Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-04-01 / 13. szám
MAGYAR PAIZS 3 1915. április 1. _________________ ké szletet. Pedig tudni kell az egyszerű népnek is azt, hogy kárát neki a kormány nem akarhatja, éppen akkor, mikor a másik polgártárson akar segíteni. Tudni kell azt, hogy igen méltányosan csak a fölösleget veszi át s nem veszi el, hanem igen jutányosán megfizeti, hogy akiknek nincsen, szintén jutányosán hozzájuthassanak és tudni kell azt a népnek is, hogy kell kenyér a küzdő katonának, aki mindnyájunknak a hazáját, családját, földjét, búzáját, kenyerét védelmezi. Aztán tudnia kell az egyszerű embernek is azt, hogy ha ezt a törvényszerű intézkedést ki akarja játszani: akkor már bűnt követ el, melyért az a büntetés, hogy 600 korona fizetségen kívül elkobozzák (ingyen) a megtalált felesleges gabonáját. Jóindulatból figyelmeztetjük tehát ezekre a gabonabirtokosokat s amint Székely biztos is óhajtja: a jegyzők, papok, tanítók s más értelmiség szintén figyelmeztessék és tanítsák erre a közönséget. Köszönet nyilvánítás. A Zalavármegyei Takarékpénztár az elaggott iparosok alapja javára 25 koronát; a tanoncok jutalmazására 10 koronát volt szives adományozni; fogadják az ipartestület leghálásabb köszönetét. Munkára fel! Kitűnő munkatársunk, Onagysága, nemcsak lelkesít a munkára, hanem amint néhai Bánffy mondaná: tettekkel tényezőíeg, de facto két tenyerével dolgozik s a jó példa legtöbbet ér. íme a levél: Tisztelt Szerkesztő Ur! Megyénk postaforgalma megbénult, leveleink csomagjaink hetek múlva érkeznek és továbbittatnak. Cenzúrázzák a magánfelek postaküldeményét a megye székvárosában. S ilyen csiga tempójú szállítás mellett, az ember szívesebben lemond az írásbeli közlemények küldéséről. De azért a jövő héten, személyesen feiteszek a főpostán, nagybecsű lapja számára 2—3 munkát. . . Jelenleg jól vagyunk minden tekintetben, alig várjuk azt az időt, amikor a tavaszoláshoz neki foghatunk. Egész télen át gyűjtöttük az erőt, a — nyári munkához . . 1 — Mert bizony, az összes férfi sereg (52 éves korig) a hadvezet.őség szolgálata alatt fog állani, a föld megművelésénél tehát kell, hogy pótolva legyen a hiány . ! Mikor az ökröket és a lovakat elszedték a katonaság számára, iszonyú jajgatást vittek véghez az itthon- lévők. Hiába való volt azon tanácsadásunk, hogy a teheneket fogják az igába, mikor az alispán Úrhoz mentek jajgatásukkal s az sem adott más és jobb tanácsot a miénknél, akkor szépecskén belenyugodtak a helyzetbe, és most a szomszéd a szomszédja tehenével fogja össze a magáét és szoktajta össze — a két riskát, vagy szép, tarkát. Bizony, az itteni nép, vezető nélkül tehetetlenségében elpusztulna.... — Én most teljesen a fizikai munkának fogom forditani időmet, addig is dolgoztam, de ezentúl háromszoros igyekezettel és férővel! Sok-sok szárnyast nevelek s ezzel házam husszükségletét csökkentem és a kerti vete- mény termelését is nagyobbitom. A kis kerti kapa és gereblye alig fog kezemből kikerülni, kérgessé teszi tenyeremet, feltöri azt, de sebaj; csak meglegyen házam népének az élelmi cikke, úgy mint eddig is volt, amikor elmondhatom, hogy semmi pénzt sem adtunk ki az élelemért. Amikor többen — a gondtól, hogy hol szerezzék be — őszültek, az én házam népe oly szerencsés volt, hogy gond nélkül élheti és élvezheti a meglévő holmit. Nem sok az igaz, (mert Tdesleg nincs) de annyi, hogy a saját szükségletünkre elég. Tántoríthatatlan hive vagyok a munkának és a — takarékosságnak. S ez a titka házunk gyarapodásának. Nálunk, még a legkisebb (8 éves) gyermeket is a nyári napnak 4 óráján át foglalkoztatom komoly munkával. Hogy milyen az a munka, majd egyszer, egy a lapban közlendő cikkemben ösmertetni fogom. (Persze a gyerek munkabeosztási ideje, d. e. 2 óra és d. u. 2 óra.) Ha nagy Németország példáját követné országunk a gazdálkodás és munkabeosztás terén, nagyon jól állanánk akkor. Németországban minden talpalatnyi területet a nagy cél szolgálatába soroztak, vagyis a városok sétakertjeit és külső játéktereit gőzekével felszántották, csakhogy a termelést, a szükséglet nagyobbodásával . arányosan emeljék. Egyszóval, élelmesség, munkásság mellett lehetetlen szegénynek lenni, még az ilyen szűkös viszonyok közt is, mivel a föld e nehéz napokban is kifog tartani a munkás kéz mellett. Isten áldása van a tisztességes munkáján — mindenkinek. Ég áldja Önt. Maradok lapjának tántoríthatatlan hive. ./• G. Idegenből. Hogyha majdan nemsokára Kivirul a róna, Kis kertünkben s a parlagon Kinyílik a rózsa. Amikor majd lombja rezdül A lehajtó ágnak, Óh, tudom, hogy odahaza Tárt karokkal várnak! Ott a csendben, ahol éltem Megszokom-e újra? Vájjon ismét puha karod Fonod-e nyakamra? Nem kérded-e, úgy titokban Hát szived nem véli: Ez a sápadt, beteg ember, Ez é az a régi? Gerencsér Rnna. „Az ember gyereke“ kimegy a piacra s vásárol, ha van pénze; vásárol, például, mondjuk, hogy tormát. Ha a kofa vagy a vidéki asszony túlontúl sokat kér érte, csak intek a rendőrnek, intek, ha én valamely tekintélyes hatósági ember vagyok, ha például ügyész vagyok, intek a rendőrnek, tartóztassa le ezt az asszonyt. Rendben van. Ne házsártoskodjék a kofa ő-asszonysága, ne zsebeljen. Ha egyéb baja nem is lesz, legalább is megijed ő-asszonysága s olcsóbban adja a tormát. Igen ám, de ha én nem vagyok sem ügyész, sem semmiféle hatósági tekintély, csupán csak az „ember gyereke“ vagyok: hiába intek én a rendőrnek, aszongya, hogy ne vegyen az ur tormát, ha nincs pénze. Igaza van. Ekkor az ember gyereke megeszi torma nélkül a virslit. Csakhogy az ember gyereke egyöntetűséget óhajtana — szerényen. Egyöntetűséget az ember gyerekei között és a tormák között. Szeretné tudni, hogy mindenféle tormaportékáknak mik a maximális és mik a minimális áraik? és melyféle tormaportékáknak árait szabad tulhágni és milyenféléknek nem szabad tulhágni? És miknek a tulhágott árusításaik miatt illő és lehetséges a rerfdőri hatósághoz fordulni? és melyek miatt nem illő? Valami egységesség kellene. Mert a szabálytalanul hullámzó áraknak a sodrában nem tudja, mit csináljon az ember gyereke. „Az első szolga“. Minden idők legnagyobb költőinek hálás témája lehet II. Vilmos, a németek uralkodója. Nagy a nemzete is, nagy ő maga is, de legnagyobb szellemi és erkölcsi nagysága. Tudhatjuk, hogy kétfelülről van megtámadva, láthatjuk, miként védekezik és támad; láthatjuk a Belgium fölötti győzelmét s a mazuri tavaknál kétszeri dicsőségét, láthatjuk a tenger- alatjáró hajóinak rettenthetetlenségeit stb. Láthatjuk, hogy otthon minden dolog rendben folyik tovább, épen úgy, mint békeidőben, moratóriumok nélkül; láthatjuk, hogy az első hadikölcsönben hány miliár- dot adtak, láthatjuk, most, hogy másodszor kilencmiliárdot adtak. Igaz, hogy nálunk nem lehet úgy, mert a gazdagabb emberek nálunk most fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva; csizmatalpalással és pósztó- csinálással. Engedelmet kérek, ezt a keserűséget nem fojthatja magában az ember. — Visszatérve tehát a németeknek kilenc miliárdjára: Boldogan mondá erre Vilmos császár, hogy „Ez az itthoniak győzelme!“ Másodszor pedig ezt mondá: „Büszke vagyok, hogy ilyen nemzetnek lehetek első szolgája.“ — ezért nagy a német nemzet, ezért nagy az ő császárja s ezért méltó ő minden idők legnagyobb költőinek a tollára. Mi van a piacon? Mi van? Van ami van, de szegénység nincs, az bizonyos. Most volt például a virágvasárnapi országos vásár. A „nyegocosok“-nak nagy szüret- jük volt. Máskor is jöttek, kirakták holmi portékáikat s néha mind, de legalább is felét vissza kellett csomagolniok s haza- vinniök. Most? Most mindent kétszer olyan drágán adtak, mint máskor és semmit sem kellett visszapakkolniok, mindent eladtak, a közönség elkapkodta. Hát van szegénység? Nincs. Nincsen é elég pénz? Van bőven. A zalaegerszegi kerületi munkás- biztositó pénztár gyűjtése a hadbavonultak részére: Gróf Batthyány Pálné Zalacsány, Inkey Kálmánná Zalacsány 25—25 K, Vargha Géza Zsigmondháza 15 K, gróf Batthyány Lujzácska Zalacsány, Cságoly Ferenc Zalaszentiván, Takács Endre Alibánfa 10—10 K, Hoffmann Béla Keszthely, Kasza Imréné Monostorapáti, Marton Pál Zala- koppány, Szekeres G. Keszthely 5—5 K, Spiegel Lajos Zalabér, Tóth Ferenc Martonfa 4—4 K, Gombás István Zalaegerszeg 3 K 35 f, Fizáry Viktor Keszthely, Gold Teréz Sümeg, Horváth József Sümeg, Kálmán Rezső Mihályfa, Éogyasztási Szövetkezet Monoszló, Tarr István Zalaegerszeg, Tóth Károly Martonfa, Schlesinger Testvérek Mihályfa, Oszkay Titusz Mihályfa, Behabitz Raimund Tűrje, Kovacsics Feri Mihályfa, Kovács József Pölöske 1 — 1 K. Zalaegerszegi heti piac márciusban: Búza .............................. Ro zs.............................. Árpa............................. Za b.............................. Tengeri......................... Vágott borsó . . . . Bab.............................. „ apró szemű . . . Lencse ......................... Főzőliszt finom . . . „ kevert . . . Rozsliszt kevert . . . Tengeri liszt . . . . Köleskása.................... Burgonya .................... Sárgarép a stb. zöldség Fokhagyma . . . . Vöröshagyma . . . . Rizskása .................... Cukor......................... Hízott liba.................... Marhahús pecsenye „ leves . . . Borjúhús.................... Juhhus ......................... Sertéshús.................... Füstölt hús . . . . Kolbász......................... Szalonna.................... Disznózsír................... Te j.............................. Tejföl......................... Vaj.............................. Tehéntúró . . . . Tehénsajt.................... Tojás ......................... Elegyített kenyér . . Szappan .................... Tűzifa köbméterenként Kőszén mm. . . . . 40'— 32'50 29’26 — 28‘— 22-50 120-- 80-— -•60 -70 -■70 —•76 -•64 —•46 —•44 -•60 —TO —T2 —T2 —■74 1-20 —•80 80— 100-— 96-— 100-— 16-— 24 — . 2-20 2-40 2-20 . 2-60 3 — . —'96 L04 3 — 4’— 4 — 3-80 4 — —•24 —-28 -•64 —-80 . 3 — 4.— . —-80 1 — 3'— —TO -•50 1-40 12— 13 — . 8‘— 10 — Takarmányszéna mm. . 12’— 14‘— ,, Szalma etetésre „ . . 7-— 8-— „ Zsúp v. alomszalma „ . . 7'— 8‘— „ Takarmányrépa „ . . 2‘— 2’40 „ Egy kis malac .... 40'— „ Egy féléves................... 60'— ,, Ha az emlékezetem nem csalódik, december 6. és 13. között hagytuk oda Szerbiát, karácsony előtt 12 nappal és ezt a nehéz kimondásu Przemysl nevű várat március 22-én kellett otthagyni, husvét előtt épen 12 nappal. — Erőszakkal 13 napnak is lehetne mondani. A „Magyarország“ a háború kitörése óta a legtökéletesebb és legfrisebb tudósításokat nyújtja a világháború eseményeiről. A „Magyarország“ minden túlzást elkerülve, minden igyekezetével azon van, hogy tárgyilagosan tájékoztassa a magyar közönséget Európa nagy válságáról és a harctéri eseményekről. A „Magyarország“ a külföldi semleges középpontokban állandó tudósításokat tart s ezek segítségével mindig elsőnek közli a legfrisebb híreket. Amellett a lap tartalma igen élénk és változatos. Tárcáit — élükön Tömörkény Istvánnal és Krúdy Gyulával — a legjobb magyar irók írják. Krúdy Gyula minden vasárnap „Pesti levelet“ ir. A „Magyarország“ most folytatásokban közli J. H. Wells világhírű iró rendkívül érdekfeszitő regényét, „A szenve-
