Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-08-26 / 34. szám

2 MAGYAR PAIZS 1915. augusztus 26. Emléket a zalagerszegi hősöknek! Az ellenséget nem gyűlölni, hanem megverni kell. így végződik egy újságcikk; de ez annyira jó, hogy én első helyre tettem. A cikknek az a veleje, hogy Németország szelleme nem tűri a csúfolódást, ami bizony csak a kofákhoz illik, nem szereti a csúfolódást s megszünteti azt a megindult átkozódást is, hogy: Gott strafe England. Mikor a cikket olvastam, az a kérdés jutott eszembe, hogy hát vájjon én német vagyok? avagy a németek magyarok? Engem legalább már a legelső alkalom­mal felette boszantott az az utcai kofáskodás, hogy minduntalan nemcsak lekicsinyeltük az ellenfelet, ellenséget, hanem gúnyoltuk is; borsódzott a hátam, mikor a mozikban láttam, hogy Péter királyt egy disznón lo- vagoitatják s onnan is leesik. Káros ez, mert lefokozza a mi energiánkat is, — de lefokozza a műveltségűnket is. Aki a gyűlölködés és csúfolódás fegyverét használja, az nem tudja jól használni a katonafegyvert. Lám a németek nem gyűlölik, hanem megverik az ellenséget. Most már mi is azon az utón vagyunk. A cikk következő- i leg jelent meg a Napban:- -Németország nem gyűlöl! Ernst Lissauer, a tehetséges fiatal német poéta még a háború elején irt egy zuhogó, kíméletlen verset Angliáról, amelyet Német­ország egyetlen ellenségének tart és a vers A gyűlölet éneke (Hassgesang) cimén csak­hamar végigterjedt Németországon is. Maguk az angolok is lefordították és természetesen a német barbárságot igyekeztek dokumen­tálni vele, bölcsen megfeledkezve Kipling verséről, amely a hunnok ellen mennydörög. Lissauer verse körül azonban erősen megoszlottak a német vélemények, a higgad­tabb és a jövőre is gondoló férfiak vesze­delmesnek tartották a Hassgesangot, amely rohanó, ellenállhatatlan,technikájával olyan gyűlöletet kelthet a német katona szivében, hogy azt a békekötés sem tudja kioltani belőle. A Kölnische Volkszeitung egyik leg- ■ utóbbi számában azt követeli, hogy Lissauer versét tartsák távol minden olyan könyvtől, amely a német ifjúság kezébe kerülhet. A Berliner Tageblatt helyesli ezt az indítványt és a következő megjegyzést fűzi hozzá: — Lissauer ur nagysikerű versét már a megjelenéskor nemcsak „benső vonakodás­sal“, hanem leplezetlen rosszalással olvas­tuk, mert az igazi hazafisághoz semmi köze sincs és akárcsak a Gott strafe England iratu gummibélyegzök csak bizonyos ösz­tönökre spekulál, amelyek, sajnos, ilyen mozgalmas időkben felütköznek. Aki jobban rávigyáz a dolgokra, észreveheti, hogy a Gyűlöletet, amely a lövészárkok vitéz ferfiai- ból mindig hiányzik, főképp olyanok prédi­kálják, akik ezzel valamelyes előnyhöz akarnak jutni és akik annál könyörteleneb­bek, mennél távolabb vannak a fronttól. Hogy a Hassgesang és egyéb hasonló tá­kolmányok minden ifjúsági könyvtől távol tartassanak, az mindenesetre szükséges. De mi azt óhajtanók, hogy a felnőtteket is kíméljék meg az ilyen megnyilatkozásoktól, mert az a véleményünk, hogy a német népnek a győzelem kivívásához nincs szük­sége ilyen költészetre vagy prózára. jellemzőnek és külön följegyzésre méltó­nak tartjuk ezt a német fölfogást, mert sem a franciák, sem az angolok, sem az olaszok nem tudnak ilyen magaslatra fölemelkedni, ők nem csak a gyűlölködésnek, hanem a becsmérlésnek is virtuózai. A németség ilyen babérokból nem kér. A németek nem gyűlölik az ellenségeiket, csak megverik. Gyönyörű visszhangra lelt Paslek Lajosnak az a széplelkü felhívása és első példaadása, hogy tegyünk valami emléket itt Zalaegerszegen azoknak, akik Zalaegerszegről mentek a haza védelmére és ott vesztek; és azoknak is az emlékökre, akik ugyanebben a háborúban megsebesültén, más vidék­ről bár, idejutottak a kórházba s itt haltak bele sebökbe. Gróf Batthyány Pálné, országgyű­lési képviselőnknek ismeretesen fen- költ gondolkozásu felesége, már a háború elején foglalkozott e gondo­lattal, de nem látszott időszerűnek nyilvánitani is, mintha előre számítani kellene, hogy lesznek elesettek. Most azonban az idő meghozta a szomorú valóságot. A nemes grófné igen he­lyeselve Paslek indítványát, szintén hozzájárul 100 koronával, sőt annak idején, a kivitelre nézve javaslatokat is ad tapasztalataiból. Közönségünk bizonyára nem szorul arra, hogy ennek a mozgalomnak a szükségességét, célját okokkal támo­gassuk. E célra van tehát már 205 koro­nánk. A bankban kamatoztatjuk. B. Gy. A magyar anyákhoz.* Ami máskor fájdalom volt, Legyen az most büszkeség; Ha hazáért halt meg fiad, Magyar anya büszke légy. Hős fiadat ne sirassad, Ne gyötörje kin szived; Ha hazáért halt meg fiad, Dicsősége a tied ... Mi mindnyájan leborulva Imádkozunk üdvéért; Ha hazáért halt meg fiad, Lelke a Hadúrhoz tért... Bichler Géza. * A Nagykanizsán megjelenő „Zala“ napilapból vettük a mai időknek megfelelő verset. Az uj ezüst koronások. Augusztus 15-től kezdve a jegybank uj ezüstkoronásokat hozott forgalomba. Az uj egykoronások külső képe más mint a régieké és hátlapjukon „1914—15“ fölirás van egy babérkoszorúval övezve. A most forgalomban levő egykoro násokat rövidesen be fogják vonni. Novem­ber 15-ike után már csak az ezüstértékükön váltja be a jegybank a régi egykoronásokat és igy remélhető, hogy az a rengeteg sok egykoronás ezüstpénz, melyet a háború fo­lyamán kivontak a forgalomból és tezaural- ták, november 15-ig visszakerül a jegy­bankba. Kánya Géza helybeli zenetani- tónál eladók. Van köztük olasz mestermü, nevezetesen: Am at hi, Mucsínyi, Rucséri és velencei olasz hegedűk eladók bármely megfelelő árban. Megtekinthetők a tulajdonos lakásán ahol tani- :: tást is elvállal :: Zalaegerszeg, Ürményi-u. 7. sz. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. T T T Közhírré teszem, hogy ha a gabona- termelőktől a Haditermény Részvény- társaság bizományosa a felajánlott és átadásra kész terményt megvenni, vagy átvenni nem akarja, vagy a meg­vételre, illetőleg az átvételre későbbi időpontot akar megállapítani, az érde­kelt gazda táviratilag forduljon a tény­állás megjelölésével a Haditermény Részvénytársasághoz (Budapest, Nádor­utca 9. sz.), mely közvetlenül gon­doskodni fog, hogy a bizományos a Haditermény Részvénytársaság meg­bízásának megfelelően járjon el, vagy hogy más jogosult vevő a gazda ter­ményét . megvegye és átvegye. A Hadi­termény Részvénytársaság bizományo­sai folyó évi julius 29-én 2811 —1915. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet értelmében a Haditermény Részvény- társaság megbízásából vásárolt termé­nyekért, az illető terményre, minőség szerint megállapított legmagasabb árat tartoznak fizetni, azzal a kivétellel, hogy ha a felajánlott gabona mennyi­sége 50 métermázsát nem halad meg, úgy a legmagasabb árnál egy koro­nával alacsonyabb árat számíthat. Végül nehogy a kisebb termelő ká­rára megtorólatlanul visszaélések le­gyenek elkövethetők, felhívom a közön­ség figyelmét arra, hogy az 1915. julius 13-án 2468—1915. M. E. számú kormányrendelet 3. §-a értelmében ki­hágást kővet el s 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a keres­kedő, (Fogyasztási szövetkezet), aki mint az idézett kormányrendelet 3. §-a alapján vásárlásra jogosult, a meg­vett termény tovább eladásánál olyan árat számit fel, mely aránytalanul ma­gasabb az általa a termelőnek fizetett árnál. Ha pedig az az eset forogna fenn, hogy a kistermelő gabonáját a jogosított vásárlók nem veszik meg, erről az eladók nálam tegyenek jelen­tést. Zalaegerszeg, 1915. augusztus 19. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. Közhírré teszem, hogy a kereske­delemügyi m. kir. miniszter ur 50966— 1915. számú rendelete értelmében to­vábbi intézkedésig, az ország területén ipari és kereskedelmi árusítás és az árusított cikkek házhoz szállítása tör­vényes munkaszüneti napokon déli 12 óráig, a napi élelmezési cikkek árusí­tása pedig a tulnyomólag ezek árusí­tására berendezett üzletekből ezenfelül este 6 órától kezdve végezhető. Zalaegerszeg, 1915. augusztus 21. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. :: Magános urinő :: í5 tanuló-diákokat teljes ellátással felvesz. Bővebb felvilágosítás a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom