Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-03-04 / 9. szám
& mfarfm vf Jp/X 2 __________ MAGYAR PAIZS . 1915. március 4. Az Ur én nekem őriző pásztorom. Soha több szükségünk hitre s Istenben való erős bizodalomra nem volt s ennek szükségét nem éreztük inkább, mint ezekben az irtóztató háborús napokban, amelyek hónapok óta dúlnak északon és délen, keleten és nyugaton, tengeren és szárazon s hazánk határait is érintve, folytonos aggodalomban élünk s álmaink sem nyugodtak, nem pihentetők. Mennyivel szorongatottabb és aggasztóbb lehet azoknak a helyzete, akik nemzetünk fiai közül e háborúban fegyverrel vesznek részt vagy azokhoz közelebbi viszonyban állanak, mint szülők, gyermekek, testvérek, rokonok és barátok? Ezek bizonyára kétszeresen érzik az éj-napi imádkozás szükségességét, hogy ezáltal megerősödjenek hitökben, Isten iránti bizodalmukban. Mert aki imádkozik, az érzi, hogy Isten van lelkében s ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!? Ebből a célból már több ima s imakönyv jelent meg hazánkban is. Ebben a kis füzetben foglalt imádságokkal is, amelyeket kolozsvári theologiai intézetünk s főgimnáziumunk lelkész-tanárai és egyházközönségünk lelkészei leikök ihlettségéből és ihlett- ségével Írtak, ezt a célt kívánják szolgálni s kiváló öröme lelkemnek, hogy azoknak kiadását a rendelkezésemre álló Dávid Ferenc-emlékalapból fedezve, a kis füzetet dijmentesen bocsáthatjuk útjára s adhatjuk át a köz- használatnak. Alig hiszem, hogy lenne olyan alkalom, amelyet az irók a célt tekintve, az imádságok egybeállításánál figyelembe nem vettek volna és szeretem hinni, hogy azok egyfelől hősiesen küzdő katonáinkban a lelkesedést nevelni, őket a halállal szemben is buzdítani, bátorítani fogják, másfelől sok könnyet letörölnek, sok fájdalmat enyhítenek, sok sebre gyógyító balzsamolajat csepegtetnek s majd mikor a kivívott győzelem után az eddiginél biztosabb és áldásteljesebb béke megszünteti a fegyverzörejt s elnémít minden harci kiáltást, akkor is kedves emlékül fog szolgálni sokaknak, még utódaink közül is. Mert abban egy percre sem szabad kételkednünk, hogy bár ellenségeink száma nagy s nagy erővel törnek reánk, de a győzelem végre is a mienk lesz, a mienknek kell lenni. Én erős hittel bízom ebben s hiszem, hogy igazságos ügyünk, hazánk és tűzhelyeink védelmében a gondviselő Isten is segítségünkre lesz s ezzel a háborúval, amely — fájdalom — már eddig is annyi vér- és emberáldozatba került s ki tudja még mennyibe fog kerülni, mig a diadal ünnepét megülhetjük, ezredéves nemzeti létünknek egy uj ezredévét alapozzuk meg. Úgy legyen! Kolozsvár, 1915. Ferenc József, unitárius püspök. * E megható sorokkal egyúttal ajánlja a püspök ur dr. Boros György kolozsvári theologiai tanárnak most kiadott imakönyvét, melyet ime itt ismertetünk. Imádságok. Katonák és hozzátartozóik részére. E címek alatt egy igen szükséges és hatásos könyvecskét vettünk. Előszavát Ferenc József unitárius püspök irta. További tartalma a következő: 1. rész. A bevonuló katona és családja imái. 1. Hadba vonuló nőtlen katona imája. 2. Hadba vonuló családos katona imája. 3. Szülők imája hadbavonuló gyermekeikért. 4. Gyermek imája. 5. Ifjú nő imája férje hadba- vonulásakor. 6. Feleség imája. 7. Testvér imája. 8. Rokon imája hadbavonuló rokonaiért. 9. Jegyes imája. II. rész. Harctéren küzdő katona és családja imája. 1. Reggeli ima a harctéren. 2. Esti ima a harctéren. 3. Nőtlen katona imája a harctérre érkezéskor. 4. Családos katona imádsága a harctéren. 5. Nagy veszedelem idején. 6. Az ütközet szerencsés kimeneteléért. 7. Ostromlott várban. 8. Győzelmes csata után. 9. Csata után a visszavonuláskor. 10. Bajtárs imádsága a harctéren. 11. A csatatéren eltemetett bajtársak sirja felett. III. rész. Sebesült-, beteg-, fogoly-katona és családja imái. 1. Sebesülés után. 2. Reggeli ima kórházban. 3. Esti ima kórházban. 4. Kórházban könnyebb sebesülés után. 5. Súlyosan sebesült imája a kórházban. 6. Sebesült katona imája. 7. Beteg katona imája. 8. Rokonok imája sebesültjökért. 9. Gyógyuló beteg katona imája. 10. Betegségből felgyógyult katona imája. 11. Fogoly katona imája. 12. Foglyokért. 13. Ima az elesettekért. 14. Vasárnapi ima a csatatéren. 15. Vasárnapi ima a családban. 16. A hazáért és királyért. 17. Urima. Jegyzések. A zalaegerszegi hitelszövetkezet és a város. Kedves Gyurka Bátyám! A „Magyar Paizs“ 1915 febr. 18-iki számában ezeket olvastam: „Hogy a város pénzeiből miért tesznek kevesebbet a Hitelszövetkezetbe, mint a többi bankokba — kérdeztem a múltkor. Röviden kérdeztem: miért? Tudtam, hogy már régebbi határozat. De nem helyeseltem azt. Most megnyugodva és köszönettel veszem a felvilágosítási Fiirt; azért, mert a Hitelszövetkezet nem járul hozzá a városi terhekhez s hitelt is csak a tagoknak ad (ám van itt egy nagy bank, amelyik háborús időben szintén nem ad kölcsönt az embernek) s igy is nem nélkülözik, csak kevesebbet, 1000 koronán alul helyeznek el benne városi pénzt. — Nem szégyellem, hogy az okait nem tudtam.“ Legyen szabad e felvilágosításra néhány észrevételt tennem. Sdntikál az a kijelentés, hogy a hitelszövetkezei nem járul hozzá a városi terhekhez. Hát a szövetkezeti épület adója, hát a szövetkezeti tagok polgári adója semmi? különben pedig igen furcsa világot vet a városra ez a garasos gondolkozásmód a szövetkezet legnemesebb idealizmusával szemben. Mert a hitelszövetkezet nem azért fárad és dolgozik, hogy a részvényesek osztaléka legyen minél nagyobb, hanem, hogy a szegény ember minél olcsóbb pénzhez juthasson. Más szóval, ha jól megy az üzlet, a szövetkezetnél lejebbszáll a kihelyezett kölcsönök kamatja, a takarékoknál emelkedik a részvényesek osztaléka. A hitelszövetkezet tehát a köznek dolgozik, a bankok maguknak. Amaz idealizmus, emez az ellenkezője! Épen ezért a magy. kir. kormány, tekintve a szövetkezetek nemes, ideális célját, részesíti őket a takarékokkal szemben többféle kedvezményben. Lám, az állam tulteszi magát azon, hogy ebből neki kára van! Felmenti a szövetkezeteket az általános jövedelmi pótadó és telekkönyvezésnél a bélyegilletékek fizetése alól. Miért nem követi a város e nemes példát? E szerint a szövetkezet nem kevesebbet, hanem többet érdemelne a városi betétekből, mint akármelyik zalaegerszegi takarék- pénztár! Vagy talán a városi betétekre több kamatot adnak a bankok, mint a hitelszövetkezet? Épen nem! Avagy félti a város a pénzét a szövetkezetnél? Nézzünk a szemébe ezen feltevésnek! A mai világháború arra tanít bennünket, hogy ember, állat, ház, pénz, kincs, szóval minden elpusztítható, megsemmisíthető, csak a föld nem; tehát ez a legjobb biztosíték. Már pedig a zalaegerszegi ^hitelszövetkezet pénzeinek 5/6-od része jelzálogkölcsön, (1914-ben 580 ezer korona jelzálogkölcsön, 107 korona váltókölesön) többnyire paraszt gazdák földeire van táblázva (a becsérték feléig vagyis kétezer korona értékű birtokra egyezer koronánál többet nem kaphat.) és csak f6-da váltó adósság. A takarékoknál ellenkezőleg a kihelyezett pénzek jóval nagyobb fele váltóadosság és a kisebbik jelzálogkölcsön. Tessék csak megnézni a múlt évi mérlegeket, most jelentek, vagy jelennek meg a lapokban! Azt kérdezem tehát, hogy bárkinek is elhelyezett pénze hol van nagyobb biztonságban a szövetkezetnél-e, vagy a takarékoknál? De sdntikál szerintem a 2-ik védekezés is, hogy a szövetkezet csak tagoknak nyújt hitelt. Mert bárki beléphet a szövetkezetbe s azonnal van kölcsön. Tehát hitelt tulajdonképen mindenki kaphat és pedig olcsóbbat, mint a takarékoknál. Egy példa megvilá- gosit mindent. Valaki felvesz egyezer koronát váltóra, a takaréknál is, a szövetkezetnél is. Ez utóbbinál rendesen 1—2 percenttel kevesebb kamatot fizet, mint a banknál. Ugyancsak ez a valaki egyezer korona jelzálogkölcsönt vesz fel, úgy a banknál, mint a szövetkezetnél. Ez utóbbinál a táblázásért nem fizet semmit, vagy néhány fillért (a kormány kedvezménye folytán nincs bélyegilleték) a takarékpénztár fizet 40—50 koronát illeték és táblázás fejében. Éhez jő még az egy-két percent kamatkülönbözet, mely a takarékoknál mindig nagyobb, mint a szövetkezeteknél. Tény az, hogy a szövetkezetnél csak úgy kaphat valaki kölcsönt, ha belép a szövetkezeti tagok közé, az az vesz 50 koronáért egy részvényt. De mig a banknál ötven koronát kidobott az illeték és táblázásért, a szövetkezetnél ez az ötven korona megtakarított pénz, amely öt percentet hoz és az adósság törlesztése után bármikor kivehető. Ez az ötven korona annál is inkább megtakarított pénz, mert a belépő tag koronás havi részletekben fizetheti, de a kölcsönre vonatkozó kedvezményben mindjár az első korona lefizetése után részesülhet. Hátha valaki egyezer koronánál nagyobb hitelre szorul? A mily mértékben nő a kölcsönösszeg, azon mértékben nő a bélyegilleték és kerül többe a táblázás a bankoknál, a szövetkezetnél pedig nem. Ki kell még emelnem, hogy a szövetkezetnek, nemcsak olyan tagjai vannak, akik a kölcsön kedvéért léptek be, hanem azért, hogy filléreikkel a közügynek használjanak. Tessék ezt a példát követni, nem pedig lenézni, megrövidíteni egy nemes törekvést és intézményt! Ennyit az igazság érdekében! Veritas. Használjunk hadisegély-postabélyeget!
