Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-07-23 / 30. szám
1914. iuUus 23. MAGYAR PAIZS 3 a véleménye szerint is ez nem a Csány írása. Ámbár hogy az 6 levele. A Csány-Emlékkönyv II. kiadásában bármelyik laikus összehasonlítást tehet s meggyőződhetik erről világosan. A nyomtatott írásokban, mint pl. a kolozsvári ereklyemuzeumban levő 33 nyomtatott rendeletében, amint a nyomdász jónak látta, irt 31-szer Csány l, egyszer Ciánt t és egyszer Csányi-t vegyesen. Itt is e két utóbbi csak egyszer. MiDdezek azonban nem döntők, mert nyomtatások. S szereplő nagy kortársai is inkább mindig Csányi nak czimezik leveleiket, hangzás szerint, nem ismervén a nevet. Csak Orma' Norbert ezredes irt Csány-t (Aradi muz). De az a fő, hogy a tulajdonos miképen írja. S az említett talált levelekben ó maga mindig Csány-t ír. Ezt a több példányt elég bizonyító erőnek tartottam. Hallottam azonban Dr. Márki Sándor történetírótól, hogy Csány Lászlónak Aradon mintegy 700 levele van. Már megjártam a Gróf Kreith Béla muzeumát Pesten s a Kuszkó István féle 48 as ereklyemuzeumot Kolozsvárt s Zalában is kaptam több eredeti levelet, meg voltam győződve, hogy az aradi 700 levélnek aláírása csak olyan, mint a többi, t. i. Csány; s hiába irta levélben Varjassy Árpád muzeumi igazgató, hogy igenis ugy irta a nevét a vértanú, amint én mondom: én a 700 levelet s ezeknek aláírását saját szememmel akartam látni ; az aláírásokból 700 szoros bizonyítással akartam a bizottság elé állani. A névaláírásnak csupán a megtekintéseért háromszor jártam Aradon. És azokból egy névaláírását sem láttam. Varjassy Árpád igazgatónak nagy érdeme van a muzeum megteremtésében is. Kellemetlen hang őtet De érintse. De Magyarországon ugy vagyunk minden hivatallal, közügygye), muzeummal, olyan a szellem, a rendszer, hogy a tisztviselők azt tartják, a világ van ó érettök s nem ők a közönségért. Van aligazgató, főigazgató, középigazgató, helyettes igazgató, segédigazgató, — csak igazgató nincs. A nagyok azért vannak, hogy helyettök a kicsik végezzék a dolgot; a kicsik azért vannak, hogy a főbbek nélkül ne intézkedhessenek. Az ilyen nemzeti közintézményeket is csak a tisztviselők szeszélyéből veheti igénybe a közönség. Most nem lehet megnézni valamit, mert a levéltárnok Pestre utazott egy hónapra s a kulcsok nála vannak, máskor meg az igazgató vagy fürdőre utazott, vagy még nem jött haza. A csak lóhátról beszélő teremőrökiől nem is szólok. Az aradi muzeumban végre együtt találhattam mind a négy hivatalost. Dr. Farkas József könyvtárnok előzékenyen feljött hivatalos óráján kivül is ; Varjassy igazgató tréfálkozott, hogy a Csány reliquiákért nem volna elég pénze Zalaegerszegnek, ba ide akarnók hozni. A törpe teremór kisebb személyiség, de a tudós teremór ismeri a históriát, tudja Görgey mikor hol járt, és magyaráz ; az ö akarata nélkül az igazgatók is ritkán intézkedhetnek. De csak lássuk azt a 700 levelet, mondom, az üveges szekrényekre mutatva, mert azt máskor is láttam, de nem lehetett kinyitm. Az üveg alatt láthatók nagy csomag akták, jelölve, hogy Csány levelek, megszámozva. Megnyílnak az üvegajtók, hát ezek nem a Csány levelei, hanem az őhozzá érkezett levelek, s egyéb okiratok február 1-től Világosig. Országos fökormánybiztos és miniszter korából valók s az ö neve alatt szerepelnek. 5000 darabig megszámozva. Több is lehet, de már ez nem érdekelt, nincs névaláírás; a történetirónak a dolga, hogy itt kutassa a tartalmat, akinek már csak a városi tanács adhat engedélyt a tanulmányozásra. Márki tanácsolja, hogy érdemes volna itt dolgozni. Hanem elővesz az asztalfiókból az igazgató egy nagy bekötött könyvet. Ebben vannak a Gsány levelei, még pedig nem 700, hanem 771. Végre I Az izgatottságnak legnagyobb s utolsó mozzanatában! Csakhogy itt egyetlen névaláírás sincs. Mert ez a könyv iktatókönyv, a Csány iktatója. Ebbe ö sajátkezüleg másolta le azt a 771 levelet, melyeket ő irt és elküldött ideoda rövid néhányhónap alatt 1849. január 31-től erdélyi főkormánybiztosi hivatalába lépésétől. Az első Kolozsvár Tanácsához szól, hogy átvette a hivatalt, s mindent jelentsenek neki. A második Bemhez szól németül. Kolozsvár még aznap válaszol s üdvözli. Az ő'őle irt és őtőle lemásolt 771 levél tehát megvan itt, csak másolatban, s minthogy csak iktatás, nincsenek aláírva. Ezért tehát oknélkül jártam itt háromszor. E helyett azonban van mit megjegyezni ebből a néhány hónapig hivataloskodó kormánybiztosnak és miniszternek a jellemzésére nézve. Öszszehasonlithatjuk az egykori minisztert a mostani — nem is mondom törvénybiióva), járásbiróval, szolgabiróval, körjegyzővel, hanem egy rendörfogalmazóval, kisvárosi rendöralkapitáDynyal. A kisvárosi rendóraikapitány pipára gyújt, sétál s írnoknak diktálja a két mondatból álló büntető paraccsot s a tyukpörnek a jegyzőkönyvét : Csány László miniszter pedig privát levelezésein kivül néhány hónap alatt elintéz 5000 országos aktát, sajátkezével ír 771 hivatalos levelet és sajátkezüleg lemásolja az iktatóba a 771 levelet. Van a falon két eredeti Csány levél, egyik Beöthy Ödön volt kormánybiztoshoz szói, kisebb jelentőségű tartalommal, a másik Szentiványi Károly országos biztosnak szól, miniszter korából. Mindakét levél alatt az ismeretes aláirás : Csány László. Ezeket még s két levelet és az aláírásokat ismertem, láttam az előbbi két látogatásomkor. S ezekről tudósított az igazgató is, hogy milyen az aláirás, s nem jegyezte meg, hogy az u. n. 700 levélnek nincs aláírása. Éu pedig ezt hajszoltam s ezért mentem el oda harmadszor is — oknélkül. A meglevő levelek közül azonban egyikről bizonyságot is vettem, a Szentiványihoz irt levelét Nagy Géza fényképészszel lefényképeltettem, ónba öntettem és sokszorosítva közreadtam a Magyar Paizsnak 1914. évi 28. száámában, hol az állított névaláírás látható. (1. még M. Paizs 1908. 35. sz.) összegezve : A kolozsvári muzeumban levő 33 s az aradiban 1 kiadványa s aláírása ne jöjjön számításba, mert ezek nyomtatottak. Ámbár ezek közül is 32 példány rendesen Csány t ír, s csak egy ír Csáni t, és egy Csányi t a nyomdász önkénye, vagy szeszélye szerint. Nem jöhet számításba a Hentaller bntokában volt s Vasárnapi Újságban és az Emlékkönyvemben megjelent utolsó levele, mert az, ámbár kézirat, nem az ő keze irása. Számításba jön az özv. Nagy Lajosné levéltárából előkerült, Nagy Pál táblabiróhoz irt két levél (I. Csány-Emlékkönyv II. kiadásban, s a zalaegerszegi muzeumban); Bogyay Máté sármelléki levéltárából hét levél (Emlékkönyv s keszthelyi muzeum) ; Gróf Batthyányéknak kustányi levéltárából tizenegy levél (Magyar Paizs 1914. 28. szám s zalaegerszegi muzeum); az aradi muzeumban levő három levél (Magyar Paizs 1914. 28. s 1908. 31. sz. s aradi muz.), s a kolozsvári és pesti 48-as muzeumban egy-egy. (1. M. Paizs 1909. 52. s 1907. 28. sz.) Ebben a 25 eredeti írott levélben nemcsak a neve van következetesen egyformán írva, Csány | Lászlónak, de írásában a vonások is vaskövetkezetességgel annyira jellegzetesek, bogy ezekból itélve, a nemlátott, de létezhető bármennyi aláírását épen ilyeneknek kell tartaDunk. Ezeket a feljegyzéseket a Magyar Paizs 1914. 30. számában hirlapczikkéut közlöm, de egyúttal a bizottság számára is írtam megbízatásomnak eredményeként és számonadásakéot. E szerint javasolom: Minthogy a név származására is kiterjedt a kutatásom, s az alapszót tekintve bizonyítva láthatjuk, hogy kellett is a képzett tulajdonnevet Csány-nak írni; s minthogy az összes számbavehető meglévő példák tanúsága szerint maga a névtulajdonos miDdig is Csány-nak irta a nevét: állapítsuk meg, hogy ez történetileg jogos s családilag törvényes és a szoborra is következetesen igy írjuk a nevét: Csány László, amely szigorúan Csáni-nak hangzik, de népiesen Csányi-nak is hangoztatható. Zalaegerszeg, 1914. julius 20. Borbély Qyörgy, a ttoborbitotisig titkára. Egy s más és az utak Zalamegyében. A közigazgatási gyűlésen a tagok rendesen az őket legközelebb érdeklő dolgokban szólalnak fel. Igy például Dr. Tarányi Ferencz a szomszéd csabreudeki kanyaró ügyében és hogy Tűrje helyett Zalaszentgrőton legyen a vasúti végállomás. Ezek egyúttal közügyek is. Hanem igen érdekes a Herielendy Ferencz fölszólalása. A napról-napra fejlődő automobil közlekedésre nézve veszélyesek — úgymond — az országutakon levő kis bevágások s nyergeshátu hidak. Mittelmann Aladár, az államépitészeti hivatal főnöke azonnal felajánlotta készségesen, hogy segít a bajon. Kár volt utána nem tenni a főmérnöknek, hogy különösen a Lesenczetomaj és Badacsonytomaj közötti utakat veszi szigorú megfigyelés alá, ahol tudvalevőleg Ilertelendy Ferencz főrendiházi tag szokott automobillal sétálni. őszintén megvallva jobban esnék nekünk közönségnek azt hal'ani Hertelendy bizottsági tag úrtól, hogy felszólal azoknak is az érdekékben, akik kocsin, gyalog, lóhátoD, bícziklin, talyigán járnak ; még pedig a megyének akármelyik részében. Meg aztán automobil egész megyében alig van 6 db a leggazdagabbaknak. S az automobil még csak nem is sport. Aki pedig evvel akar komoly czélt érni, elérheti ezt a vasúttal is. Igazán nem elsőrendű szükség az automobilozás. Elsőrendű szükség azonban általában a zalai utak javítása. Nemcsak Lesenczetomaj körül, hanem az egész megyében. Az országban itt vannak talán a legrosszabb utak. Aki nem hiszi, tegyen egy próbát. Üljön bicziklire, ez jobb sport szekér, mint az automolil, kösse be a szemét Zalaegerszeg és Egervár között van Vas és Zalamegye határa; vezettesse magát bícziklin s bekötött szemmel pontosan megfogja mondani, hogy na ! itt a határ. Zalában kerékvágásos, homokos, sáros, döczögős az ut, s a határon egy arasznyira már, Vasmegyében sima, mint az asztal. Jó, maradjunk a 6 darab automobil joga mellett. Milyen nagy haszna lenne a vármegyének s a szegény közönségnek, ha Hertelendy főrendi tag ur nemcsak Lesenczetomajon, hanem Lasztonya, Kerettye és Kányavár körül is automoznék. Itt elboritná soffőröstől együtt az iszap. Tudom istenem, hevesebben felszólalna a közigazgatási gyűlésen; s tudom istenem Mittelman ur is, vagy más vizmesterek, rétmesterek, vállalkozók, mérnökök gyorsabban felugranának s még alázatosabban ígérnék, hogy nyomban intézkednek, az automobil gurulása érdekében. Igy pedig hadd ússzanak azok a nyomorult emberek, s hadd ugassanak a kutyák. Ilyen a zalai utak igazgatása, amit elneveztek volt hajdanában, danában — köz igazgatásnak. látó.