorulnak. Igazán lelketlenség, hogy attól, akinek talán minden vagyonkája volt nagy fáradsággal termesztett kerti vetemé- nye, most a tél előtt fosztják meg az élel­miszerétől. Rekvíráíni fogják az egész ország zsír készletét. A kormány a zsirtalan és hústa­lan napok életbelépietése után még tovább szándékozik menni, hogy a zsir körül ta­pasztalható hiányokat megszüntesse. Leg­közelebb az egesz ország területére elren­delik a zsirjegyek életbeléptetését. Ezt a kérdést most dolgozzák ki a belügyminisz­tériumban. Valószínű, hogy a rendelet meg­jelenésével rekvirálni fogják az egész or­szág zsirkészlelét és a kormány, akárcsak a gabonát, — a lefoglalt zsirt az ország területén hatósági kezelésbe veszi. partjára gondoljanak. A Balatopi Szövetség, mint a kincses balatoni vidék fürdőügyi és gazdasági életének irányitó szerve, minden­kor buzgó szeretettel és odaadással lesz azon, hogy a fen tirt értelemben való cselek­vés a legszebb eredménnyel járjon. Az elő­terjesztés támogatására a szövetség a Magyar Gazdaszövetséget is megkérte. Az ipartörvény módosítása Hir szerint a legközelebbi napokban rendelet jelenik meg, amely azok számára, akik a háború­ban katonai szolgálatot teljesítettek, lénye­gesen megkönnyíti az iparűzési jogot. A rendelet meg fórja könnyíteni az iparűzési jog képes;lésének előfeltételeit azoknak, a kik a háborúban testi sérüléseket szenvedtek. A törvényes gyakorlat feltételei körülbelül a felére redukálódnak azoknál, akik katonai szolgálatban legalább három hónapot töl­töttek és akiknél a katonai szolgálatot az elő­zetes gyakorlat idején megszakította. A meg­könnyítés kiterjed a segédszolgálatokra is. Az engedélyhez kötött iparokra ez a ked­vezmény nem vonatkozik. Azonban az épí­tőipar érdekeltjeinél úgy a testi sérülést, mint- a katonai'szolgálatot beszámítják. A telepen­gedélyi jog, ha a háború miatt nem volt érvényesíthető, feléled. Azoknál, akik sebesü­lést szenvedtek, a három hónapnál rövidebb tartamú katonai szolgálatot is beszámítják. A humánus rendeletnek az a célja, hogy a" katonáknak a megélhetést megkönnyítse. Petőfi a világháborúban. II. Miit ettél föld, hogy egyre szomjazol ? Hogy annyi könnyet s annyi vért iszol ? ! III. Elő a nikkelpénzzel! Az aprópénzzel nagy bajok vannak s ebből el si mi thatatlan differenciák keletkeznek. A postán, az üzletek­ben bélyegeket adnak vissza a koronákból, a vendéglőkben pedig a „főur“ minden fize­tésnél aprópénzt kér. A boltokban szakadat­lanul csak azt halljuk: hozzon aprópénzt! S fellépett a spekuláció is. Aprópénzt gyűj­tenek egyesek s a megszorult "embereket megzsarolják. A kormány végre megelégelte ezt a spekulációt s rendeletet ad ki, hogy aki aprópénzt gyűjt és ezzel spekulál, bün­tetendő. E rendelet azokra is ki fog terjedni, akik a pénzt — ha nem spekulációból is — elvonják a forgalomból. A nikkelpénze­ket december 31-ig be kell cserélni, mert december 31-ike után értéküket vesztik.' A közönség nem nagyon siet ve|e, pedig haza­fias kötelesség most a nikkelpénz beváltása vaspénzre. A hadvezetőségnek van rá szük­sége a haza védelme érdekében. Különben egyáltalán fogalma nincs senkinek arról, hogy az aprópénz hol rejtőzködik. Egyik verzió szerint a katonáknál a fronton, a másik szerint a gazdálkodóknál, vagy az Öregasszonyok szalmazsákjában. Mi azt hisz- szük, az aprópénz elbújt szégyenletében, mert nem lehet rajta semmit sem venni. Burgonyarekvirálás. A kormány a búr-, gonyakészletek rekvirálását rendelte el. A rekvirálás november 1-én történik és nem csak a termelőnél, hanem mindenkinél, s a készletből a háztartási szükségleten, vetőma­gon és állattartásra rriégállapitott részén felüli mennyiséget be kell szolgáltatni. Rokkant katonák a Balaton mentén* A Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlésé­ben ismételten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a világháború magyar rokkantjainak a Balaton vidékére történő telepítése érdekében mindezideig lépések nem történtek, noha ez a vidék, mint az ország egyik legkiválóbb és mindenfajta kertészkedésre legalkalmasabb része, mindazokkal az alapfeltételekkel ren­delkezik, melyek a rokkant katonák mező- gazdasági téren való foglalkoztatásánál szóba jöhetnek. A közgyűlés utasította a szövetség elnökségét, hogy a közös hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter figyelmét hívja fei arra, hogy a mezőgazdasági rokkant- telepek létesítésénél legelsosorb ,n a Balaton Nem mondom én : előre székelyek ! Előre mentek úgyis hős fiuk; Ottan kíván harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a székely vér ! Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér. Úgy mennek a halál elébe ők, Amint más ember menyegzőre mén: Virágokat tűznek kalalapjaik Meilé s dalolnak a harc mezején. Csak nem fajult el még a székely vér1 Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér. Ki merne nékik ellentállani ? Ily bátorságot szivében ki hord? Mennek, repülnek, mint a szél s űzik Az ellenséget, mint a szél a port! Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér. Közli: BORBÉLY GYÖRGY. Nyolcszázezer tojás. Az egyik nagyka­nizsai tojáskereskedő nem kevesebb, mint 800.GOO darab tojás elszálitására kért enge­délyt a rendőrségen Írja a Zala. Szinte meg­döbbentő, hogy amikor a piacon napokon át se lehet tojást látni s ha véletlenül vala­melyik falusi asszony hoz be. néhány, dara­bot, a közönség valósággal gyilkolja egy­mást .érte, — ugyanakkor 800.000 darabot akarnak elszállítani a városból. A rendőrség természetesen kényteleg volt az engedélyt az elszállításra megadni s a tojáskereskedő csupán móltányosssgból engedett át a város közszükségletére 5u00 darabot maximális áron s ugyancsak szívességből helyezte ki­látásba, hogy minden héten még kétezer i kétezer darabot ád. így tehát igen szükö- | sen ugyan, de e! lesz látva a közönség is. j Ezúttal csak azt tesszük szóvá, bogy a | kormány ezen a téren se tett meg minden lehetőt a közönség érdekében. Ma, amikor a hús hozzáférhetetlen a szegény emberre, — a tojás volna fő táplálkozási cikk. S ime, abban a megyében, ahonnan millió- számra szállítják el a tojást, — a fogyasztó éhhez se juthat hozzá, mert elvásárolják . előle a kereskedők ügynökei. A kormány legnagyobb hibáját abban látjuk, hogy még 3 ma is megengedi a tojásnak ipari célokra való fölhasználását. A nagykanizsai tojás­kereskedő ugyanis egy budapesti pisicota- gyár részére .szállítja a 800.000 darab to­jást. És hány 800.000 darab tojás jut erre a célra akkor, amikor á gyermeknek, a fej­lődésben levő csecsemőnek és szoptatós anyának se jut hús, se tej, se tojás nem jut. Ez a fejetlenség! egész generációkon bosszút áll. Nagykanizsának tehát van leg­alább ötezer tojása. De hol van a zalaeger­szegi tojás ? Eltűntek kutatása az ellenséges fo­golytáborokban. A „Katona-Nyomozó Jegy­zék“, mely a Magyar Vöröskereszt Egyesü­let budapesti Tudósitó Irodája vezetőinek : Batthyány Lajos gróf és és Hadik-Barkóczy Érdre gróf kiadásában jelenik meg már ed­digi kutatásai során is jelentős eredménye­ket ért el. Sok olyan eltűnt katona sorsára derített világosságot, akinek személyét, ille- leg a hivatalos nyomozás holt pontra ju­tott. A szerkesztőségnek legutabban sikerült biztosítania a wieni Gemeinsames Zentral­nachweisebureau utján, hogy a Katona- Nyomozó Jegyzék minden száma az ellen­séges fogolztáborokba is eljusson s ezzel újabb lehetőséget nyitott arra, hogy kuta­tásai még több esetben és még eredménye­sebbek legyenek. A Katona-Nyomozó Jegy­zéket B. Virágh Géza szerheszíi. Szerkeszi tőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Vácz- u. 38., I. em,, ahol a Katona-Nyomozó Jegyzék közlési feltételei és minden egyéb felvilágosítás megtudható. A „Vasárnapi Újság sok érdekes képet közöl azokról az erdélyi területekről, a me­lyeket a románoktól a leguttóbbi napokban visszafoglaltunk, továbbá — egy német katona felvételei alapján — a nyugati harcz- térről s az olasz harctérről. Szépirodalmi olvasmányok: Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Gagyhy Dénes novellája, gróf Vay Péter útirajza Anatólliából, a törökök harczi készületeiről. Egyébb közlemények: egy ér­dekes kép - a párisi „lllustration„-ból s a rendes heti rovatok. —- A „Vasárnayi Újság,, előfizetési ára negyed évre 5 korona a „Világkrónikáival együtt hat korona. Meg­rendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhiva­talában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. 117 szám. v. 1916. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bír. végrahajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zala­egerszegi kir. járásbíróság 286—916. számit végzése által Igarí György végrehajtó javára 22 K 50 f. tőke járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefog­lalt 700 koronára becsült tehénből álló ingóság nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén — ennek a helyszínén, vagyis Nagylen­gyelen leendő eszközlésére 1916 évi november hó 4-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. te. 107. §-a értel­mében a legtöbbet ígérőnek a becs- áron alul is eladatni fognak. Az elárverezett ingóság vételára az 18,81. évi XL. t.-c. 108. §-ában meg­állapított feltételek szerint lesz kifi­zetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1916 évi ok­tóber hó 2ö-ik napján. Lukács József kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom