Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-03-18 / 11. szám
1915. március 18. MAGYAR PAIZS 3 A puliszkáról ámbár hogy nagy szakértelemmel Írtam a múltkor, mégis csak hevenyében s így egy kis kiegészítésre szorul az értekezés. Adós ne maradjak. Ami némelyek előtt lényegtelennek látszik, az sok emberre nézve valósággal fontos és életkérdés. S majd még a háború után is hasznát vesszük a takarékosságnak s a puliszka-konyhának is. Tudvalévő dolog, hogy én szegény embereknek a számára készítettem a múltkor s egészítem ki most a receptet. A gazdag ember nem kérdi tőlem, hogy mit kell főzni vacsorára; de még a szegény ember is, ha jó egészsége van s nem lusta két keze munkájával vagy az eszével is, bőven megkeresi mindennapiját, sőt másod-harmad- magával is jól élhet belőle tejes puliszka nélkül is. Hanem az az igazi szegény ember, akinek 10—12 tagból álló családot kell mindennel eltartani egymagának két keze munkájával, avagy egy kopogó fejével. Az ilyeneknek a számukra hirdetem ebben a bajos világban, hogy milyen jó az olcsó törökbuzának édes málélisztje s az ebből főzött puliszka, kivált bő szilvaterméskor, szilvaizzel. Nó gyermekek, soha ennél édesebbet ti még nem ettetek. Ehhez képest suviksz a nádméz is. Mondjátok meg édesanyátoknak, hogy csináljon ilyent nektek. Tudom istenem, megnyaljátok utána a szátokat. Ezt felejtettem el a múltkor. Hát ez a szilvaizes puliszka; ez a túrós puliszkának válfaja. S abból áll, hogy a turó-réteg helyébe megy a szilvaiz-réteg. Ezt a gyermekek kedviért toldottam a 3. ponthoz. De kedvezek a férfiaknak is. Az ő számukra megtoldom a 4. pontot a tokdnynyal. Egyszerű, de hires étel ez! Képviselő- választáskor ezt eszik a választók. A tokány apróra darabolt rántott hús, de igen bővön hagymával és zsírral Ezt a hagymás zsírt a puha puliszka magába szívja, ha bele mártjuk, hát szintén kitűnő étel ez. A só mellett ha borssal hintjük meg, még jobb és sajátlagos erdélyi étel. Borsos tokány a neve. Még a nem kellemes juhhus, főleg a berbécshus is megjavul ebben a tokányi állapotban. Aztán akár borsos, akár nem borsos, ha már egyszer tokány, azt puliszkával kell enni. S itt ez egy alkalommal nemcsak megengedem, de megkövetelem, hogy bort igyék utána az ember, tudniillik, ha van neki. Azt hiszem, már nincs több lényeges dolog, amit el nem mondtam. Legfeljebb, hogy visszatérjek még egyszer a túrós puliszkára. Egy szépen elkészített tál túrós puliszka olyan, mint a tortáta. De hogy még egy jó tanácscsal adós ne maradjak, a feltálalásra is van egy tudományom. Nem elég ám megfőzni, kirakni, elkészíteni; feltálalni is tudni kell. Történtek már emiatt bajok. Az éhes cigányt jóltartotta egyszer az uraság. Háromnégyféle étellel traktálta; evett a cigány, amennyi csak belefért, nyakig. Aztán jött a töltött káposzta. Hát nincsen olyan rakott szekér, amelyikre még egy villa széna fel nem fér; hát ebből is evett egy-két villával. Legvégül hozták a palacsintát. A cigány vakarta fejét s káromkodott, enni nem lehetett többet. S mikor azt kérdezték, hogy nohát milyen ebéded volt cigány? Azt felelte, hogy az étel kitűnő volt, csak roszul volt feltálalva. A palacsintát kellett volna legelőbb hozni. Hát a puliszka-gazdasszonynak is tudni kell, hogy akármelyik fajta puliszkát elsőnek kell feltálalni. Akkor egyébre aztán nem is lesz szükség. Borbély György. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a MflQYflR PflIZS kiadóhivatala. HETI HÍREK. T T ▼ A megyei közigazgatási bizottságnak gyűlése volt a múlt héten. Nagy érdeklődésre számíthatott itt a dr. Korbai Károly polgármester ügye. Korbai ugyanis fölleb- bezést adott volt be az alispánnak véghatározata ellen, vagyis a fegyelmik végtelen sorozatával együtt járó felfüggesztés ellen. A közigazgatási bizottság helyben hagyta az alispáni véghatározatot, vagyis a polgármesteren hagyta a fegyelmik megindítását és a felfüggesztést. Ám, a polgár- mester azt is kérte, hogy ha esetleg fegyelmi vizsgálatot tartanak ellene, érdektelen érzelmű emberekből alkottassák a fegyelmi bíróság, amely nem áll az alispán elnöklete alatt. Azt most nem tudjuk még, hogy a fegyelmi bíróság hogyan és kikből alakul meg. — Megjegyzésben föl lehet említeni, hogy a megyei közigazgatási bizottságnak tisztelt tagjai természetesen és nem titkolni való módon többnyire csak harmadrendű érdeklődéssel viseltetnek a városnak speciális ügyes-bajos dolgai iránt. Többnyire vidéki urak s akik itt laknak is, inkább csak átfutó állami hivatalnokok. S ámbár mindnyájan szeretik az igazságot, de hiányzik bennök a város iránti személyes meleg érdeklődés — akárcsak Trsztina város iránt. — Különben, mint mindenki, úgy Zalaegerszeg is saját maga a kovácsa saját boldogtalanságának. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg ... 50 fill. Mai gyűjtésűnk ..... 50 fill. Hozzáadva a múltkori (40360 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40361 K 07 f. Március 15-ét az idén is megünnepelték sokhelyen, de néhol nem. S azért nem kell megrovást tenni. Ahol nem tartottak is nyilvánosan közös emlékünnepélyt: ott is gondolt egyenként minden magyar szív, a történelemnek e szabadság szentelő napjára; s gondolt minden magyar szív, mert különösen a magyarnak nagy emléknapja ez. — Hogy néhol nem ünnepelik most közös méltósággal, az az oka, hogy az emberek lelkivilágát egészen foglalkoztatja ez a mai még nagyobb harci kirohanása a világtörténelemnek. —Március 15-e nekünk 1848-at jelenti. De erről eszünkbe jut a szomszédos 1849, a muszkák betörésének ideje, de amikor Petőfi verse szerint is „Tíz annyi voit az ellenség, győznünk nem lehetett.“ — Tiz annyinál is több volt az. Oh akkor csak az a maréknyi magyar állt szembe a tenger áradattal. Mégis szembeszállt, mint bátor saskeselyü az északi széllel ... A muszka azt hiszi tán, hogy most is úgy lesz. Nem úgy lesz. Most talán megfizetünk a jelenért is a multér is. Talán Bem apó szelleme is megjelenik, a szabadság régi bajnoka s „boszuálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga.“ Nem úgy lesz, hogy ránk zúdítja a tengeráradatot, nem, hanem most „saját vérüknek meleg tavába fulladnak bele a szabadság hideg hóhérai“ ... — Igen, úgy ünnepeljük most március 15-ét, hogy eszünkbe jut a szomszédos évnek segesvári és világosi csatatere s ezekről átszállunk mint a sasok, Duklára és Uzsokra, hogy az igazság istenének a parancsa szerint fizessünk. így kell most március 15-ét megünnepelni. by. Egy szállítólevéllel felvehető csomagok darabszámának korlátozása. A háború miatt továbi intézkedésig egy szállítólevéllel csak egy csomagot lehet feladni. Lengyel Ferenc, a Magyar Paizs belső dolgozótársa, március 15-én népfölkelő minőségben szintén bevonult hadgyakorlatra, Nagykanizsára. Hordójelző állásra pályázatot hirdet Árvay alispán Zalaegerszegre, 800 kor. évi jutalékkal március 19-ig. Bállá József és Schischa Dávid zalaegerszegi áll.felsőkereskedelmi iskolai helyettes tanárokat kinevezte a miniszter ugyanide rendes tanároknak. A siketnémák kaposvári intézete I. osztályába az 1915—16-ik tanévben tizenöt siketnéma növendék vétetik fel. Pályázhatnak Somogy, Zala, Baranya és Tolna vármegyében tartózkodó 7—8 éves siketnéma vagy később megsüketült gyermekek. A kérvények legkésőbb f. évi május hó 20-áig a kaposvári siketnéma-intézet igazgatóságához küldendők be. A szegénysorsuak ingyenesen vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással úgy a községi és körjegyzőségek, mint az intézet igazgatósága szolgál. Csomagtorlódásra való tekintettel a vezérigazgatóság elrendelte, hogy folyó hó 11-én és azután minden csütörtöki napon a Budapestre szóló és a Budapesten át irányítandó csomagok felvétele valamennyi postahivatalnál (postaügynökségnél) szüneteljen. Budapestre és Budapesten túl levő helyekre csütörtöki napokon csak a szükséges csomagok és az élesztőt tartalmazó küldemények vehetők fel. Ferenc Salvátor cs. és kir. főherceg, mint az osztrák-magyar monarchia Vörös-Kereszt Egyletének védnökhelyettese, Őfelsége által reá ruházott hatáskörében: Mangold Gusztáv szerkesztő-igazgatót, a balatonfüredi Vörös- Kereszt Egyesület megalapitóját és egyben I. titkárát a Vörös-Kereszt körüli érdemek II. osztályú díszjelvényével tüntette ki. Meghívó. Az Óhidi Fogyasztási Szövetkezet 1915. március 28-án d.-u. 3 órakor a róm. kath. iskola helyiségében tartja XVII. évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. A mérleg és veszteség-nyereség számla bemutatása és a felmentvény megadása. 4. Indítványok. A mérleg, veszteség-nyereség számla és a meghívó a tárgysorozattal a szövetkezet helyiségében a közgyűlést megelőző 8 napon át kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. 1914. év végén volt 93 tag 285 darab 5 koronás üzletrészszel. Mérleg számla: Vagyon: Pénztári készlet 874 K 24 f, árukészlet 1138 K 79 f, adósok 1377 K 27 f, üzleti felszerelés 287 K, összesen 3677 K 30 f. Teher: Üzletrészek 1425 K, kifizetetlen számlák 1166 K 64 f, múlt évi pénztárkészlet 428 K 16 f, tartaléktőke 657 K 50 f, összesen 3677 K 30 f. Veszteség-nyereség számla: Kiadás: Számlák kiegyenlítésére 8998 K 56 f, házbér 200 K, szállítási és üzleti kiadás 379 K 20 f, személyzet fizetése 475 K 72 f, adó és egyéb illeték 292 K 35 f nyereség 5 K 30 f, összesen 10351 K 13 f| Bevétel: Áruknál nyers-bevétel 10061 K 02 f, hitelekből 290 K 11 f, összesen 10351 K 13 f. Ezen mérleg és veszteség-nyereség számla az igazgatóság és felügyelő-bizottság által megvizsgáltatván, rendben és a kereskedelmi törvényekkel megegyezőnek találtatott. Kelt Óhidon, 1915. március 10-én. Szigethy Kálmán, Gyarmathy Gyula, Baráth János, Takács Antal ig. tagok. Reszey János, Szigethy József, Nagy János, Sélley Kálmán felügy .-biz. tagok.
