Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-05-13 / 19. szám

2 MAGYAR PAIZS 1915. május 13. tona, igy bánjon el. Azt pedig, hogy csupa hatalmaskodásból, ok nélkül valakit letar­tóztasson, azt hiszem már eddig megma­gyarázták neki, hogy józanon nem lehet megcselekedni, ha pedig mégis megtörtént, nem fogja az elnézés ennek megismétlésére i csábítani. Egyébként kár, igen kár ilyen zivataros időben a parazsat szalmacsutakkal piszkál- j gatni. Ezekre óhajtottam nagybecsű figyel­medet felhívni, tedd kérlek szóvá pártatlan ! lapodban. Rendkívüli időket élünk, ideges az egész világ, ideges és szép saját jóvol­tunk kívánja azt, különösen most, hogy csi- titsunk s ne ingereljünk. Mit fognak ennek a katonának társai majd gondolni ott a lövész­árokban, ha pajtásuk elbeszéli nekik szomorú sorsát. Az igazi szenvedés, amit katonáink ott kiállanak önérzetesebbé teszi őket és ezen önérzetesség könnyen pusztító tüzzé lobban- hatik ki. Ma az a katona ott a küzdelem­ben különb embernek tartja magát mint azt, aki más ott, ma az a katona ott a lövészárokban önmagát találja sértve az által, ha együtt szenvedő társak nem illő bánásmódban részesítik. S elvégre a háború örökké nem tart. Hazajönnek, kik sze­rencsésen túlélték a veszedelmeket. Ne engedjük meg azt, hogy szemrehányást tegyenek nekünk azért, hogy mig egy­részről kalácsot nyújtottunk nekik, másik részről ököllel utasítottuk rendre őket apró-cseprő dolgokért. Nem azt akarom evvel mondani, hogy katonának legyen szabad minden, de ne részesítsenek abban az elbánásban, mint egy csavargó cigány. A rendőrségnek pedig a rendfenntartásban segítsenek azok, kik az öklelésnél jelen voltak ezután is, mint polgári rendőrök, mert azt hiszem nem kizárólag erre az egy esetre voltak olyan készek. Kész hived P. L. Harctéri levelek. — Az itt következő leveleket egy somogyi tanító .írja itthon levő barátjához. Müveltségtörténelmi adatok ezek. — Közli: Kozma Imre. I. Szerbia, X—11. Kedves Barátom! Mint többször Írtam is, a munkásezredben vagyok. Mindennemű és rangú munka elvégzése a dolgunk. A harc­térhez hol közelebb hol távolabb vagyunk, de mindenesetre tisztes távolságban az ellenségtől. Tüzbe csak abban az esetben kerülhetünk, ha véletlenül melegedés köz­ben beleorrolunk. A babérból emiatt csak az jut nekünk, amit a krumplicsuspájzból kihalászunk, ha e nemes étekhez hozzá­férkőzünk. Gondolhatod, hogy ilyen körül­mények között a harci vágyunk rettenetes. Itt muníció ki- és berakásával foglalkozunk. Az ágyú- és puskalövegeket rakjuk ki a waggonból és raktározzuk el. Innen autók viszik a harctér felé. Minden anyag, mely a harctérről visszakerül, a kezünkön megy át. A múlt napokban vagy 5000 szerb puskát hoztak. Ágyút is fogtak el vagy tizet. Gyönyörű acélágyuk voltak. Francia gyártmány mind. Ágyú- és puskalövegeket is zsákmányoltunk. Vagy négy waggon puskagolyót elküldtünk innen. Néha éjjel is dolgozunk. Az időjárás rettenetes, folyton esik. Hó, eső vegyesen. Lakásunk egy sör­főző folyosója. Hideg mint a pince, huzatos mint a gyárkémény. Ez semmi baj. De sok a tetü .,. II. Faviskó, II—1. ... A havas világ kellős közepén vagyok most. Jó magasan a tenger színe felett. Hegyek között a Kárpátokban. Te most téli kabátban jársz, én meg állig gyapotban. Úgy festenek a bakák errefelé, mint az akrobaták — a sok ruhától. Kell is, hogy jól legyenek öltözve, mert az időjárás rette­netesen zord. A hózivatar mindennapos. Bizony odalenn a Dunántúlon más világ van. Eleinte fáztunk, de most már oda se fütyülünk az időnek. A vidék azonban gyö­nyörű. Szépségére nincs toliam. Nem is csoda. Észbelileg hátramegy az ember ebben a hosszú háborúban. A káromkodás művé­szetében azonban nagyon előrehaladtam. Ne csodálkozz ezen, 50 emberrel kell ve­sződnöm, a méreg káromkodás alakjában ömlik ki rajtam. Majd leszokom róla. .. Itt is munkán vagyunk. A vasutas katonák­nak segédkezünk az oroszok által szét­robbantott hidak helyreállításában. Úgy megy a munka, mintha fújnák. Jelenleg egy 30 méteres magas fahíd építésével vagyunk elfoglalva. Egyet csináltunk már Beregben. Jelenleg Galíciában vagyunk. Akárcsak a vasutasok, úgy tudjuk mi is a munkát. Egy kicsit érdekesebb idefönn, mint Szerbiában. Izgatóbb. A kozákok gyorsak, megtámad­hatnának bennünket. Csak jöjjenek. Úgy szeretnék egy eleven kozákot látni ... E sorokat gyertyafény mellett irom délután. A viskónkon van ugyan ablak, de bedesz- káztuk, hogy ne fújjon be a szél. A repe­déseket is beszerkesztettük. Nagy mesterek vagyunk a lakáskészitésben. Errefelé csak faviskók vannak. Ember, állat egy viskóban húzódik meg, a tyúkok a szobában tojnak, a báránykák az ágy alatt székelnek. Piszkos és sötét nép lakik itt. Az állami iskolák Magyarországon gyönyörűen működnek. Legfelsőbb északon, a legtoprongyosabb rusnyák faluban is tudnak magyarul. A fiatalság mind tud egy keveset. Nem úgy mint délen. Úgy hiszem, ha igy haladunk a háború után, akkor a magyar nyelvhatár egész Galíciáig ki fog terjedni rövid idő alatt. Van is ám minden faluban állami iskola és ovoda! Egy helyen olvasókört is láttam. Magyart! Úgy örült a szivem. Kis- orosz faluban magyar olvasókör! Nem ha­ladás é ez? Hitelszövetkezet mindenütt és magyar felírás! A kultúra terén százszorta előbbre állunk Galíciánál. Délen nem állunk ilyen jól. Egyedüli baj, hogy sok a szesz­gyár. Persze a zsidók műve ez. Az „Alkot­mányinak igaza volt. Majd még beszél­getünk róla a háború után. Bár már holnap lenne! Vernénk már agyon minden ellen­séget, hogy béke lehetne. Legyőzőitek nem szeretnénk lenni, mert jaj lenne nekünk. Inkább pusztuljunk el még többen mint eddig, de győzzünk. E jelben üdvözöl sze­rető barátod , HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Versenytárgyalási hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város a tulajdonát képező „Aranybárányához címzett s a város főterén fekvő kétemeletes első­rendű szállodáját, kávéház és étter­meivel együtt 1927. évi április 30.-ig bérbeadja. A bérletre vonatkozó zárt Írásbeli ajánlat 1915. évi május hó 26.-án dél­előtt fél 11 óráig a városi iktatónál adandó be és ugyanakkor szóbeli ver­senytárgyalás fog a városház tanács­termében megtartatni. Pályázók bánatpénzül tízezer koro­nát vagy ennek megfelelő értékű óva­dékképes értékpapírt, esetleg takarék- pénztári betétkönyvet tartoznak a városi pénztárnál letétbe helyezni. A bánatpénz letétbe helyezését igazoló nyugta a zárt ajánlathoz csatolandó, vagy a szóbeli versenytárgyaláson fel­mutatandó. A feltételek az iktató hivatalban a hivatalos órák alatt betekinthetők, kí­vánatra az érdeklődőknek meg is kül­detnek. A bérlet az ajánlat elfogadása után azonnal átveendő. Zalaegerszeg, 1915 május 6-án. Fiilöp József sk. h. polgármester. HETI HÍREK. ?7T Városi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. vá­ros képviselőtestülete f. hó 5-én, szerdán, rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysoro­zatnak egyetlen érdemleges pontja a Bárány­szálloda bérleti ügye volt. A közgyűlés úgy döntött, hogy mivel Vajda István, aki a háborúban van, a bérletet nem képes át­venni: a szerződést felbontottnak tekinti s uj árlejtésen a szállodát 12 évre bérbeadja. Ha megfelelő uj bérlő akad, Vajdán semmit sem követelnek; ellenesetben kártérítésre tart a város igényt. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg .... 50 f. Mai gyűjtésűnk ....................50 f. Ho zzáadva a múltkori (40369 K 07 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40369 K 57 f. Katonai kinevezések. Vármegyénk tan- felügyelőjének, Szirmai Miksának fiát, Gézát és Padó Gyulát a 48. gy.-ezredben had­apróddá nevezték ki. — Am. kir. 6. honvéd­huszárezredben báró Battenberg Tibor, Schwendter Pál és Bercsényi László önkéntes őrmestereket hadapróddá nevezték ki. — Hadapródjelöltek lettek továbbá az alábbi 20-as honvédönkéntesek: Nagy Károly, a Generali biztositó zalaegerszegi társtitkárja, Thassy Kálmán, Kaszás István, Ónody Fe­renc és Thirjung Ferenc. Kitüntetések a 6. honvédhuszárezred­ben. A király a zalaegerszegi 6. honvéd­huszárezredben Bonyhádi Perczel Mór és Mező Kálmán századosokat, Podmaniczky Péter báró főhadnagyot, valamint Morandini Bálint 20. honv. gy.-e. tart. főhadnagyot leg­felső dicsérő elismerésével tüntette ki. A középiskolákban ez évben május 22-én végződnek a vizsgák is, s evvel hazamennek a tanulók. Hogy egy-két héttel hamarább elhagyják az iskolát, amiatt nem szenved a tanulásban való előhaladásuk, azonban többet használnak avval, hogy otthon segédkeznek szülőiknek, családjuknak a mező gondozásban. Háborús ünnepély. A zalaegerszegi áll. főgimnázium Mária-kongregációja 1915. május 16-án, vasárnap d. u. fél 4 órakor, a katn. legényegylet dísztermében mélts. Mikes János gróf megyéspüspök, Balás Béla dr. főispán, Legáth K. apátpléb., Medgyesi Lajos főgimn. igazgató urak véd­nökségével a Vörös-Kereszt Egylet zala­egerszegi fiókjának és saját könyvtára alapjának javára hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepély változatos műsora a következő: 1. Megnyitó beszéd. Mondja Géfin Gyula dr. főgimn. hittanár. 2. „Hova temessetek“, „Magyarok, testvérek“. Szövegét irta: Ábrányi E., zenéjét Békefi József, VII. o. t. Előadja az ifj. énekkar. 3. „Rákóczi lobogója“. Melodráma. Szövegét irta: Szepessy László, zenéjét Kontor E. Szavalja Németh Gy., VIII. o. t. Zongorán kiséri Békefi J., VII. o. t. 4. Die Wacht am Rhein. Előadja az ifj. ének­kar. 5. Csataképek. Szerző Békefi J., VII. o. t. Előadják zongorán Békefi J., VII. o. t., hegedűn Árvay L., jogh. 6. Beethoven: C-dur szonáta, 111. r. Zongorán előadja Mihalovich Alice k. a. 7. Ünnepi beszéd. Mondja Vass József dr. p. kamarás. Szt.- Imre kollégium. 8. Himnus. Énekli az ifj. énekkar. Belépő-jegyek: Ülőhely 1 korona, állóhely 80 fillér, diákjegy 20 fillér. Jegyek előre válthatók Kuliffay Kálmán drogériájá­ban és Sikota Ferenc csemegekereskedésében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tiszta jövedelem felerészben a Vörös-Kereszt felerészben a könyvtáralap javára fordittatik. Az előkelő műsorból kiemeljük Mihalovich Alice k. a. szereplését és az országos hirü szónok dr. Vass József beszédét. A közönség körében igen nagy az érdeklődés, mint halljuk Mikes gróf megyéspüspök is személyes megjelenését ígérte me.

Next

/
Oldalképek
Tartalom