Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-06-03 / 22. szám
4 HETI HÍREK. ▼ ▼ ▼ Akáchullás. Most hullik az akác virága. Lomha és néma utak mentén, mint fehéren izzó karcsú csillárok néznek a tavasz elébe ezrei és ezrei a szép és csodálatos magyar akácnak. A virága elszáll és az illata megárad föl a hegyekre, a pusztákra, városokba, az emberek közé, aki megrezzenve érzik meg benne az örök és halhatatlan élet erejét. Fehérbe öltözött akácok alján a hulló édes szirom gazdag és finom termés kalászos fejével ölelkezik. Kik müveitek csodát, kiknek az akarata és ereje pótolta a százezrek és milliók ekéhez forrt markát, mennyi szeretet és könyörgés tolakodott a drága magvakban a föld szivébe, hogy meg- fogamzott és elszaporodott a kenyér csirája? Fönt, messze Galíciában, a magyar paraszt nehéz szivének és dacos bánatának nem keresheti más vigaszát, mint hogy leméri és szétzúzza fáradt kezén a földet, amit nehéz lendülettel hasit ki ásója a tele- vényből. Harcoló vérünk most ez izgalmas és káprázatos májusban, mikor otthon a föld fölszakadó termékenysége hizlalja mindnyája szemét, büszkeségét és szavát, idegen ország kivájt árok-utcáin a föld szagát szimatolja, amely annyira hasonlít az otthonvalóhoz és mégis másként koppan az első kapavágásra, más a színe, zamatja, illata, lágysága, hullása és fénye, mint annak, amelyre lassan ereszkedik alá az akác elhaló virága. De azért büszke bánatukat elcsittitják a gondolataikba, amelyek úgy kóvályognak haza, mint nehéz felhők alatt a hegyi sasok. Száll az akác édes, nehéz és sok mindenről beszélő illata, azok felé, akik most elkerültek tőle, más növények és állatok közt emberek szivébe szúrják a fegyverüket, íöltépik a föld gyenge testét, amelyet otthon gyöngéden simogat a szerszám. Érik a kalász széjjel az országban, lengő buzogánya a magyar erőnek, amely befurakodik a földbe fönt és lent, életet ad és vesz, élni akar és tud és nincs senki, akitől félni tanulna. Ebben a fiatal és friss tavaszban mindenfelé arccal fordulunk, kardunk négyfelé vág és régi szomorúságunkat, el nem alvó éberségünket különös és páratlan voltunkat úgy röpiti szét a hir szava, mint az akác sziveket megreszkető illatát, amely a tanyákról, pusztákról és falvakból vállára veszi az otthonvalók üzenetét. A polgármesteri állás betöltése kemény dió most a városi képviseleti tagoknak. E lap olvasói ismerik már e város polgár- mesteri hivatalának — mondhatnám: föl- háboritó históriáját. Jelenleg tehát nincs polgármester. Az állást FiUöp József főjegyző tölti be ideiglenesen. A képviseleti tagok szombaton összegyűltek magánbeszélgetésre s arról tanácskoztak, kit lehetne polgármesternek választani.. Egyhangúlag óhajtják, hogy dr. Keresztury József ügyvéd legyen polgármester. Ez a kiváló ember ha elfogadná, nyerne vele a város. Kérdés azonban, hogy jóra fordulna-é a dolog, ha a tanácskozásba be nem vonják előzetesen a vármegyei alispánt is. Gyüjísünk a Csány-szoborra. Ifj. Borbély György ládájában talált gyüjtőiven, Kolozsvárt: Ifj. Gvidó Béla ....................1 K. If j. Borbély György .... 1 K. Rákóczy Imre.........................1 K. An drásovszky János Gy. . . 1 K. Együtt..................................4 K. Ho zzáadva a múltkori (40372 K 07 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40376 K 07 f. Ifj. Borbély György a múlt év decemberében meghalt a szerb harctéren. A holmija Kolozsvárról most került szüleihez s a csomagban volt ez a gyüjtőiv is, melyet a múlt évben, ki tudja mikor Írtak alá az illetők. A rohamos bevonulás miatt a gyűjtő sem ezt az ivet, sem az esetleg összeszedett pénzt nem küldhette el. A pénzt beszedettnek tekinti az apja s most számon adja meghalt fia helyett. Thassy Kristóf zalaegerszegi honvéd- huszárhadnagy, a Kárpátokban volt több hónapi harcban, ahol kitűnő katonai szolgálataiért arany vitézségi érdemrenddel tüntették ki. Ott szerzett betegségéből fölgyógyulva most zalaegerszegi itthonában tart kis pihenőt. Az Arany Bárány nagy fogadó, amint jeleztük Vajda István uj bérlőnek hadba- vonulása miatt válságos helyzetbe jutott volt. Most azonban megoldották a kérdést. A napokban tartott városi gyűlésen elfogadták Ragendorfer Samu vasvári vendéglősnek az ajánlatát, aki 20 ezer koronánál kevesebbet fizet ugyan Zalaegerszeg városnak mintegy ötezer koronával, de e helyett építkezéseket csinál a fogadó előnyére. Ragendorfer ez évi julius 1-én nyitja meg az Arany Bárány fogadót és 12 évre szól a szerződése. A mai viszonyok között a városra nézve előnyösebb szerződést nem lehetett volna csinálni. Az uj bérlőnek pedig ha most nem előnyös is a helyzete, de a háborúk elmúltával valószínűleg bőven kárpótoltatni fog, amit óhajtunk is neki. A Zalaegerszeg mellé tervezett fogolytábort a közbejött uj viszonyok miatt máshol állítják fel, természetesen ugyancsak Fuchs és Grósz s Morandini építész vállalkozók s igy a 20 ezer hadifogoly társaságnak érdekes látványosságától elesik Zalaegerszeg közönsége. Az Eternit-Művek Hatschek Lajos cég a második hadikölcsönre ismét egy millió koronát jegyzett. E vállalat tehát az első hadikölcsönre történt ugyancsak egy millió koronás jegyzésével együtt immár összesen két millió koronával részesedik a hadi- kölcsönben. A szerkesztő levele. Adóügyben minket még sohasem interpelláltak, sem nem inter- vivoltak. Most egyik olvasónk az kérdezi tőlünk, mondjuk meg, kiváncsi rá, hogy Zalaegerszegen hány ember jutott bele a 20 ezer korona évi jövedelemnek a megadóztatásába? Utána tudakozódunk s a jövő héten megüzenjük. Mert erre igazán nincs lexikonunk. Lázas napok címmel jelenik meg junius végén egy költeinénykötet Nagykanizsán. Ismert nevű, jó tollú az Írója, Nagy Lajos, akit különösen a tanügyi emberek ismerhetnek a Nemzeti Iskolában sűrűn megjelent verseiből. A figyelmet előre is fölhívjuk e hazafias lírával telt könyvre. A „Vasárnapi Újság“ május 30-iki száma rendkívüli szenzációval szolgál: megkezdi a galíciai diadalmas harcainkról saját tudósítói által készített fényképek közlését: e számban a galicziai áttörésből egész Jaroszlauig terjedő képek kerülnek sorra. A képek szemléletesen, nagy felvilágosító erővel mutatják be a harc részleteit, ________________ 1915. junius 3. az egyik pedig a dunajeci áttörés helyszin- képe, páratlan a harctéri illusztrációk terén. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Strug András regényei, Szőllősi Zsigmond tárcéja, cikkek a galíciai harcokról s az olasz katonáról stb. Vizsgái felelet. Izzadtak a gimnáziumban a fontos évzáró vizsgán, különösen a német nyelvi órán. A tanár, hogy könnyitsen a szegény göcseji fiun, mentődeszkául oda veti neki e mondatot: Gott stráfe england. Na, hát fordítsa le ezt, de jól, magyarosan ám! A kis diák rövid gondolkodás után kivágja a rezet: A rosseb egye meg Angliát. * Hát már a taliánokkal is bajba keveredünk, — sopánkodik az öreg népfölkelő. Hászé persze, — válaszol a sógor — mer’ hát látod, nagyon piszkos már ez a komisz csizma, hát máj’ mink jól, fényesen kisubic- koljuk. Bk. Éjféli támadás. Fehér és világos volt az olasz éjszaka, amely a liguri tenger felől jött és mire a túlsó parthoz elérkezett Velencébe, még lágyabb, még fűszeresebb és még rejtelmesebb lett, olyan, aminők csak Velencébe tudnak lenni az éjszakák. A hold mint valami kisértet tekintett alá. S a Campanilleben éjfélt hirdettek a harangok, amikor megjelent Itália fölött a háború. Döngve és dörögve zuhantak le a bombák az égből a szerelmes Velencére, páncélos hajók ontották a tüzet azokra az olasz városokra, amelyek az Adria sötétkék hullámaiban mossák a lábukat, arzenálok robbantak fel az éjszakában, tűz hasította át a levegőt és a halál és a pusztulás megtették első borzalmas látogatásukat Itália tavaszi éjszakában fürdő földjén. A háború megkezdődött és első órájában kellett, hogy megérezze Olaszország annak a monarchiának az ökölcsapását, amelyről azt hitte, hogy elfáradt kardját nem tudja megvillogtatni egy uj ellenség felé. Mintha valami szinbólum volna, a lendületnek, a lelkesedésnek, az újabb és újabb rohamokra való erőnek és képességnek páratlan szinbóluma: olyan volt ez az éjszakai támadás, amellyel a háború első órájában rohantuk le az ellenséget. Tíz hónapja harcolunk már, százezrek hullottak el az északi harcmezőkön, éléskamrák ajtaját ránk zárta az ellenség, de most a háború tizedik hónapjában uj ellenség jöttét, talán még forróbb és nagyszerűbb erőnek a lelkesedése füti a nemzetet, amely támadva és rohamra indulva kezdte meg hatodik háborúját. Ebben a támadásban benne van az egész háború szelleme, az igaztalanul megtámadott igaz ember feltámadott haragja és mindent elsöprő dühe, az a páratlan és összehasonlíthatatlan erő, amelyet csak az igazság érzése ad meg. Felemelt fejjel és felemelt szívvel mentünk rohamra minden harctereken. A támadás viharában lobogtatta zászlóinkat a szél és * győzelmes előrevágtatással a tengereken, vakmerő és diadalmas repüléssel a levegőben kezdtük meg ezt az uj háborút is. Éjfélkor megnyílt az ég és halál szakadt az olasz földre: nem támadás volt ez, hanem égi jel, amelyből olvashattak az uj augurok a Capitoliumon. Segélydijak iparosok özvegyei és árvái részére. A kereskedelmi miniszter pályázatot hirdet a Goldberger-féle alapítvány 2400 K. évi kamataiból alakított nyolc 300 koronás segélydijra. E segélydijak szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt és képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparosmesterek özvegyeinek, vagy szegény- sorsú és 18. életévét még be nem töltött fiú-, esetleg leány árváinak fog odaitéltetni. Özvegyek, kik férjük iparát folytatják, árvák, kik atyjuk iparát választották életpályául (segédek, tanoncok, vagy szakiskolai tanulók) előnybe részesülnek. Utóbbiak kiképzésük érdekében a segély dijat esetleg több éven át megkaphatják. Részletes felvilágosítást az ipartestületeknél, vagy a soproni iparkamaránál nyerhető. A folyamodványoknak junius 10-ikéig kell a kamarához beérkezniük.
