Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-10-08 / 34. szám

XVii. év szám Zalaegerszeg 1916. október 8. Előfizetési ál: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2 04 Negyedre' K 1.04 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija: megegyezés szerint. Nvilttér sora 1 K Szerke: ztöség és kiadóhivatal: Wlassics-u. 8. sz. Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS Munkatársak : í I LENGYEL FERENC BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER Felhívási Honleányok; Hazafiak! A háború hosszú tartama lehetetlenné teszi oly nyersanyagok beszerzését, melyekre az országnak, elsősorban a harctéren hősiesen küzdő katonáinknak okvetetlenül szüksége van. Ennélfogva a hiányzó nyersanyagokat csak a régi anyag feldolgozásával lehet és kell pó­tolnunk. Szüksége van tehát hadvezetősé­günknek régi ruhára, fehérneműre, ron­gyokra, pokróc és szőnyeg maradvá­nyokra, régi harisnyákra, szőrnemü- ekre, gummi labdákra, régi grarno- fonlemezekre. Továbbá mindenféle papi­rosra, staniolra, tubusra különösen ujságpapirosra, és a kereskedők má­soló könyveinek selyempapirosára. Ezen elsorolt anyagokból, a haszna­vehetetlen rongyokból, papirosokból készül a lőgyapot, meleg posztó, vas­tag takaró, kátrány papir, cigaretta pa­piros s több efféle. Alulírott, mint a m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalának és az Országos Központi Hitelszövet­kezetnek megbízottá, tisztelettel kérem Zalaegerszeg hazafias lakosságát, hogy kiki legyen szives összegyűjteni az imént felsorolt anyagok közül mind­azt, a mit házánál talál és nélkülözhet. Aztán lehetőség szerint valami ócska zsákba, abroszba, pokrócba, vagy bár­miféle ruhába külön a papir, külön a rongyféléket becsomagolni, vagy lega­lább madzaggal, fonállal összekötözni, hogy mikor a kocsi házról-házra jár, a papir és rongyféléket készen, össze­csomagolva találja. Ela valakinek alkalmasabb, elküldheti papir és rongy-csomagját lakásomra: Wlassics utca 34 sz. alatt. Nedves, rodhadt, penészes anyagot nem kerek, mert használhatatlan és közéje keveredvén az ép anyagnak, ezt is tönkreteszi. A tanulók kocsikkal, honvéd huszá­rokkal f. év okt. 15-én kezdik a gyűj­tést s egykét nap alatt minden háznál mefordulnak. Zalaegerszeg, 1916 október 1-én. Hazafias üdvözlettel ' Tuczy János íogim. tanár, hitelszövetkezeti elnök, Ferencz József rend lovagja. h négy támadás« Északon az orosz támad őrjöngő kétségbeeséssel ránk. Délkeleten a román, délnyugaton az olasz. Nyugaton a sommei fronton halálos öleléssel fonódnak össze az angol, francia és a német csapatok. A Balkán recseg- ropog az uj akciók dühétől. És minden­felé, ahol a vasat arra használják föl, hogy gyilkoló szerszámot verjenek belőle, patakzik. a vér és üvölt az el­keseredés. És ebben a pokoli forgatagban, amelynél klasszikus költők borzalmak­ban kéjelgő fantáziái is a dajkamesék­nél szelidebbek, minden vihar ellenünk támad. - A jövő évezredek egész roman- ticizmusának elegendő téma az a rettenetes szép kép, melyet ez a háború örökít meg számunkra. Európa nagy nemzetei, a kultúrában es a gazdaságban vezető államok a kapzsiság­tól és a gyűlölettől részegen össze­fogtak, hogy megfojtsák azokat, akik arányaiknál fogva sem lehetnek ko­molyan számba vehető ellenségeik. És az acélgyürü, melybe lelkünket akarják szorítani, folyton megpattan és a résen keresztül kirohanó csapataink végzetes csapásokat mérnek azokra, akik ma vértől elborítva az utolsó próbára indulnak. Nem-e a Góliát és a Dávid legendája ujul meg előttünk ? Szent a meggyőződésünk, hogy az a gyönyörű legenda megismétlődik, — egészen a befejezésig. Fájdalmas gonddal és aggódó szívvel nézünk fiaink felé, akiknek annyi szenvedés után ezzel a ránkrohanással is meg kell birkózniok, de ezt a meghatottságot nem árnyékolja be a jövő miatt való aggodalom is. Olyanféle az érzésünk, mintha az Istennek kedve tellnék abban, hogy minden időknek meg­mutassa, hogy az emberi gonoszság akkor is erőtlen, ha hatalmasok agy­velejéből fakadt a terve és százmillió szuronnyal akarják végrehajtani. Tüzgyürü lángol a világ körül és a pokol tengerében vajúdik, — a pusz­tulások sötét dombjai fölött, — az uj történelem. A háború olyan iramot vett, aminél hevesebbet és borzasztóbbat nem is gondolhatott el az emberi képzelet. Milliós tömegek dőlnek egymás felé gyilkos akarattal. Gépek ontják a halált és tüzet, amilyenről a képzelet csak álmodni mert, olyant amilyent talán nem fog látni a világ és aminek sebeit századok munkája fog csak meggyógyítani. A legmegnyugtatóbb talán ebben a rettentő küzdelemben, hogy a lendület olyan, amilyen már sokáig nem lehet, nyilsebesen gördül a végzet a betelje­sedés felé. Harcolni, küzdeni, áldozni, győzni vagy veszni kell, de a vég föltartóztathatlan útra lépett. Elejétől fogva tudtuk a vérontás okát. Testünket akarták széjjeltépni és eleven húsúnkon akartak osztozkodni. A mi szövetségesünk azért forrt velünk egybe, mert megéreztük, hogy a fegyvertársi hűség szentségében egyesülnünk kell. Ez volt alapja eddigi győzelmünknek, ez ád erőt a meg­próbáltatások ■ elviselésére. Ez ád erőt továbbra is, ebből sarjad ki jövő diadalunk, melynek most legforróbb, de legreményteljesebb idejét érjük. Dobogó szívvel virrasztónk most néhány éjszaka. Két esztendei háborús­kodás után végre utánozni tudják ellenségeink a mi példánkat s minden frontjukon egyszerre kergethetik táma­dásra csapataikat. Az. általános nagy támadás elárulja azt az elhatározott­ságot, hogy a háború sorsát még a tél elkövetkezte előtt döntés elé akar­ják juttatni. Komoly nyugalommal vesszük ezt tudomásul. Isten segít­ségével és a magunk erejével az.on is leszünk, hog}?- teljesedésbe menjen. Ez az óhajtásunk. Imádságos szeretetünket küldjük véreink és testvéreink felé, akiknek kardja most szabja ki jövő életünk formáját. Nincs abban kétségünk, hogy ez a kard csorbulatlan marad. Mikről nem szabad elfelejtkeznünk ? Nem szabad elfelejtkeznünk a zala­egerszegi Vörös-Kereszt-kórházról, a gimnáziumban elhelyezett osztályáról; nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyző bizottság működéseiről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványá­ról: nem szabad elfelejtkeznünk a zala­egerszegi hősök emlékéről. * Eddigi gyűjtésünk 269 K 37 f. Gróf Batthyány Pálné 50 „ — Gyűjtésünk összege 319 K 37 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom