Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-05-20 / 20. szám
2 MAGYAR PAÍZS 1915. május 20. IRODALOM, MŰVÉSZET. v ▼ v Tiszta már a földünk ! . ,* A muszkától másodszor is Tiszta már a földünk, Észvesztetten menekülnek Kiket meg nem öltünk. Behunyt szemmel nem nézhette A jóságos Isten, Hogy ellenségünk uralma Tartós legyen itten. A Kárpátok valamennyi Égbenyúló orma, Büszkén néz a menekülő Orosz seregrongyra; Mig azalatt Petrográdban Nagy oroszok cárja Szegény küzdő magyar hazánk Letiprását várja. Egy legyőzött magyar nemzet Kéne ugye, kéne ? ! Békót verni hevenyébe’ Az ifjúra, vénre . . . Várod álmod teljesültét, Hejh, de mind hiába! Bús csalódás a te sorsod Nagy oroszok cárja . . . Fut az orosz amerre lát Szép magyar hazánkból, Miklós cárnak a haragtól Egész lelke lángol. Szikrákat hány, villámot szór Sötét szemepárja----------Gebedj meg a haragodban Nagy oroszok cárja ! ! . . . Nagy Lajos. A háború költészete. — Gyóni Gézáról. — Első jelentősebb uj költemény kötet most jelent meg ebben a nagy időben, a háború megkezdése óta. Elég uj ember még az ifjú költő, s versei már elég hatalmasak arra, hogy szép nevet adjanak gazdájuknak. Emeli a hirt-dicsősé- get a körülmény is. Gyóni Géza szabadkai újságíró. A przemysli táborba jutott. Verseit már ott kiadta s a jövedelemből a háborútól sújtottaknak ötezer koronát tudott adni, azonkívül, hogy önmagának is jutott. Hát ez bizony ritka irodalmi eredmény. A költő most talán fogoly. Könyvét a repülőgép hozta haza. Versei, a körülményeket is tekintve, olyan jók, hogy ha ő maga haza sem jöhetne többet, ha halálveszedelem érné, elmondhatnék: E könyvébe ő halála előtt feltámadott ... Az Országos Hadsegélyző Bizottság ügyvezető alelnöke, Simontsits Géza Írja szerkesztőségünkhöz: Az Országos Had- segéiyző Bizottság kiadásában megjelent Gyóni (Áchim) Géza Lengyel mezőkön, tábortűz mellett cimü verskötete. Célunk, hogy a Przemyslben missziót teljesítő kötet itthon is elterjedhessen, lelkesítő s jótékony munkát végezhessen. A könyv ára 1 korona. A jövedelem a hadsegélyzésre jut. Vegye meg mindenki ezt a könyvet. Idézzük belőle a következő verset: Petőfi lelke. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Csak a veséjét most ne engedd! Dögrováson a muszka rémség, Most mi esszük meg nem a tetvek. Hóhérpalástját fázva rántja Petyhüdt nyakába már a kerge cár — Varsó fölött a gépmadár dalában Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, * Nagy Lajosnak: „Lázas napokból“ c. sajtó alatt levő kötetéből. S egyúttal figyelembe ajánljuk e nagykanizsai széplelkii poétánknak költeményeit. Nézd, már hogy kapkod fühöz-fához. Barmai fogytán azt remélte: Nyakunkra majd sárga kutyát hoz. A sárga kutyák ide nem érnek, Fullasztja őket messzi tenger-ár — Az óceánnak dörgő viharában Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Csak a veséjét, ahogy szoktad. Hallik már halál-hördülése Óljukba pörkölt vadkanoknak. Vadjai között rémülettel Vonszolja roncsát nyomorult Petár — Belgrád fölött a bombák robajában Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Vesztébe ront a kalóz-csorda. A pirámisok tetején is Zászlóját a próféta bontja. Hurrá, testvérünk lett a számum, Melyben fuldoklik már a britt betyár —- A sivatagok fekete szelében Petőfi lelke jár. És mindenütt, hol elnyomott sir, És mindenütt, hol rabtartó röhög, Észak sarkától a Tüzföld fokáig Lelkét szikrázzák uj üstökösök. És mindenütt, hol a zsiványság ellen A jog nevében dörren egy mozsár, Emésztő tűzben, bosszuló fegyverben Petőfi lelke jár. Hurrá, testvér, csak most szorítsd még, Rontsunk reájuk énekelve! Velünk az Isten s minden szentség, S velünk harcol Petőfi lelke. S ha úgy akarja Végzet-ur S rablók golyója minket is talál, — Hurrá, testvér, a menyországban is Petőfi lelke vár! Gyóni Géza. A „Vasárnapi Újság“ május 14-iki száma valóságos kaleidoszkópja a harctéri felvételeknek. Különösen nagy feltűnést fognak kelteni azoknak a magyarországi határvidékeknek a képei, melyekből most üztük ki az oroszokat, valamint tüzérségünk uj, 24 centiméteres tarackjainak képei. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Strug András regénye, Szőllősi Zsigmond tárcája, Bállá Mihály cikke a marsalai ezerről. Egyéb közlemények: Képek az Auguszta-hajó első útjáról, a háború napjai s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A gyáva Tom. E cim alatt irt pompás elbeszélést az angol katona-életből fiatal irodalmunk egyik kitűnősége a Jó Pajtás-ba. Sebők Zzigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja e legújabb számába verset irt Benedek Elek, Sebők Zsigmond folytatja Tamássy Miklós cimü regényét, egy cikk egy érdekes, ritka afrikai madárfajtát ismertet, Elek nagyapó kedves mesét mond, Zsiga bácsi mulatságos mókával szerez örömet a gyermekeknek, Rákosi Viktor folytatja A gibraltári Összeesküvők cimü rendkívüli érdekes regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. v ▼ v A cs. és kir. hadapródiskolákban magyar honos ifjak részére fentartott és az 1915—1916-iki iskolai év kezdetén betöltendő magyar állami alapítványi, magánalapitványi és tandij- fizetéses helyekre pályázat hirdettetett. Közelebbi felvilágosítás a városházán (I. emelet 2. sz. a.) kapható. Zalaegerszeg, 1915. május 6-án. Fülöp József sk. h. polgármester. A magyar királyi honvédhadapródiskolákban az 1915—1916-iki tanév kezdetén betöltendő helyekre pályázat hirdettetett. Közelebbi adatok a városházán (I. emelet 2. sz. a.) tudhatok meg. Zalaegerszeg, 1915. május 7-én. Fülöp József sk., h. polgármester. Zalavármegye alispánjának 9558/ni. 1916. számú rendelete folytán közzé teszem, hogy hadifoglyok magánbirtokosok részére legkevesebb 200-as csoportokban osztatnak ki munkára. Ennél kevesebb hadifogoly egy-egy munkaadónak csak akkor adható ki, ha több munkaadó, akiknek birtoka közvetlenül egymás mellett feküsznek, együtt legalább 200 foglyot hajlandó munkára átvenni. Zalaegerszeg, 1915. május 8-án. Fülöp József sk., h. polgármester. HETI HÍREK. Vallásos ünnepély volt városunkban vasárnap a Vörös-Kereszt ! Egylet javára. Ugyanezért egy előkelő vendég is megtisztelte Zalaegerszeget megjelenésével. Résztvett Gróf Mikes János szombathelyi püspök is s ár. Balás Béla főispántól kezdve a nagy közönség. A kath. legényegylet uj épületének felszentelő ünnepélye is lehetett ez. Nem volt s ritkán fog lenni ebben a házban ilyen tartalmas ünnep. A vallásosságnak, a tudománynak és a hazafiságnak hármas ünnepe volt s méltán meghatotta az embereket ár. Vass József püspöki kamarásnak gyönyörű tanító" szónoklata, melynek ez említett hármas tartalma volt. Kiemelkedő mozzanatok: az érdeklődő közönség, a püspök megjelenése és szintén szép intelmi beszéde, Miha- lovits Alicenek művészi zongorajátékai s a gimnáziumi ifjúságnak színvonalon álló szerzői és előadói szereplése stb., de messze kimagaslik a Szent-Imre Társulat igazgatójának, ár. Vass Józsefnek meggyőző és meginditó szónoklata. A műsort közöltük a múltkor. Mindenik szereplőt megilleti az elismerés és tisztelet: Németh Gyula és Békefi József diákokat, természetesen még nagyobb mértékben Mihalovits Alice művésznőt és ár. Géfin Gyula hittanárt, ki a Mária Kon- gregatiónak az elnöke s rendezte ezt az ünnepélyt s alkalmat adott nekünk arra, hogy egy ritka jó szellemi élvezetnek részesei legyünk. Csak halovány szókkal jelezhetem az ünnepi beszéd vázlatát. Avval kezdi ár. Vass az előadást, hogy ritkán szoktak az emberek a vallásról és vallásosságról úgy beszélni, hogy összekössék azokat az illető nemzettel. Mindjárt láthattuk, hogy az ő tárgya tehát most ez a súlyos és fényes tétel. S csakugyan úgy szólott a vallásról, ebben speciálisan a róm. kath. vallásról, hogy végig a magyar nemzet jelleméről, hivatásáról, a nagy háborúnak tisztitó erkölcstanáról s a magyar hazáról beszélt. Bevezetésében vázolta e vallásnak s a vallásosságnak a történetét. Aztán átszállt a magyaroknak katholikus vallására. Mert ugyanaz a kath. vallás más az olasznál, más az angolnál, más a franciánál és más a magyarnál. Itt magyar stilus öltözködik. S milyen ez a magyar stilus ? Komoly, mél- tóságos, a fájdalmakat látó és ezekkel rokonszenvező stilus. Azért Krisztus pályáján is nem a könnyebb pillanatokat nézi képekben és faragászatokban, nem a halál előtti és halál utáni derült képeket, hanem magát a borzalmas halált, a keresztrefeszi- tett, a szegekkel átvert, a sebekben vérző
