Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-07-09 / 24. szám
1916. Julius 9. néhol sziklakőből utat s az finom és sima. Úgy van. De ott egyszer megalapozzák. Fundamentumot csinálnak neki s azután simítják és nyomkodják rá a tört követ. A zalaegerszegi ut alig tart két évig, aztán gübbenős. Már a csinálása napján tamáskodni kell benne, hogy sima é a felület. Mi lesz ebből két év múlva! Mi lesz? Hát újra fogják hordani Badacsonyból és újra fognak hengerelni a füstős gőzössel; mert az orrunk előtt ievő, s ingyen heverő pozvai sárga kavics kifizethetetlen, s főképen azért is mert ez még nincs beleírva a mérnököknek tanulmányi naplóikba. Mert hát meghajlok én a filozófia előtt, a tudományok tudománya előtt, tisztelem én a kémiát, fizikát és dinamikát és a mérnök urakat is; de az életbeli tapasztalatnak a tudása mellett maradok, hogy csak a kovakőnek a fajaiból lehet jó utat csinálni, s ezek között is legjobbat a már Istentől megaprózott sárga kavicsból. Csak megmaradok e mellett halálomig, akár lesz kőkeresztfám, akár nem lesz. A zalaegerszegi Kath Legényegylet uj alapitó tagjai. Czobor Mátyás v. főjegyző és Szentiványi Károly rátóti prépost a Kath. Ház alapja javára 100—100 koronát ajándékoztak. Már sok ízben adták tanujelét e nemesieikü urak a kath. ügyek iránt érzett jóindulatuknak és jótékony áldozatkészségüknek, amiért is a Kath. Legényegylet meleg ünnepléssel iktatta nevüket az alapítók díszes sorába. — A zalaegerszegi Kath. Legényegylet könyvtárát özv. Bertalanffy József né 50 darab könyvvel gyarapította. Az iparkamara közgyűlése. Spiegel Szigfrid melegen üdvözölte a kamarai tagokat s megnyitójában az általános helyzetről és aktuális gazdasági kérdésekről is nyilatkozott. Megemlékezett a jónak ígérkező termésről, a háborús viszonyok alakulásáról, a IV. hadi- kölcsön fényes sikeréről és a kereskedelemnek és iparnak e siker kivívásában való részéről, a Pénzügyi Központ megalakulásáról és arról a föltűnő mellőzésről, mely a Központ vezetőségének szervezése alkalmával a vasmegyei pénzügyi köröket érte s amelynek jóvátétele el nem maradhat. Örömének adott az elnök kifejezést a kormány amaz erőteljes akciója fölött, mellyel a balatoni viszonyok gyökeres orvoslásához fogott. Balás Béla főispánnak, mint kormánybiztosnak működése teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a Baiatonvidék régóhajtott fölvirágzása most már hamarosan be íog következni. Nagy rokonszenvvel emlékezett meg köztisztviselők ama mozgalmáról, mely megélhetésük lehetővé tételére irányul. Hacker Sándor a jövőbeli lisztforgalom lebonyolítása módjáról nyilatkozott. Az ő értesülése szerint a Haditermény Részvénytársaság a iisztnek a fogyasztókhoz való eljutását úgy tervezi, hogy e munkát a kereskedők végezzék. Mindazonáltal oda kell hatni, hogy ez intézményiig biztosittassék. A vásári alkalmak elrendelt korlátozása aggodalmat keltett a nagyobb városokban, melyek attól tartanak, hogy közönségükre nézve az élelmiszerek beszerzése nehezebb lesz. Ez azonban tévedés, mert a nagyobb városokban napipiac van és igy ha ezentúl két hetivásár helyett csak egy lesz, ez csak a napipiacokat fogja erősíteni. Egyébként a kamara a kereskedelmi társulatokat és ipartestületeket föl fogja kérni a vásárok korlátozása hatásának megfigyelésére és ehez képest fogja magatartásának irányát megszabni. A pozsony— fiumei közvetlen vasúti kapcsolat ügyében id. Wolf Lipót kismartoni kültag megújította három év előtt tett indítványát, mely Felső- magyarországnak (tulajdonképpen Orosz- lengyelországnak) az Adriával való közvetlen vasúti kapcsolatba hozását Pozsony, Sopron, Szombathely és Nagykanisza városokon át kívánja. Ily irányú fölterjesztést intéz a kamara a kereskedelmi kormányhoz. Az uj adótörvények részletes megvitatásába a kamara nem bocsátkozott, de elfogadta Neményi Géza tapolczai levelezőtagnak amaz indítványát, hogy a kamara az uj adók kirovásának a járási adókivető bizottságokra való ruházását kérje. Tudomásul vette a kamara az elnökség arra irányuló és máris sikert ígérő eljárását, melyet a határmenti vidék cukorral való ellátása érdekében követett. Ez a vidék ugyanis a cukrott azelőtt Ausztriából szerezte be ; ez a behozatali lehetőség azonban most megszűnt és igy oly cukorhiány állott elő, melyre a Cukorközpont figyelmét föl .kell hívni. A kamara 1915. évi zárószámadásait a közgyűlés tudomásul vette és jóváhagyta az elnökség amaz eljárását, hogy a IV. hadikölcsönből a kamarai alapok részére 100.000 koronát jegyzett. Hacker Sándor kamarai beltag alaposan megokolt sürgős indítványt terjesztett be oly rendelet kieszközléseért, hogy azok a kisebb gabonakereskedők, akik a Haditermény Részvénytársaságnak nem bizományosai, hanem kizárólag kicsinyben vásárolnak és ennélfogva az árut raktáraikban gyűjtik, a maximális áraknál 1 koronával olcsóbban vásárolhassanak, de köteleztessenek az összegyűjtött gabonát hetenként közvetlenül a Haditermény Részvénytársaságnak bejenteni, mely a bejelentett gabonának valamelyik bizományosához' való átutalásáról gondoskodni fog. Ezzel az eljárással eleje fog vétetni annak, hogy illetéktelenek végig házalják a termelőket és maximális áron. felül vásárolják meg az árut. MAGYAR PAIZS _______ Ké t leány. Irta: Szabó Gyula. Derült volt még az ég, nem sújtott a villám, Nem volt még falunkban annyi bánatos lány. Sok, délceg legénnyel csárdást, roptak, jártak; Muskátlis ablakban, vagy a kertben várták , Holdsütéses estét. Csak egy szőke lány volt mindig halavány: Lelke fájó buja ott fehérlett arcán. Meglátta mindenki, ... az nem vette észre, Ki máshoz sietett túlsó faluvégre, Piros, barna leányhoz. Vasárnap a táncot mindig vele járta; Azt a szegény szőkét meg sem látta. Mosolygott, ha mondták: „Csak egy szeret tégeg ... Nem lenne ő nála hivebb feleséged . . . Csalfa ez a barna . ..“ Felhős lett az égbolt, cikkázott a villám, Megcsonkult egy legény a Visztula partján. Amikor megtudta kedvese, a barna, Azt mondta: sajnálja, de nem lehet párja Egy béna embernek . .. Amikor megtudta a másik a szőke: Két szeme pillája könnybe lábadt tőle. S ráborult zokogva anyja kebelére: „Gondját viselem én vigyázok szegényre; Csakhogy megjött élve!“ A Wlassics-utcai árok készítésénél voltak, akik mondták, hogy nem elég az az egy centiméteres esés, egy szalmaszál megállítja a vizet. Egy nagyobbacska eső után bebizonyosodott, hogy megállott ott a porond, szemét és egyéb dolog. A földbe futó csatornának is szűk az átmérője, nem fért bele a viz, a járdára tolult és onnan a szomszéd kertbe özönlött kárt csinálva a vetemények- ben. Még sokkal érthetetlenebb az az eljárása a városnak, hogy amint három ház előtt javíttatta az árkot: jobbfelői is, balfelől is kiépítette az árkot téglával, s a közbeeső ház előtt nem építette ki. Ez legalább is homályos állapot. Megfordul az öltözék egészen. Lehet látni fürdőző embereket, főleg asszonyembereket, akik, mielőtt a vízbe mennének, formálisan fölöltözködnek : Nemcsak szoknyafélét vesznek föl, hanem rekiit is, azután strimflit, cipőt húznak, kalapot tesznek föl és nyakig begombolkoznak; pedig igy alig is érhet testükhöz a viz, s ha hozzáér is, keveset használ. Ferde szemérmetesség ez. Ellenben délután — mosogatás után, amint a butafoki dalárda himnusza mondja, ámbár, hogy beáll a zord idő, a piacon lehet látni sok olyan öltözéket, mely inkább lehetne fürdőruha. Csak térdig ér, szép fejér s az is nagyon lyukacsos. Balthazar püspök a tanári munkáról. Május 29-én ment végbe, a szokott ünnepies formák között, a debreceni ref. kolégium évzárása. Ez alkalommal Balthazár Dezső dr., a tisztántuli ref. egyházkerület püspöke, nagyhatású beszédet mondott, melyből — á 3 „Debr. Prot. Lap“ nyomán — közöljük az alábbi részletet: „Egy-egy tanévnek a bezárult kapuja előtt az én szememben mindig a tanári munka jeléntősége emelkedik legmagasabbra, hiszen a tanári munka hűségén, minőségén dől el az egész tanulmányi eredmény sorsa. Én a tanári állás jelentőségét olyan magasra érttékelem, hogy még anyagi vonatkozásában sem tudom puszta kenyér- kereseiti pályának minősieni, hanem szeretem erről az oldaláról megfeletkezve nobile offi- ciunként tekinteni. A tanári állást nemcsak hivatásnak tartom, amelynek Ígéretét a reá- termett egyéni tulajdonságok költögetik, hanem egyenesen küldetésnek, amelyben ott van az erkölcsi világrend Istenének intéző keze. A küldetés előkelősége méltán illet meg egy olyan élethivatást, amelynek kezébe nemcsak egyes emberek, egyes társadalmi rétegek, hanem úgyszólván az egész nemzet jövendője van latéve.“ A kaposvári államilag segélyezett siketnéma intézet értesítőjét Kiinda Kálmán igazgató szerkesztette, aki pontos kimutatást ad mindenről, ami ez uj intézetet illeti. Zala- megye is ehhez az iskolához tartozik. S évenként segéllyel járul a fenntartásához. A zalai községektől 1915-re 1429 koronát kapott ez intézet. 76 tanulója volt. Működött 11 tanár, akik közül egyik, Pető János elesett a csatatéren. Mindenki maga szerezheti be a™ lisztszükségletét. A napokban jelent meg a kor-r mány rendelete az idei termésről. A rendelet az 1916. évi búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zab termésre a zár alá vételt kimondja. E termésből mindenki maga szerezheti be egész évi szükségletét és pedig a következő korlátok mellett: 1. A termelő fejenként és havonkint 1917 augusztus 15-ig 18 kilogramm gabonát vehet .számításba a természetbeni ellátást élvezők számára. A termésből az alkalmazottak, cselédek, munkások aratórésze, cséplőrésze, konvenciója, a vetőmag és az állat- állomány szükséglete leírandó. Egyébként a termelő a felesleggel nem rendelkezhetik, el nem használhatja, meg nem őröltetheti, hanem tartozik azt gondosan megőrizni s a földművelésügyi miniszter által meghatározandó időben a Haditermény Részvény- társaságnak megvételre felajánlani a megállapítandó legmagasabb ár mellett. 2. A nem termelők 1916 október 15-ig, a főszolgabíró által kiállított vásárlási igazolvány alapján jogosítva vannak házi szükségletükre búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát közvetítő kizárásával a termelőtől beszerezni és pedig a mezőgazdasággal vagy más őstermeléssel foglalkozók személyenkint és havonkint 1917 augusztus 15 ig 18 kilogramm gabonát, az őstermelőkhöz nem tartozó egyének pedig csak 10 kilogramm gabonát vásárolhatnak. A nem termelők a vásárlási igazolványt mielőbb szerezzék be főszolgabírói hivatalnál. Az el nem látott lakosság részére a szükséges terményeket a törvényhatóság a Haditermény Részvénytársaságtól jogosult beszerezni. A „Magyarország“ a háború kitörése óta a legtökéletesebb és legfrisebb tudósításokat nyújtja a világháború eseményeiről és minden túlzást elkerülve tárgyilagosan tájékoztatja a magyar közönséget Európa nagy válságáról és a harctéri eseményekről. A „Magyarország“ a külföldi semleges középpontokban állandó tudósítókat tart s ezek segítségével mindig elsőnek közli a legfrisebb híreket, amellett, a lap tartalma igen élénk és változatos. A „Magyarország* állandóan foglalkozik a magyar történelem nagy eseményeivel s a ferditőkkel és a homályositókkal szemben mindenütt földeríti á nemzet napfényes igazságát. Hasonlithatatlan erővel visszaverte a Rákóczi szent emléke ellen intézett merényletet ; egymásután közöl még eddig ismeretlen érdekesebbnél érdekesebb emlékiratokat, dokumentumokat a negyvennyolc-negyven- kilencediki nagy időkből. A „Magyarország8 irodalmi része is magas színvonalú és nemzeti. Tárcáit — élükön Tömörkény Istvánnal és Krúdy
