Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-03-18 / 11. szám

XVI. év Zalaegerszeg, 1915. március 18. 11. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4’04 Fél évre K 2'04 Negyedre K 1 '04 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttérsora 1 K Szerkesztőségés kiadóhivatal: Wlassics-u. 8.sz. I LENGYEL FERENC Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS Munkatársak: j BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. T** MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Az osztalék. Ha a havas hegytetőn a kis hó­madár egy félmogyorónyi havat lerúg, amire ez a kis darabka hó a hegyről le ér, nagy hógömb, lavina lesz belőle. A Magyar Paizs múltkor azt kér­dezte, hogy „miért“ lesz a Hitel- szövetkezetbe csak ezer koronán alóli városi betét elhelyezve? Csak röviden kérdezte: Miért? Erre én is, mint az egyik kérdezett, aki a vonatkozó vá­rosi határozatot megszavaztam, írtam Gyurka bátyánknak és megírtam, hogy „miért“ hoztuk azt a bölcs határozatot. Azért is, mert a város takarékpénz­tárai horribilis mérvben hozzájárulnak a város közterheihez, tetemes jótékony­ságot fejtenek ki, tehát helyes, ha a betétekből eredő csekély kamatkülön­bözeti haszonból ezek kapják a na­gyobb részt. Azt is hozzáírtam, csak mintegy fölvilágositásul, hogy a Hitel- szövetkezet -városi közterheket nem visel, kölcsönt csak szövetkezeti ta­goknak nyújt. A Magyar Paizs körül­belül ilyen értelemben, meg is emlé­kezett a fölvjlágositásról. Ennyi tör­tént, semmivel sem több. Én nem vontam kétségbe a Hitelszövetkezet üdvös működését; nem mondtam, hogy nagy kamatot szed; nem vitattam, hogy igen fontos űrt tölt be; sőt azt sem disputáltam le, hogy a magy. kir. kormány nem cselekedett helyesen, amikor a szövetkezeteket a közteher­viselés alól mentesítette. A jelzálogról sem beszéltem és semmiféle takarék-reklámot nem csi­náltam. Egyszerűen feleltem a röviden feltett kérdésre. Punktum. Az az pont lenne, ha a M. Paizs 9-ik számában „Veritas“ „bácsi nem bolygatná a dol­got. De O bolygatja és mondhatom rettentően téves és szerencsétlen módon. Aszondja, sántikálok amikor azt mon­dom, hogy a Hitelszövetkezet nem járul hozzá a városi terhekhez, mert aszondja, hát a szövetkezeti épület adója, a szövetkezeti tagok polgári adója — semmi? Itt már le is tehet­ném a tollat ... A szövetkezeti épü­let, egy épület, arról az épületről akkor is kellene adót fizetni ha nem volna szövetkezeti épület. A tagok polgári adója akkor is adó volna, ha az illetők nem volnának szövetkezeti tagok. Nem? Az egerszegi négy ta­karékpénztár, eltekintve a negyvenöt- ezer korona betétkamatadótól, öiven- hatezer korona állami és községi adót fizet! Ha Veritas felfogása után men­nék, azt kellene mondanom, hogy hát az ezerkétszáz részvényes, az ötezer betevő, az ötven igazgatósági tag, a huszonöt tisztviselő nem fizet polgári adót? A négy pénzintézet hét hó óta csupán hadisegély cimén közel ötezer koronát adott. „A hitelszövetkezet nem azért fárad és dolgozik, hogy osztaléka legyen.“ Ez szép és ideális álláspont. S ép ezért részesül adó, satöbbi kedvez­ményben is. Azonban merné-e Veritas állítani, hogy a hitelszövetkezet óriási szervezetében senki sem kap, nem fogad el díjazást? Osztalék? De hát a kakas csípje meg, épen itt, az osztalék körül sántikál, nem, biceg Veritas bácsi okoskodása. Azt Írja, hogy igaz,-hogy ak; nem szövetkezeti tag, az nem kap hitelt, ezen azonban kpnnyen lehet segíteni, mert hacsak egy részvényt (Megint ez a fránya részvény.) vesz az illető 50 koronáért, akkor már mindjárt taggá válik és kap is az ötven ko”ona után 5% ka­matot, vagyis osztalékot. Ugye, tehát a nagy idealismus dacára, ott sem adja oda a tag a pénzét kamat, jövö- delem nélkül? Csak nem kell azt hinni, hogy aki osztalékot is élvez, az mindjárt az ideálista ellenkezője, vagyis uzsorás. Én vettem ezelőtt három évvel öt darab Polgári tkp. részvényt kettőezer ötszáz koronáért. Kaptam 125 korona osztalékot. Vettem a múlt évben ezer koronáért egy más takarékrészvényt, kaptam 50 korona osztalékot. Kérem, mennyivel több ez" öt percentnél? És ha hat vagy nyolc percentet jövedelmezne, nem érdemel­ném meg? Hiszen a pénzéhez mindig hozzá jut az ember, a részvényt előbb el kell adni tudni, mig atrból pénz lesz. Azt Veritas is tudja, hogy a jó jelzálog a iegbiztosabb kihelyezés, azonban tudni fogja azt is, hogy a jelzálog nehezen mozgósítható tőke. Hogyan lehetne csupa immobil tőké­vel a kereskedelmet, ipart, de sőt a mezőgazdaságot is föntartani? Más tér az, ahol a szövetkezetek is már a takarékok üdvös ügyköre. Tehát nem olyan borzasztó lesaj­nálni való dolog az, ha én részvé­nyembe fektetett pénzem után kama­tot, osztalékot várok? Nem mindenki veszi ám a részvényeit névértéken! „A hitelszövetkezet a köznek dolgo­zik, a bankok maguknak!“ Dehogy. Ez is, az is dolgozik a köznek is, meg maguknak is. Itt is van, kell lenni egy kis idealismusnak, meg amott is! Hogy félti-e a város a pénzét a hitelszövetkezetnél? Dehogy félti, eszébe sincs félteni. De az az igaz­ság s a méltányosság, hogy a köz­terhekhez hozzájárulok, előnyben ré­szesüljenek. Nem tetszett még arról hallani, hogy ipari munkáknál is előny­ben részesül a helyi közterhet viselő iparos, az idegen fölött? Tessék a mérlegeket átnézni s látni méltóztatik, hogy a takarékoknak is van szépen jelzálog kihelyezésük. Csekély négy millió. A takarékok is óvatosak, mert a háborús világban igen megszorították a hitelt. Ilyenkor még a házak is Össze­dőlhetnek és a földekben háznagyságu gödröket üthetnek a harmincfeles grá­nátok. Majd nem addig uj hadikölcsön is kell, tehát kell a pénz. De meg hiszen aki öthatod részben csak földre, ingatlanra ad kölcsönt, az csak igen korlátolt mérvben szolgálja a közt, a hiteléletet. Mert van ám kereskedelem, vállalkozás, ipar, sőt tisztviselő hitel is! Mi lenne a világból, a magyar közgazdaságból, ha csak az kanna hitelt, csak az lehetne giráns, akinek háza és anyaföldje van? De sok em­bernek nincs ilyen és mégis élni, üzletet csinálni akar. Hogy a szövetkezet milyen olcsón hitelez? Ez tényleg szép, dicséretes, ideális dolog; azonban kérdem, tudna-e a szövetkezet ilyen ideális lenni, ha adókat, pótadókat, bélyegilletéket ect. kellene fizetnie? No, ugy-e nem? Tehát maradjunk jó barátok, szolgálja az egyik igy, a másik úgy a hitel­életet és közgazdaságot, mert hiszen egyik sem tudna egymaga mindent fölfalni. Reklámnak ugyan meglehetős a Veritas cikke, de azért azt hiszem, a többi pénzintézet is majd csak meg lesz valahogyan. Minden szentnek maga felé hajlik a keze, — még a Hitelszövetkezetnek is! . . . Vállaljon a hitelszövetkezet önként évi 3—4000 korona községi pótadót s én rögtön indítványozni fogom a városi pénzek­nek egyenlő arányban való elhelye­zését. Egy városatya, aki bizony szereti az osztalékot is. A zalaegerszegi Vörös-Kereszt Egye­sület választmányi gyűlést tartott e hó 10-én dr. Balás Béla főispán elnökletével. Az egyesületnek 240 tagja van most; kór­házában 220 ágy van; csak december végéig 639 sebesült katonát ápoltak. A felszere­lésre csak 7429 koronát kellett költeni, mert Görgey őrnagy sok ágyat bocsátott rendelkezésre, a közkórház is több félét adott használatra, étel-italnemüekben pedig a társadalom áldozatkészsége nyilvánult meg nagyszerűen. Az egyesület e hó 25-én délután félnégy órakor közgyűlést tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom