Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-08-27 / 29. szám
des minden. Elmentek az emberek. Oroszok arattak, mégis ment a munka . . . Egy kis szünet, pillanatos rövid hallgatás, aztán megtöri valami sóhajtásféle: — Jó volna most otthon ... Ha még egyszer gyerek lehetnék, ott maradnék parasztnak Arrafelé nézek, ahonnan a beszéd hallik. Kopottas, sebesült katona beszéli. Érzik rajta, hogy nem szereti a várost. Valamelyik kis csöndes faluban ringott a bölcsője, érett a jövője, mikor elszólitotta a harc és most ide dobta sebeivel az idegen városba, idegen emberek közé. Az ő szemében a legszebb az ő kis faluja; mert igaz, csak kirakat a város, amely a siró gyermek könnyét felszántja azzal, hogy megmutatja neki mindazt a szépet, ami nem az övé . . . Lejebb, néhány száz lépésre hangosabb a szó. Lányok beszélnek a katonával. És mondja az egyik : — Mire maga elmegy Pilsenbe, én is odahaza leszek. íratott az anyám, hogy menjek, mert nem buja egyedül. Elment az apám is, behívták, most egyedül van . . . — Örül neki ? — Örülök is, nem is. Talán jobban kerül most mindenre. Lesz egy kis pénzünk, a segélyből. Olyan volt ez a néhány mondat, mint a vallomás, öntudatlan vallomása sokaknak . . . Istenem, de nagy hatalma van a pénznek. Életet is adnak érte, hogy cifra életet vehessenek vele — az asszonyok. Mentem, sétálgattam, ezek a gondolatok szálldogáltak körülöttem, mint a sokszinszár- nyu estéli lepkék . . . Gyüjísünk a Csány-szoborra! N. N. Zalacsán a Magyar Paizsra való előfizetésből fennmaradt ....................2 K — f. Ho zzáadva a múltkori 42591 K 22 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42593 K 22 f. Somossy Nándor, ny. helybeli állomás főnök hasonnevű fia, ki már az Összes harctéren megfordult és jelenleg az orosz fronton van. Montenegróban ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve; aug. 1-én hadnagyá kineveztetett.. Nagy Károly és Balaton Ernő zászlósokat kinevezte a király őfelsége hadnagyoknak, miután már egy évig működtek a harcmezőn. Csák Szilárd honvéd tüzérhadnagy is, mint Hantke Emil orosz fogságba esett, amint a későbbi jelentések ezt mondják.' Szalay Sándor honvédhuszárőrnnester 20 koronát küldött hozzánk Zalaegerszegről, hogy ebből 10 koronát tegyünk a Csány- szobor alapra és 10 koronát a hadi árvák javára. Eképen fogunk tenni az őrmester ur dicsérete mellett. A súlyos viszonyok növelik az erényt, az erkölcsi erőt. Újra a palatábla. A néhai jó palatábla meg a „griíli“ megin előkerülnek. Divatba hozza oktatásügyi miniszter ugyanis elrendelte, hogy a tanulók irka helyett lehetőség szerint palatáblát használjanak. A takarékosságot annyir megköveteli a miniszter, hogy még azt is meghagyja,, hogy az egyes iskolai s házi feladatok ne uj oldalon, hanem folytatólagosan kezdődjenek. Kívánja, hogy a tanulók az előző évben meg nem telt-irkákat is felhasználják. A kijavított dolgozatok újból való leírását pedig eltilja. A nagy lármával, a két esztendeig nagy lármával készült s világba kürtőit oftenziva, magyarul támadás, csakugyan megindult az ántánt részéről, a köröskörül lévő ellenség részéről. Megindult már egy pár hónapja. S az első nagy lendülettel nagy mérgesen eiőre is haladtak itt-ott egy-egy araszt, itt- ott egy-egy kilométert. Aztán megállották. Megállítottuk mi közböiső országok. Most helyt áll a csata az Isonzónál is, a Soroménál is, Verdimnél is, Dünaburgnál is, Volhyniában is, Bukovinában is, a török- orosz fronton is, sőt Szalonikiből ki sem 1916. augusztus 27. indult még. Sőt itt-ott mi középső hatalmak vágunk vissza egy-egy hatalmas csapást. Most kell imádkozni, most kell szorítani, most kell az ellenségre nézve, átokká varázsolni az imádságot . . . így állunk. A Faragó Béla féle magpergető gyár, eddig ismeretlen okból, a múlt pénteken kigyulladt, s összes gépjeivel együtt földig égett. A kivonult tűzoltóság és egy zászlóalj katonaság már avval nagy munkát végzett, hogy megakadátyozta a továbbterjedést s igy megmentette a kórházat, melyben már üvöltöttek a szegény elmebetegek. A magpergető gyár szép alkotása volt Faragó Bélának. Segélyben is részesült a kormánytól felszereléseiben. S mikor már díszére válnék e vidéknek is, s sok embernek kenyeret is biztosítana, ime leég. Néhány százezer koronát kitesz a kár. Természetesen biztosítva volt. _________MAGYAR PAIZS Ri adó. Meghasadt a toronyban a nagyharang, Riadóvá lön torkán a méla hang: Ne kérdezzük tőle, hogy mért hasadt meg, Azt zúgja, hogy nagy ágyúvá öntsük meg. Akkor is a nagy Úristent dicséri, Ha híveit a csatába kiséri; A csatába — a haza oltárára, A legszentebb szabadság oltalmára. Zúgjatok, és zokogjatok, harangok, Mig ágyúnak valóvá nem hasadtok! Álnoksággal tör hazánkra az ellen, Ezredéves szabadságunk veszélyben. Kimegyünk a temető szent földjére, Ha szükség lesz a koporsók szögére. Ha más nem lesz, ebből verjük fegyverünk, Mégis győzünk, vagy egy szálig elveszünk! A hamisított távirat. Egyik fővárosi lap Írja : Okirathamisitási bűnügyekben számtalanszor előfordult már, hogy az írásszakértők szakvéleményén kívül semmiféle terhelő bizonyíték sem állott a biróság icndelkezésére. Ma is ilyen ügyet tárgyait dr. Csáder tábla- biró tanácsa. Glaszgall Zsigmond zalaegerszegi kereskedő 1914- ben közel hatszáz korona adóval tartozott s az adóhivatal 1914 junius 16 ára ki is tűzte ellene az árverést. Még aznap reggel távirat érkezett a polgár- mesteri hivatal címére, amelyben Klenovszky Lénárd pénzügyminiszteri osztálytanácsos az árverés megtartását harminc napra felfüggesztette. Kiderült, hogy a távirat hamis volt s mert annak elküldése csakis Glaszgallnak volt érdekében, közokirathamisitás büntette miatt megindították ellene az eljárást. A mai tárgyaláson, bár Wéber Írásszakértő határozottan azt állította, hogy az eredeti távirat a vádlott kézírása, a biróság Glaszgallt mégis íölmentette, mert az Írásszakértő véleményét mint egyedüli bizonyítékot nem fogadhata el marasztaló Ítélet alapjául. Megkezdődött a zalai harangok rekvi- ráíása A pozsonyi katonai parancsnokság úgy a veszprémi, mint a szombathelyi egyházmegyei hivatalokhoz átiratot intézett, amelyben közli, hogy egy meghatalmazott közege fog a pozsonyi katonai parancsnok- sági területén lévő plébánosoknál megjelenni, hogy azokkal egyetértve, a levételre kerülő harangok azonosságát a hivatalos harangjegyzék alapján megállapítsa. A harangokat a katonai parancsnokság számával látják el, illetve jelölik meg. Bármiképen történik a harang levétele, az esetleg okozott építési károk helyreállításáról a katonai parancsnokság fog gondoskodni. A harangok súlyának lemérése és ezzel a jegyzőkönyv felvétele a legközelebb fekvő vasúti mérlegnél történhetik a legcélszerűbben. A hárangérc térítési összegének kifizetését a„mázsálás megtörténte után a jegyzőkönyv alapján a katonai parancsnokság építési osztályának pénztára eszközli, amelyhez az összeg utalványozása céljából a katonai pénztárak szabályzata értelmében bélyegtelen nyugtát kell előzetesen kiállítani. A Felicián hangverseny céljaira a már múltkor felsoroltakon kívül felülfizetett még Takács Jenő (Tapolcza) 10 koronát, és Mitzger Imre (Lenti) 2 koronát. Fogadják a rendezőség hálás köszönetét. A Haditermény r. t. kirendeltségének célja. Múlt számunkban említettük, hogy a Haditermény r. t., — amelyre az uj gazdasági esztendőben minden eddiginél nagyobb feladatok várnak, — Zalavármegye részére Zalaegerszegen kirendeltséget állított föl, melynek vezetésével a Zalaegerszegi Takarékpénztárat bízták meg. Bizonyára érdekelni fogja a nagyközönséget, ha a kirendeltségről szóló tudnivalókat ismertetjük. A polgári lakosság lisztszükségletének biztosításáról az érvényben lévő kormányrendelet értelmében az egyes törvényhatóságok tartoznak gondoskodni, meg pedig a Haditermény r. L utján. A Hadi termény az egyes törvény- hatóságok lisztszükségletet akként kívánja biztosítani, hogy a kis- és középmalmokat is bevonja működési körébe és ezeknek is ád őrlési megbízást. A törvényhatóságok eme lisztszükségletének zavartalan biztosítása céljából a Haditermény az ország nagyobb gócpontjain kirendeltségeket létesít, amelyek augusztus 1-én meg is kezdték működésűket. A lisztellátáson kívül a vidéki kirendeltségeknél külön árpa és zab osztály lesz, amely ez irányú szükségletet lesz hivatva kielégíteni. Búza és rozslisztért követelhető legmagasabb árak. A kormány megállapította a búza és rozslisztért követelhető legmagasabb árakat, amelyek julius 22-én léptek érvénybe. E szerint a Dunántúlon, tehát megyénkben is a finom tésztaliszt és dara ára métermázsánkint 95 K 50 f., főzőliszt 59 K 50 fi, kenyérliszt 41 K 47 fi, rozsliszt 45 K 85 f. Természetesen ehhez járulnak a szállítás és egyéb kisebb kiadások. Pápán például ezen költségek felszámításával a közönség a finom liszt kilogrammját 1 K 4 fillérért, a főzőlisztet 66 fillérért, a kenyérlisztet 48 fillérért fizeti. Védekezés kolera ellen. A belügyminiszter a kolera elleni védezésről körrendeletét intézett az összes törvényhatóságokhoz1 Megjegyzi a miniszter, hogy ázsiai kolera Magyarországon a közelmúltban csupán néhány esetben mutatkozott ugyan, de számolni kell a behurcolás lehetőségével és ez okból már most meg kell tenni minden szükséges intézkedést. Különösen hangsúlyozza a miniszter, hogy a höztisztaság fenntartása érdekében a hatóságok mindent tegyenek meg, a szükséges figyelmeztető nyomtatványokat terjesszék a nép között, hogy figyelemmel legyenek a házirovarok irtására, mert számós tapasztalat mutatja, hogy a legtöbb fertőző betegségnek ezek a széthurcolói Pártoljuk a Vörös-Kereszt Egyesületet ! Vaspénz. Jelentkeznek a vasból csinált huszfilléresek oxidáltan, csinos kikészítésben. — Aminő arányban bevonják a nikkelpénzt, oly arányban bocsátják ki a vaspénzt. Sokan a nikkelpénzt elrejtették. Hiába figyelmeztették őket erre a hazafiatlan cselekedetre, konok, vasfejüek maradtak. Most azonban a vasfejeket meglágyítja a vaspénz, mert a nikkel huszfilléreseket f. é. dec. 31-éig teljesen kivonják a forgalomból. Aki tehát elrejti, károsul, mert a pénz ércértéke jóval kevesebb a forgalmi értéknél. A nikkel tizfilléres helyett nem csinálnak vasból, mert ezt már alpakkából csinált pénz helyettesíti. A kátonák szalmacsizmája. A hadvezetőség már előre gondoskodik, hogy egy újabb téli háború borzalmait megenyhitse. Az egyes állomásparancsnokok tehát felhívták a nagyobb földmivelő városok lakosságát, hogy a katonák részére szaimacsizmát készítsenek. Anyagot, helyet a katonság ad s a készítés módjára is kioktatja a jelentkezőket.
