Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-02 / 27. szám

1914. junius 25. MAGYAR PAIZS 3 TÍZ éves találkozót tartottak junius 29-én a zalaegerszegi millenáris gimnáziumnak 1904-ben érettségizett tanulói. Az uj intézetnek ez az osztályj példás elemekből állott már ifjonta is; nemcsak a tanulmány tekintetében voltak minta­szerűek, de egyebekben már hazulról is jó neveltséget hoztak volt magukkal, s most 10 év múlva is mindnyájan már derék helyet töltenek be a társadalomban. Papok, tanárok, ügyvédek, jegyzők, mérnökök, bankhivatalnokok, erdészek stb. — Nem jelenhettek ugyan meg mindnyájan a találkozón, de a kik megjelentek, meglátogat­ták a/, őket nevelő iskolát, Medgyesi Lajos igazgatót, a tanárokat, akiket meg is hivtak a Koronában rendezett lakomára. — Helyrajz szerint is ismeretesebbek köztök a következők : Simonffy Jenő, Dr. Thassy Kristóf, Gráner Imre, Dr. Pais Dezső, Dr. Kiss Elemér, Csizmazia György, Helccz János, Gerencsér György, Klosovszky Ernő, Dr. Mező Ferencz, Pávliesek Kálmán, Marton L., Sebestyén Jenő, Kurcz Lajos s mások. SzinháZ. Mult heti értesítésünk óta alig egy­pár darabot adtak elé, mert lejárt a kitűzött idő s a társulat átköltözött Zalaszentgrótra, ahova jó ajánlatunkat küldjük rölok. Ez egy pár előadás közül is a/, egyik igen vonzó volt, A dolovai nábob leánya czimü, mely elég tekintélyes jó darab s vonzotta különösen azért is a város fiatalságát, mert fellépett benne egy diák is, Kovács László VI. gimuázista, Kovács Ferenc volt tisztviselőnek, most téglagyárosnak a fia. Kovácsnak nem tetszett a görög s latin tudomány, nagyobb hajlandóságot érzett a szinészeti pálya iránt s szavalni a/, iskolában is pompásan tudott. Jó megjelenése, megnyerő csinos külseje is van s kár volna neki nemtetsző pályára kény­szeríteni. S csakugyan első fellépése is már teljesen sikerült, s ha nem ismerte volna a közönség, nem gondolta volna, hogy először lépett most a kecsegtető deszkára. A dolovai nábob leánya cz. darabban a kis kadetot játszotta egész otthonossággal, a közönség megtapsolta, s Kiss Árpád színigazgató, aki előzetesen iskoláz­tatta, teljes elismeréssel van iránta. Szülői is, igen helyesen- beleegyeztek, hogy erre a pályára lépjen. Fölmegy a szinészeti iskolába s mi jót jósolunk neki és örvendeni fogunk, ha Zalaeger­szegről egy kiváló színművész kerül ki. Fürdőre! Igen fürdőre, de nem ugy kell érteni, hogy Tátrafüredre, Balatonfüredre, vagy Herkulesfürdőre, hanem akinek pénze nincs elég, menjen a Zalára fürdeni. A kaszaházi malom alitt pompásan lehet fürödni s már a mult héten megnyílt kedvező jelek alatt. Junius egy kissé berzenkedett még, de a vége felé ragyogó napok jöttek s a fürdő mulatság reggeltől estig tart. Mári néni pedig a rendetlenkedő gyerekek rendre­utasitását s a lepedők tisztaságát vette nagy gondjába. A tűzoltók nyári táncimn'atsága elmarad. A zalaegerszegi önkéntes tűzoltó egyesület által ez évi julius 5-ére tervezett nyári tánczmulatság, a bekövetkezett országos gyász miatt bizonytalan időre elmarad. — A fő csak az, hogy sok időbe ne kerüljön. ÉD ügyvéd vagyok, drága az időm. — Négyszer egy-egy óra, — jegyzi meg Csajkás. — Az árát Rodin mester szabja meg. Jó lesz? — Oh a mester igen drágás, — mondja jókedvvel a góbé szobrász, — én feleárért is elkészítem. No, de erre a keresetlen őszinteségre csak­ugyan derült hangulat lett egyszerre. — És milyen anyagból gondolná ifjú mester? — Szomorú márványból . . ." — Hol található az, — érdeklődött az orvos. — AZ én hazámban a Keleti Kárpátokból bányásszák, Szászhegyen, Csikvármegyében. A karrarai fehér márvány olyan hideg szin, mert kékesfehér. A székely márvány, az más. Olyan szine van, mint a halovány, szomorú ember arcza. Az az igazi szép . . . — A gipszöntvényt persze oda küldjük és ott a bányában kifaragják, --ugy, mint Karrarában. — Nem. Nálunk a kőfaragó szakiskola nem a márránybánya mellett van, hanem onnan kétszáz Héiórai záróra. A Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör és a Kereskedő Ifjak Önképző Egylete elnök­ségének kérelmére az összes rőfös, divat, rövid­áru és vaskereskedők elhatározták, hogy üzle­teiket f. évi junius 16-tól kezdve bezárólag augusztus 31 ig este 7 órakor bezárják, miért is kérik az ig6n tisztelt vevőközönséget, hogy szükségleteit ezen idő tartama alatt 7 óra előtt beszerezni szíveskedjék. Felszabadultak a mosi szinházak, mert a Kiss Árpád társulata átrándult Zalaszentgrótra. Ezután már az Apolló is, az Edison is rendes időben és a szokott módon folytathatják a 3 hétig szünetelt előadásokat. á Zalába fuladt fürdés közben Herczeg Ferencz gellénházi legény, özv. Fercselnének a kcc-isa, aki a maimon felüli sekélyes vizben fürdött, s azt hiszik, hogy görcs fogta el, vagy szélhűdés érte, mert különben nem Túladhatott volna bele a kis vízbe. Eledó egy modern ház. 6—0 Megyeiek Balatoni hiraavessíg szempontjából a Magyar Paizs ezelőtt jó néhány évvel czikksorozalot irt arról, hogyan lehetne széppé, sőt világhírűvé tenni a Balatont, hogy ez aztán emelje egyúttal a nemzeti nagyságot is, ismételgetvén a törté­nelmet. Felsorolta volt czikksorozat, hogy el­tekintve a garasoskodástól, talán nemzeti vagyon­nal is körül kell rakni a Balatont nagy emlé­kekkel. Körül kell rakni szobrokkal, különféle alkotásokkal, emlékekkel, nemcsak szük helyi nevezetességeknek az emlékeivel, hanem egész történelmünknek legnagyobb, legdicsőségesebb alakjaival, vagy az azokra való emlékekkel. Ezzel együtt közben a művészet is fejlődne. Ilyen irányú czikksorozata volt a Magyar Paizsnak, azonban hihető, hogy azt senki nem is olvasta. Most egy hir járja be a megye lapjait ezzel a czimmel: Szobrok a Balaton mentén. Tartalma, hogy a Balatoni Szövetség az ország nagyjainak szobraival be akarja népesíteni a Balatonvidék­nek egyes fürdővárosait. Emlitenek 15 öt is. A Szövetségnek ezt az elhatározását, tervét, szán­dékát — üdvözölje, hirdesse, támogassa min­denki. — A Balatonvidéki Hírmondó megjegyzi, hogy rengeteg költség ez. Apasztani lehetne ugy, hogy pl. Kisfaludy Sándornak amúgy is vau Füreden egy szép szobra s Palóczy Horváth Ádámnak szintén emléktáblája. Igaza van. De nincs miért erősen takarékoskodni — ilyen dol­gokban. Itt megtérül a költség a művészet emel­kedésében is. Aztán a kisebbrendü nagyságok­nak kisebbrendü, olcsóbb emléket, a nagyobbak­nak nagyobbak, egyenes arányokban. Fénjes esküvő színhelye volt szombaton Zalagógánfa. Délután 5 órakor vezette oltárhoz Deák D.án kerkakálóezfai földbirtokos Semetke József, zalagógánfai földbirtokos bájos leányát, Didit. Az esketést a menyasszony nagybályja Dr. Bhédey Gyula nagyprépost, püspökhelyettes végezte. 9 órakor vacsorához ült a közel 50 főnyi előkelő vendégkoszoru, a vőlegény és menyasz­szony legközelebbi rokonai. Vacsora alatt szá­•••••gMMI MMgM BaMMWMWMW WtMTTTrrt tes MBMMM BMMBBB kilométerre, az Érczhegységben, Zalatnán . . . Rodin mester meghúzta az elmeorvos kabátját hátul, hogy most figyeljen, mert már zavarosan beszél szegény . . . — Igen? ... — érdeklődött az orvos. — Aztán mit csinálnak ott a márványkövekkel? — A vasúti töltést hetven kilóméter hosszu­ságban csillogó márványkőből törték. Az országút több, mint száz kilométer hosszúságban hófehér márványból van kövezve és feltöltve. Nálunk nincsen is feketesár, csak fehér. A látogatók zavartan távoztak Csajkás műter­méből. Sajnálkozás, meghatottság látszott arezukon. — Érczhegységben kőfaragó szakiskola?! . . . — szól Rodin. — Márvánnyal, csillogó, fehér márvánnyal kövezett vasúti töltés ? 1 . . . mondotta az elmeorvos. — És fehér sár? I . . . — folytatja Rodin mester. — Száz kilométeres országutakon ?! . . . — Mit szól mindezekhez orvos ur? — kér­dezi a mester. — Megpróbálom. írunk a márványért Szász­mosan üdvözölték a fiatalokat ós felolvasták a százon felüli üdvözlő sürgönyt és levelet. Egész éjjel folyt a táncz és a mulatság csak vasárnap későn délután ért véget. Salai siketnémák a kaposvári Siketnéma­intézetben. Most jelent meg B. Klinda Kálmán igazgató szerkesztésében a kaposvári áll. segély­zett siketnémaintézet értesítője. Az intézet nyolez osztályában a most mult tanévben 44 fiu és 29 leány tanult. Ezek közül zalamegyei volt összesen 15. AZ intézet pártolói között találjuk báró Hornig Károly bíboros püspök ur őfőmagas­ságát (200 K), Keszthely várost (200 K), Zala­megyét évi 200 K vai képviselve. • A bum inus intézetben a kertészetet é; méhészetet is tanít­ják s általában az a czél, hogy a siketen s. üle­tett vagy későbben megsiketült gyermekeket tisztán tagolt beszédre, valamint minden köz­hasznú elméleti ismeretekre oktassák, amelyek a gyakorlati életben való boldogulásra elenged­hetetlenek. — Az emberszeretetuek ezt a meleg­ágyát ajánljuk a jószívű emberek kegyes párt­fogásába 1 Itt emliijük meg Zalamegyének azt a szomorú szerepét, melynél fogva a siketnémák tekintetében a dunántuli megyék közt az első helyen áll. Zala siketnémáinak száma 840, mig Vasé 457, Somogyé pedig csak 379. Héviz fürdő, a magyar híresség, só' világ­hiresség, nemsokára eleget tesz az emberi vára­kozásnak. Csak néhány év óta vette kezelése alá Reischl Venczel keszthelyi tőkepénzes és e néhány év alatt kiemelte a fürdőt a sok száza­dos tespedtségéLöl. Nagy befektetéseket tett a fürdőközönség kényelmére : vendégházakat épít­tetett, a fürdőt használhatóbb állapotba tette, jó vendéglősökről gondoskodott s most már több veudég is látogatja s jobb kielégítést is nyernek ott, akik akár gyógyulni, akár csak szórakozni mennek oda. A csudafürdö meg is érdemli ezt. Különösen a csúzos bántalmakban szenvedő emberiségnek nagy áldása ez a fürdő, nemcsak azért, mert magyar fürdő s gyönyörű helyen van, hanem azért is, mert csudadolgokat beszél­nek e korpás meleg vízről: a teljes nyomoréko­kat gépezettel eresztik a vizbe, s két hónapi fürdés után már bálrendezők és »fortenczerek« lesznek az illetők. Épeu ideje volt már, hogy a dúsgazdag Festeticsnek ezt a világhírű, nagy értékű, de eddig elhanyagolt helyét bérbe vegye Reischl Venczel ur. A fürdőtelep három osztály­ból áll. Közvetlen a tó partján a jobbmódu ven­dégek laknak, tőlük jobbra, a viz lefolyá ánál a szegények, vagy egészen ingyenesek, s egy fél­kilóméterre, Hévizszentandráson a középsorsuak. A viz mindahárom osztályt egyenlően gyógyitja. Kisfaludi Kisfaludy Pá), nyugalmazott posta­felügyelő e héten, 63 éves korában elhunyt. Az elhunytnak a költő Kisfaludyak dédnagybátyjai voltak. Pályázatot hirdet a taliándörögdi segédjegyzői áilásra Karácsony Kálmán tapolczai főszolgabíró julius 18-ig ; körorvosi állásra Zalaapátiba PálfFy László pacsai főszolgabíró julius 13 ig. Jégverés pusztított pár nappal ezelőtt vár­m egyénkben. Héviz és Páhok környékén min!egy hegyre. Megkérdezzük, hogy van e kőfaragó szakiskola az ÉrczhegységbeD, ahol egy kiló faragnivaló kő sem található. A márvány árát a budapesti bankunk előre fizesse. Egyszóval min­dent tudni óhajtok, de legelőször is irok Morav­csik kollegámnak Budapestre, hogy nincsen-e már nála bekönyvelve ennek a szomorú márvá­nyos embernek a neve. — Szegény ifjú ember! ... — sajnálkozott Rodin mester. * Egy hónap múlva a párisi elmegyógyintézet főorvosa mosolyogva állított be Rodin mesterhez. — Mester, boldoggá tett. Ez a szomorú már­vány valóban gyöuyörü, meleg, élethű. Arcképem remekül sikerült. Boldoggá tett mester . . . — És az Érczhegységben a kőfaragó szak­iskola ? a márvánnyal kövezett vasút? a tehér sár ? ... A betegem ? . . . — Annak a fiatal embernek, semmi baj* sincs, hanem annak az országnak, ahol az ilyen visszásságok megtörténhetnek,— annak az ország­nak igazán nagy baja van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom