Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-03-18 / 11. szám

1915. március 18. MAGYAR PAIZS 3 A puliszkáról ámbár hogy nagy szakértelemmel Írtam a múltkor, mégis csak hevenyében s így egy kis kiegészítésre szorul az értekezés. Adós ne maradjak. Ami némelyek előtt lényegtelennek látszik, az sok emberre nézve valósággal fontos és életkérdés. S majd még a háború után is hasznát vesszük a taka­rékosságnak s a puliszka-konyhának is. Tudvalévő dolog, hogy én szegény embe­reknek a számára készítettem a múltkor s egészítem ki most a receptet. A gazdag ember nem kérdi tőlem, hogy mit kell főzni vacsorára; de még a szegény ember is, ha jó egészsége van s nem lusta két keze munkájával vagy az eszével is, bőven meg­keresi mindennapiját, sőt másod-harmad- magával is jól élhet belőle tejes puliszka nélkül is. Hanem az az igazi szegény em­ber, akinek 10—12 tagból álló családot kell mindennel eltartani egymagának két keze munkájával, avagy egy kopogó fejével. Az ilyeneknek a számukra hirdetem ebben a bajos világban, hogy milyen jó az olcsó törökbuzának édes málélisztje s az ebből főzött puliszka, kivált bő szilvaterméskor, szilvaizzel. Nó gyermekek, soha ennél éde­sebbet ti még nem ettetek. Ehhez képest suviksz a nádméz is. Mondjátok meg édes­anyátoknak, hogy csináljon ilyent nektek. Tudom istenem, megnyaljátok utána a száto­kat. Ezt felejtettem el a múltkor. Hát ez a szilvaizes puliszka; ez a túrós puliszkának válfaja. S abból áll, hogy a turó-réteg helyébe megy a szilvaiz-réteg. Ezt a gyermekek kedviért toldottam a 3. ponthoz. De kedvezek a férfiaknak is. Az ő szá­mukra megtoldom a 4. pontot a tokdnynyal. Egyszerű, de hires étel ez! Képviselő- választáskor ezt eszik a választók. A tokány apróra darabolt rántott hús, de igen bővön hagymával és zsírral Ezt a hagymás zsírt a puha puliszka magába szívja, ha bele mártjuk, hát szintén kitűnő étel ez. A só mellett ha borssal hintjük meg, még jobb és sajátlagos erdélyi étel. Borsos tokány a neve. Még a nem kellemes juhhus, főleg a berbécshus is megjavul ebben a tokányi állapotban. Aztán akár borsos, akár nem borsos, ha már egyszer tokány, azt pulisz­kával kell enni. S itt ez egy alkalommal nemcsak megengedem, de megkövetelem, hogy bort igyék utána az ember, tudni­illik, ha van neki. Azt hiszem, már nincs több lényeges dolog, amit el nem mondtam. Legfeljebb, hogy visszatérjek még egyszer a túrós puliszkára. Egy szépen elkészített tál túrós puliszka olyan, mint a tortáta. De hogy még egy jó tanácscsal adós ne maradjak, a feltálalásra is van egy tudo­mányom. Nem elég ám megfőzni, kirakni, elkészíteni; feltálalni is tudni kell. Történtek már emiatt bajok. Az éhes cigányt jóltartotta egyszer az uraság. Három­négyféle étellel traktálta; evett a cigány, amennyi csak belefért, nyakig. Aztán jött a töltött káposzta. Hát nincsen olyan rakott szekér, amelyikre még egy villa széna fel nem fér; hát ebből is evett egy-két villával. Legvégül hozták a palacsintát. A cigány vakarta fejét s káromkodott, enni nem lehe­tett többet. S mikor azt kérdezték, hogy nohát milyen ebéded volt cigány? Azt felelte, hogy az étel kitűnő volt, csak roszul volt feltálalva. A palacsintát kellett volna leg­előbb hozni. Hát a puliszka-gazdasszonynak is tudni kell, hogy akármelyik fajta puliszkát első­nek kell feltálalni. Akkor egyébre aztán nem is lesz szükség. Borbély György. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a MflQYflR PflIZS kiadóhivatala. HETI HÍREK. T T ▼ A megyei közigazgatási bizottságnak gyűlése volt a múlt héten. Nagy érdeklő­désre számíthatott itt a dr. Korbai Károly polgármester ügye. Korbai ugyanis fölleb- bezést adott volt be az alispánnak vég­határozata ellen, vagyis a fegyelmik végte­len sorozatával együtt járó felfüggesztés ellen. A közigazgatási bizottság helyben hagyta az alispáni véghatározatot, vagyis a polgármesteren hagyta a fegyelmik meg­indítását és a felfüggesztést. Ám, a polgár- mester azt is kérte, hogy ha esetleg fegyelmi vizsgálatot tartanak ellene, érdektelen érzelmű emberekből alkottassák a fegyelmi bíróság, amely nem áll az alispán elnöklete alatt. Azt most nem tudjuk még, hogy a fegyelmi bíróság hogyan és kikből alakul meg. — Megjegyzésben föl lehet említeni, hogy a megyei közigazgatási bizottságnak tisztelt tagjai természetesen és nem titkolni való módon többnyire csak harmadrendű érdeklődéssel viseltetnek a városnak speciá­lis ügyes-bajos dolgai iránt. Többnyire vidéki urak s akik itt laknak is, inkább csak át­futó állami hivatalnokok. S ámbár mind­nyájan szeretik az igazságot, de hiányzik bennök a város iránti személyes meleg érdeklődés — akárcsak Trsztina város iránt. — Különben, mint mindenki, úgy Zala­egerszeg is saját maga a kovácsa saját boldogtalanságának. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg ... 50 fill. Mai gyűjtésűnk ..... 50 fill. Hozzáadva a múltkori (40360 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40361 K 07 f. Március 15-ét az idén is megünnepelték sokhelyen, de néhol nem. S azért nem kell megrovást tenni. Ahol nem tartottak is nyilvánosan közös emlékünnepélyt: ott is gondolt egyenként minden magyar szív, a történelemnek e szabadság szentelő nap­jára; s gondolt minden magyar szív, mert különösen a magyarnak nagy emléknapja ez. — Hogy néhol nem ünnepelik most közös méltósággal, az az oka, hogy az emberek lelkivilágát egészen foglalkoztatja ez a mai még nagyobb harci kirohanása a világtörténelemnek. —Március 15-e nekünk 1848-at jelenti. De erről eszünkbe jut a szomszédos 1849, a muszkák betörésének ideje, de amikor Petőfi verse szerint is „Tíz annyi voit az ellenség, győznünk nem lehetett.“ — Tiz annyinál is több volt az. Oh akkor csak az a maréknyi magyar állt szembe a tenger áradattal. Mégis szembe­szállt, mint bátor saskeselyü az északi széllel ... A muszka azt hiszi tán, hogy most is úgy lesz. Nem úgy lesz. Most talán megfizetünk a jelenért is a multér is. Talán Bem apó szelleme is megjelenik, a szabad­ság régi bajnoka s „boszuálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga.“ Nem úgy lesz, hogy ránk zúdítja a tengeráradatot, nem, hanem most „saját vérüknek meleg tavába fulladnak bele a szabadság hideg hóhérai“ ... — Igen, úgy ünnepeljük most március 15-ét, hogy eszünkbe jut a szomszé­dos évnek segesvári és világosi csatatere s ezekről átszállunk mint a sasok, Duklára és Uzsokra, hogy az igazság istenének a parancsa szerint fizessünk. így kell most március 15-ét megünnepelni. by. Egy szállítólevéllel felvehető csoma­gok darabszámának korlátozása. A háború miatt továbi intézkedésig egy szállítólevél­lel csak egy csomagot lehet feladni. Lengyel Ferenc, a Magyar Paizs belső dolgozótársa, március 15-én népfölkelő minő­ségben szintén bevonult hadgyakorlatra, Nagykanizsára. Hordójelző állásra pályázatot hirdet Árvay alispán Zalaegerszegre, 800 kor. évi jutalékkal március 19-ig. Bállá József és Schischa Dávid zala­egerszegi áll.felsőkereskedelmi iskolai helyet­tes tanárokat kinevezte a miniszter ugyanide rendes tanároknak. A siketnémák kaposvári intézete I. osztályába az 1915—16-ik tanévben tizenöt siketnéma növendék vétetik fel. Pályázhat­nak Somogy, Zala, Baranya és Tolna vár­megyében tartózkodó 7—8 éves siketnéma vagy később megsüketült gyermekek. A kérvények legkésőbb f. évi május hó 20-áig a kaposvári siketnéma-intézet igazgatóságá­hoz küldendők be. A szegénysorsuak ingye­nesen vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással úgy a községi és körjegyzőségek, mint az intézet igazgatósága szolgál. Csomagtorlódásra való tekintettel a vezérigazgatóság elrendelte, hogy folyó hó 11-én és azután minden csütörtöki napon a Budapestre szóló és a Budapesten át irá­nyítandó csomagok felvétele valamennyi postahivatalnál (postaügynökségnél) szüne­teljen. Budapestre és Budapesten túl levő helyekre csütörtöki napokon csak a szük­séges csomagok és az élesztőt tartalmazó küldemények vehetők fel. Ferenc Salvátor cs. és kir. főherceg, mint az osztrák-magyar monarchia Vörös-Kereszt Egyletének védnökhelyettese, Őfelsége által reá ruházott hatáskörében: Mangold Gusztáv szerkesztő-igazgatót, a balatonfüredi Vörös- Kereszt Egyesület megalapitóját és egyben I. titkárát a Vörös-Kereszt körüli érdemek II. osztályú díszjelvényével tüntette ki. Meghívó. Az Óhidi Fogyasztási Szövetkezet 1915. március 28-án d.-u. 3 órakor a róm. kath. iskola helyiségében tartja XVII. évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. A mérleg és veszteség-nyereség számla bemutatása és a felmentvény megadása. 4. Indítványok. A mérleg, veszteség-nyereség számla és a meghívó a tárgysorozattal a szövetkezet helyiségében a közgyűlést megelőző 8 napon át kifüggesztetett és mindenki által meg­tekinthető. 1914. év végén volt 93 tag 285 darab 5 koronás üzletrészszel. Mérleg számla: Vagyon: Pénztári készlet 874 K 24 f, árukészlet 1138 K 79 f, adósok 1377 K 27 f, üzleti felszerelés 287 K, összesen 3677 K 30 f. Teher: Üzletrészek 1425 K, kifizetetlen számlák 1166 K 64 f, múlt évi pénztárkészlet 428 K 16 f, tartaléktőke 657 K 50 f, összesen 3677 K 30 f. Veszteség-nyereség számla: Kiadás: Számlák kiegyenlítésére 8998 K 56 f, házbér 200 K, szállítási és üzleti ki­adás 379 K 20 f, személyzet fizetése 475 K 72 f, adó és egyéb illeték 292 K 35 f nyereség 5 K 30 f, összesen 10351 K 13 f| Bevétel: Áruknál nyers-bevétel 10061 K 02 f, hitelekből 290 K 11 f, összesen 10351 K 13 f. Ezen mérleg és veszteség-nyereség számla az igazgatóság és felügyelő-bizottság által megvizsgáltatván, rendben és a kereskedelmi törvényekkel megegyezőnek találtatott. Kelt Óhidon, 1915. március 10-én. Szigethy Kálmán, Gyarmathy Gyula, Baráth János, Takács Antal ig. tagok. Reszey János, Szigethy József, Nagy János, Sélley Kálmán felügy .-biz. tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom