Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-09-24 / 33. szám
2 MAGYAR PAIZS 1916. szeptember 24. Erdély Magyarországban, A bérces kis haza egy részének elfoglal- tatása a hitszegő románok által, előtérbe tolta Erdélyt s ma minden' valamire való magyar fájdalommal gondol az ott földönfutóvá lett testvérekre s a kárba ment javakra, melyek az ámitó oláhok zsákmányául estek. A jelen szenvedések között elönkbe lebbennek a kis ország szenvedései a múltban, küzdelmei a nemzeti önállóságért és fájdalmunk annál nagyobb e hű népért, mert tudjuk, hogy ha Erdély nem lett volna a nagy nyugati terjeszkedés alkalmával részlegesen önálló ország, ma Magyarországról csak mint a múlt ködébe elenyészett történelmi emlékről beszélnénk valami idegen nyelven, de semmi esetre sem magyarul. Erdélyről, mint Erdélyről nem is volna szabad szólanunk. Erdély mindig Magyar- országban benne volt s még akkor is, mikor külön nemzeti fejedelmei voltak, akkor is csak Magyarországgal kapcsolatban képzelte el azt minden magyar ember. Az erdélyi fejedelmek, ha török főhatóság alatt is állottak, a Magyarországot jogilag bíró német császárokkal sohasem szakították meg a viszonyt s az utolsó törvényesen megválasztott és beiktatott erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is a magyar királyságot viselő német császárral iparkodott megegyezésre jutni, hogy fejedelemségét békén bírhassa. 1541 óta Erdély különvált Magyar- országtól s ekkor kezdődött nemzeti missziója Magyarország fenntartása érdekében. Két világhatalom közé ékelve csak hintapolitikát folytathatott, egyikhez, másikhoz közeledve, egyiket a másik ellen kijátszva, hogy közöttük ingatag létét fentarthassa. Okosan, óvatosan, semmit sem kockáztatva, minden esélyre készen minden változásból lehetőleg hasznot huzva .az ország javára, dolgoztak Erdély politikai ügyvivői a Portánál és a császári udvarnál. Az okos fejedelmek ez utón szereztek tekintélyt Erdélynek s a kis fejedelemség a XVII. század első felében valódi brennus kardot dobhatott a világ- politika serpenyőjébe, midőn kis, de rendes, jól fegyelmezett, bátor seregével a 30 éves háborúba beleavatkozott s a világhódító Wallenstein seregét tartá hosszú ideig lekötve. Ha minden erdélyi fejedelem hivatása magaslatán állott volna, ma Magyarország európai nagyhatalom lenne, független, egységes, egynyelvű királyság. Bocskay, Bethlen, I. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc világtörténelmi tényezők voltak, mig a könnyelmű és aljas Báthory Zsigmond alatt oly rémitő dulások színhelye Erdély, tától kaptam, hogy legyen mivel foltot tisztítanom. Persze vizem sohasem volt emiatt. De legalább tiszta voltam, jól öltözött. Szinte szívesen tűrtem el ezért nem alvást, szomjúságot, fáradtságot. Hanem a múltkor végkép elfogyott a türelmem és teljesen elvesztettem a kedvemet a ruhámra vigyázni. Egy dombtetőn mentünk át. Meglátott az orosz, ránk srapnelezett, mindenki földre vágódott, de nekem nem igen tetszett az a ragadós, agyagos sár, hát tovább igyekeztem. Képzelheted, kellemes séta volt. És még hozzá amit a többiektől kaptam. De igazuk volt. Féltem, hogy egyszer fölgyujtják. a ruhámat, meg azután nem is nagyon akartam épen emiatt hősi halált sem hallni, hát elcseréltem egy sebesült bakáéval. Fizettem rá 10 szivart.“ így mondta el a Koma az uj ruha tragédiáját. A visszaemlékezéstől fájdalmas mosoly rezgett át a szája szögletén. Azután biztos mozdulattal nyúlt a sátor sarkába, zsebrevágta a malaccombot és fürkészve indult el az esőben szomszédokat látogatni. Most már nem is sajnáltam olyan nagyon. H. Gy. aminőket csak a mongol betörés mutathatott fel. Jött Básta dulása s Mihály oláh vajda uralma (1849 előjátéka) osztrák tábornok és oláh néphad szövetsége a magyarság kiirtására. De Erdély kiheveri, kezdődik a fénykora, de megindul az aknamunka: Bocskay orgyilkosság áldozata lesz, Bethlent befonják házasságával s csakhamar ő is sirbahanyatlik. Az utolsó nagy fellobanás I. Rákóczi Györgyé, a legóvatosabb, legravaszabb fejedelemé, ki sohasem kockáztatott s mindig nyert. És fia is ilyen lett volna! Egy emberen múlt Erdély nagysága s ez önző és gyarló volt: Apaffy árnyfejedelemsége alatt Teleki Mihály nemzetárulása a birodalmi grófságért s a vesztegetési összegekért s Erdély megszűnik önálló fejedelemség lenni s osztrák provinciává lesz. Thököly, majd II. Rákóczi Ferenc meg akarják a régi önállást szerezni, de annak már vége. Egészen 1848 ig, midőn az Unió kimondatik, Erdély külön nagyfejedelemség, semmi kapcsolatban Magyar- országgal. A divide et impera diadalát éri el. A székelység nem akar az uj állapotba beletörődni. Bukov császári tábornok, a székelyek hóhérja letöri őket és igy lassan megnyugosznak a íőgubernium uralmában, mely legalább magyar. De Magyarországhoz tartozásuk soha ki nem halt szivükből s ha alkalom adódott rá, mindig demonstrálták is, Mig Magyarországot mindig szép barna nő alakjában ábrázolta a képzőművészet, Erdélynek soha önálló emblémát nem adott. Transsylvánia alakja sohasem jelent meg képben. Ez is bizonyítja, hogy Erdély önállóan sohasem akart szerepelni s csak Magyarországban akart érvényesülni. Valami partikularizmust fentartott, de magyar akart maradni mindig. A magyar önállóság véd- bástyája volt s mint ilyen, a mainál derültebb sorsot érdemelt volna, kivált a magyarsága és székelysége. Sorsában azonban a legközelebbi napok meghozzák a fordulatot. Mostani szenvedései a múlt gyötrelmeihez képest kisebbek s amint, azokat kiheverte, szívós életereje ezeken is győzedelmeskedni fog! HIVATALOS HÍR DEMENYE. ¥ V ¥ Egy vöröstarka tehén találtatott. Igazolt tulajdonosa jelentkezzék a rendőrkapitányi hivatalban. A belgrádi cs. és kir. katonai főkormányzóság területén szolgálatot teljesítő katonai és polgári egyének látogatására utazó hozzátartozók részére a rendőrkapitányi hivatal jövőben csupán akkor állít ki külön katonai engedély feltétele mellett érvényes utzzási igazoló jegyet, ha a kérvényezők szabályszerű tartózkodási engedélyt felmutatnak. Ezen tartózkodási engedélyt a fenti területen szolgálatban állók felettes hatóságuk utján szerzik be, — és pedig tisztek és tisztviselők ha a tartózkodás 14 napnál hosszabb időre szól, a belgrádi főkormányzóság elnökségétől, — ha pedig 14 napnál rövidebb időre szükséges, valamint a legénységi állományú egyének hozzátartozói részére, tekintet nélkül a tartózkodás tartamára, mindig, az illetékes cs. és kir. kerületi kapitányságtól. Miről az érdekelteket értesítem. Zilahi István, rendőrkapitány. Zalaegerszeg r. t. város közkórházának elme osztályára azonnali belépéssel három férfi ápolót keresnek. — Javadalmazás: havi 30 korona és teljes ellátás. A pátyázók jelentkezhetnek személyesen a kórház gondnokánál és Írásbeli utón a kórház igazgatóságánál is. t_2 * Radoszlavow bolgár miniszterelnök a következőket mondta az oláh háborúról : Oláhotszágot meg kell és meg is fogjuk verni. Az orvtámadásért boszut fogunk álni. Dobrudzsában már megvertük. Erdélyben és Bukovinában ezután fogjuk. Románia beavatkozása egyáltalán nem tette rosszabbá a helyzetet. Sajnálom szegény székelyeket és szászokat, akiknek menekülniük kellett. Sajnálom, hogy egyes erdélyi városokat nem sikerült idejekorán kiüríteni. Mi tudtuk, hogy Oláhországgal háborúnk lesz. Radev bukaresti követünk alaposan informált bennünket. Nem régen, amikor az oláh király szavával garantálta, hogy Oláhország semleges marad, Radev ezt sürgőnyözte nekünk: „Benne vagyunk az oláh háborúban.“ Követünk jelentése következtében minden intézkedést idejében megtettünk. Eddigi sikerünk elővigyázatosságunk folyománya. Szükségesnek tartom, hangsúlyozni Radev érdemeit, aki azelőtt újságíró volt. Radev ma a leg-
