Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-01-14 / 2. szám
1915. január 14. MAGYAR PAIZS 3 HETI HÍREK. ▼ ▼ T Nem tudják, mi van a gabonaárakkal. Azt tudjuk, hogy megállapították. Megállapította a kormány, megállapította a vármegye. Azután másodszor is megállapították. De még mindig nincs megállapodás, mert a zalai törvényhatóság Ujnépi Elek Ernő indítványára kéri a kormányt, hogy magasabbra állapítsa meg, mert félős, hogy mi boldog búzatermő kanaánország kénytelenek leszünk a stájeri hegyekről s az alpesi kősziklákról beszerezni kenyérgabonáinkat. Nics is annál természetesebb, minthogy mi az Alpok kegyelméből jussunk kenyérhez, még pedig málés kenyérhez. A megállapodások után látjuk, hogy Keszthelyen a búza 38 kor., a rozs 30 kor., az árpa 22 kor., a zab 22 kor., a kukorica 22 k o r. a krumpli 10 korona. Evvel szemben ha Zalaegerszegen megjelenik egy kis kukorica, azt rögtön elviszi a gabonakereskedő 30 koronával. Több még drágábban sincs. A közelebbi pénteki nagyheti vásáron egy szem gabona sem volt. Gyiijtsünk a Csány-szoborra. Rosos István kanonok, Veszprém 2 K Mai gyűjtésünk ...... 2 K Hozzáadva a múltkori (39850 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 39852 K 57 f. * A Csány-szobor gyűjtésben csendesség van augusztus óta. Legyen is. Eltiltani azonban senkit sem tilthatunk el az önkéntes adakozástól. De különösen lehetővé teszi ezt a Magyar Paizsnak olcsó előfizetési ára. Némelyek el sem hiszik, hogy 4 K az előfizetés. Többet küldenek. A többlet természetesen a Csány-szoborra teendő, mint most Rosos kanonok ur küldeménye is. Szuplts Antal táblabiró, a zalaegerszegi járásbíróság vezetője 57 éves korában néhány napi betegség után meghalt. A derék emberről senkisem hitte volna, hogy ilyen hirtelen eltávozzék. Népszerű ember volt, aki nem csupán,a paragrafusokba mélyedt bele, hanem ismerte az életet is és a kettőt, összeegyeztette. Higgadt, komoly és okos ember volt. Csak egy mozzanatot említek fel s ez helyettesíti egész hosszú életrajzát. Ő maga mondta el nekem kedélyesen, hogy egyszer hivataloskodása közben az illető teremben egy mérges ember, maga a vádlott, szidalmazó szókkal illette, sőt revolvert is rántott rája: ő persze úgy megbüntethette volna azért a bus magyart, hogy abból kódúit volna; ehelyett kiegyenesedett, a szemébe nézett s csak ennyit mondott: tegye el azt a pisztolyt, mert úgy pofon vágom, hogy szikrákat hány a szeme, s evvel az affér bevégződött. Ilyen ember volt a jó öreg Szupits biró. A törvényszék előtti kertnek s a közepén levő Deák szobornak ő volt egyetlen őre. Ki vigyáz ezután ezekre? Egy hang keletkezett Ausztriában, mely ezt mondja: „Szükségesnek látszik, hogy a kellő mértéken túltengő és hátrányos cenzúra kiküszöböltessék.“ A franciák, amint a lapok, Írják, 18 évestől 47 évesig sorozzák embereiket. Mi csak 24-től 36-ig sorozunk. Bizonyosan azért, mert ott nagy a baj. Nálunk kevesebb a baj. Ámbár jobb volna elől gondolkozni, mint hátul. Megdrágult a vasút is, de különös módon. Zalaegerszegtől Ukkig a III. oszt. addig 1 korona volt most, 1 kor. 70 fillér. Ukk- tól Tapolczáig eddig is egy korona volt, most is egy korona. Érthetetlen. Sárosak a járdák Zalaegerszegen. Piszkosak, sárosak, csaknem bokáig moslékban járunk, mikor havas, esős idő van. Ebből pedig kijutott az idén télen-nyáron. Azonkívül a tavaszi és őszi idők állandóan ilyenek. A legdisznóbb locs-pocs az aszfalt járdán van, mert ott összegyűl a por s mindenféle szemét s ráhull az eső az égből, a csatornákból stb. Az utcákon tisztaság van, mert ott a szemetet összesepreti és onnan elhordatja a hatóság. De az aszfalt járdákon senkisem seper. Sem szemét idején, sem sár idején. És ezen nem lehet segíteni. Hét millió muszkát hamarabb levághatunk, mintsem arra a meggyőződésre jussunk, hogy az aszfalt járdát le kell söpörni. Pályázati hirdetmény. A zalaegerszegi tanítói járáskor pályázatot hirdet két (2) jutalomra. 1. Tanulói — 40 K. — jutalomra, melyet a járásköri tagok valamelyikének az a gyermeke nyerhet el, aki közép-, vagy középiskolai jelleggel biró tanintézetbe jár. Kérvényhez melléklendő a folyó tanév felében nyert iskolai bizonyítvány. 2. Paukovich György nevét viselő segélyre. Erre a 40 K segélyre pályázhatnak elsősorban járásköri tagok egész árvái; másodsorban járásköri tagok apátián félárvái; harmadsorban nyugdíjas és munkaképtelen járásköri tagok gyermekei; negyedsorban járásköri tagok anyátlan félárvái, végül a járásköri működő tagok elemi fokozaton felüli iskolába járó gyermekei. Utóbbiak kérvényeiket szintén a folyó féltanévi iskolai bizonyítvánnyal szereljék fel. Pályázati határidő f. évi február 10-ike, mely időn belül a kérvények a járáskor elnökségéhez beküldendők. Zalaegerszer, 1915. január 4. Csiszár József, elnök. Adakozzunk a Vörös-Kereszt Egyletnek! segítsük a hadba- vonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! „Vájjon nem tévedett é az ügyészség?“ cimü cikknek a megírására, hogy mi adott okot s hogy ügyészség alatt melyik ügyészség értendő: fölkérésre készséggel nyilvánítom, hogy nem a zalaegerszegi kir. ügyészség küldötte szerkesztőségünkhöz a figyelmeztetést, jóindulatú figyelmeztetést, melyre egy pár megjegyzést tettem, szintén őszinte nemes hangon. Azért nem jelöltem az ügyészségi figyelmeztetés kutforrását, mert nem személyes természetű, inkább általános s különösen a vidéki hírlapok kaphatnak ilyeneket a főügyészségektől. — Borbély György, a cikkek Írója. Dr. Grünwald Samu ügyvéd a Vörös- Kereszt Egyesületnek adományozta az újévi üdvözletre kiadni szokott összeget. (Elkésve közölhetjük.) A honvédelmi miniszter utasítja a vármegyék alispánjait, hogy a szabadságon levő sebesült, de gyógyult katonákat szólítsák igazolásra, mert sokan visszaélnek a szabadsággal. Ullinger Vendel meghalt. Van-é, ki ez embert nem ismeri? Most a háborús időben nagyon röviden kell Írni. Hát csak azt mondom, hogy Ullinger Vendel a bohémeknek volt a kutyája s a szerelmeseknek levélhordója. De milyen? Sok titkot visz a sírba most. Eldobott katonatiszti köpenyben és sapkában járt s a köpenyeg alatt egy botot csörgetett, mintha kard volna s a kocsmaajtók szegletében hált télen-nyáron. Seholsem lakott s mindenütt lakott. Tegnapelőtt Szanyi kucséber gyűjtött a vendéglőkben, korcsmákban 10—20 filléreket s ebből Siposs temetkező intézete tisztességesen el is temette. Ő is ember volt, sőt a szerelemnek sarkpontja volt. Viharos volt az élete. Csendes az álma. Múlt számunkhoz postautalványt csatoltunk; 'vegyék figyelembe az előfizetők s használják fel a legközelebbi postákon, hogy a lapot tisztességgel fönntartathassuk. — Ä Magyar Paizs évi dija 4 korona, legolcsóbb az országban a heti lapok között. A székelykereszturi tanítóképző intézetnek volt igazgató-tanára, Borbély Sámuel 74 éves korában meghalt. Köszönetnyilvánítás. Az elaggott iparosok alapja javára, gyűjtő perselyek alapján a következő adományok folytak be: Tivolt Gyula urnái 15 kor. 25 fill. Horváth Károly urnái 11 kor. 91 fill. Kéner Dániel urnái 2 kor. 27 fill. Rozenkrausz István urnái 68 fill, és Breisach Sámuel urnái 60 fillér. Fogadják a nemes szivü adakozók valamint a fenti urak akik a gyűjtést eszközölni szívesek voltak az ipartestület hálás köszönetét. Akik közleményt avagy bármely hirdetményt óhajtanak megjelentetni a Magyar Paizsban, szíveskedjenek már kedden délután négy óráig a kiadóhoz juttatni azt, Wlassics utca 8. — Különben azon a héten nem jelenhetik meg. Megdrágult a gyufa, 3 fillérre emelkedvén, a 2 filléres papirszopóka 4 fillér és igy tovább minden. Siposs Jenő vidéki vendéglős, Siposs János polgártársunknak egyik derék fia meghalt s tegnapelőtt temették el Zalaegerszegen. Szegény magyar katonák, akik fogságba jutnak, sok sanyaruságot szenvednek; sőt azok a szegény magyar katonák is, akik csak sebesülten kórházba jutnak, saját birodalmunk területén, saját otthonunkban de nem egészen magyar földön. Ezeknek sincs ám rózsás állapotjuk. Úgy áll a dolog, hogy nem lehet tudni, terv- szerüleg é? vagy csak véletlenségből? a magyar sebesült katona többnyire Horvátországba, Csehországba s Boszniába kerül valamelyik kórházba; a magyarországi kórházakba pedig jönnek a horvátok, csehek, lengyelek, bosnyákok, tótok, szerbek, németek, oláhok, illírek stb. — Hogy milyen dolga van a sebesült katonáknak a magyar- országi kórházakban, az azt hiszem mindenki előtt ismeretes, aki hallott valaha a magyar lovagiasságról; hát még aki beletekintett ezekbe a magyar kórházakba! Én is tettem említést pl. a Zalaegerszegi kórházról, ahol külön kényelmes meleg fürdő van rendelkezésükre; hatalmas mosóintézet mossa tisztára minden ruhájukat, kórházi kényelmes köpenyegeiket is; kényelmes papucsok vannak a sétára; óriási konyha működik többrendbeli Ízletes ételek főzésére, sütésére, mindezek a főorvosoknak és a főispánnénak személyes felügyelete alatt, a villásreggelit és a délutáni ozsonát maga a főispánná szeleteli fris sütésü nagydarab kenyerekben és hidegsültekben ... és ez igy van országszerte. Mert igy kell lenni. És a horvátok, oláhok, tótok, lengyelek, németek, illírek, csehek és más szlovének hálásak is ezekért. De ugyanezidő alatt nekünk arról is kell gondoskodnunk, hogy Zágrábban, Szarajevóban, Prágában stb. elhelyezett magyar sebesültjeink jussanak egy kis karácsonyi Krisztkindlihez, [amint gróf Teleky Sándorné példája mutat, aki négyezer koronát küldött Prágába ilyen célra; és jussanak hozzá legalább egy kis száraz málés kenyérhez, amint a Boszniából hazajött levél tanúskodik erről. Szegény Kovács József sebesült magyar baka egyik boszniai kórházban fekszik, persze ott nem Dr. Balás Béláné főispánná a felügyelő. Kovács Jóska hazulról kér egypár forintot, hogy enyhítsen a sorsán, mert ott egy kiló kenyér egy forint. Nem is csoda, mert ott a háború tövében vannak. S nem csuda, ha nyomorognak a kórházban, mert az a kórház nem Magyar- országban van. Elfogott orosz katonák. Pápán a múlt héten két orosz katonát fogott el a rendőrség, akik Galíciában lévő ezredüktől már hetekkel ezelőtt szöktek meg s azóta csavarogtak, mig végre Pápán elfogták őket. Az orosz katonák egyike Frajem Wassermann 23 éves tüzér és Petrovszky Mihály 24 éves dragonyos, akiket az otthelyi állomásparancsnokságon vettek őrizetbe.
