Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-02 / 14. szám

1914. márczius 3. MAGYAR PAIZS 5. 31-én reggel már ismét —3 fok czelsius hideg vala a kora hajnali órákban. A havi közép hőmérséklet volt -j"7,3 czelsius. A legnagyobb meleg 10 én 17 czelsius, a legnagyobb hideg —3 fok 2-án és 31-éu, de azért fagyos nap egy sem volt már e hóban, mert a déli 10—12 fok melegek jóval 0 fölé emelték a napi középet. A légsulymérő e hónapban lassú szállóban volt egész a hónap utolsó napjáig midőn egyszerre a legmagasabbra, 785 %i re szökött, legmélyebben állt 26 án reggel —743 a havi ingadozás tehát 32 Havi közép —758 A csapadék havi összege 50 valamivel több a rendesnél, ami nem volna baj, de hogy sokszor esett, minden harmadik nap esett, ez volt a baj, mert a mezei munkát folyton megakasztotta. »Tavaszit porba, őszit sárbaf — mondja e paraszti régula; mig most megfordítva tették. Legnagyobb csapadék voit 19 %í 11-én Havas nap egyetlen egy se volt. Ez is ritkaság márczius hónapban. Közép felhőzet 6, valamivel nagyobb a félig derültségnél, — persze a gyakori esőzés miat

f. — Rngyogó nap volt 6, derült 12, borult 13; órákbaD: volt 162 órai napsütés, miből egy napra jut 4 óra verő-fény. Széljárás volt összesen 65 ebből 26 északi és 26 déli ezé). Érdedes küzdelmé a két ura'kodó szélnek, melyek közül egyik se biit uralomra kapni. Szélcsend volt 26 ízben. Az állat• és növényvilágból gyakoiiabbak voltak a tavasz hírnökei. Igy: 1-én már volt hóvirág, sok apió százszorszép (leányhüség: bel is pereünis) a fakó reteken porozni kezdtek a mogyoró barkák; 10-én már volt nyiliott somvirág, 11-én vadibolyacsokor; 15-én eiősen leveledzeltek a szomorú fűzfák, 25-én a borza és szelencze bokrok, fakadt mir ugyanekkor a kecskerágó (evorupnus euscpaeus); 28-áu már zöldek voltak a rétek, barkósak a füzek. A madárvilág s élénkebbé népesebbé vált: 3-án itt voltak a bil legények, 5 én a seregélyek, 9 én a vadászok várva várt vendégei — a mocsári szalonkák; 10 éu már pisloglak az álmos mocsári békák a pocsolyák szélein, (de még n m tjítottak énckpróbál). 18 úu surrant át az első kémlelő fecske pár, 21 en az első pár gólya posta, ez már 24-én d is foglalta fészkét a vendégszerető neszeiei majorban. Ugyan e napúkban már több ily póznalábu veniég bogarazgatott és békászgatolt a Vá'iczka völeyén. Bencsik János. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 2937-1914. Hirdetmény. Az 1894. évi XXII. t. c. 57. §-a a hasznos madarak pusztüását, azok fészkeinek és tojásai nak elszedéíét és ezeknek hatósági engedély nétkül való forgalomba hozatalát tiltja, a 95 §. a) pontja pedig ennek a tilalomnak megs/.egését kihágásnak minősíti és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendelt büntetni. Figyelmeztetem tehát a lakosságot, hogy ugy maguk, de különösen gyermekeik részéről a hasznos madarak pusztításától tartózkodjanak, sőt azokat mindenkoi védelemben részesítsék és a tilalom ellen vétőket a rendőrkapilányi hivatalnál minden esetben jelentsék fel. Zalaegerszeg, 1914 március 19 én. Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. 3820—1914. Árverési hirdetmény. Közhírré teszi a városi tanács, hogy néhai Farkas Dávidné által szegénysorsu iskolás gyermekek javára hagyományozott »Páterdom'o« on levő ház, gazdasági épület a hozzátartozó gyümölcsös és földekkel együtt, a városháza I. em. 2. számú helyiségében az alábbi feltételek mellett nyilvános árverésen fog haszonbérbe adatni. 1. A bérlet kezdődik 1914. évi május 1 én és végződik 1923 december 31-én. 2. Kikiáltási ár 1400 Korona évi bér. 3. A nyilvános szóbeli árverés 1914 évi április 9. napján d. e. 10 órakor fog a városháza I. em. 2. számú helyiségében a városi tanács által megtartatni. 4. Árverezők tartoznak az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár lOYo-át az árverést vezető kezéhez bánatpénzül letenni, mely összeg a szerződés megkötése és aláírásakor félévi bérösszegre kiegészítendő és a városi pénztárban elhelyezendő, mely összeg csak a bérlet lejárta és kifogástalan visszaadása után fog kiutaltatni, addig pedig kézi zálogul szolgál az alapítványnak a bérlővel szemben a bérszerződésből eredő kötelezettségek biztosítására. 5. Bérlő tartozik a bérbevett ingatlan után mindennemű közterheket, tűzbiztosítást és kéményseprési dijakat a bérleti összegen felül negyedévenként fizetni. 6. A bérösszeg első részlete 1914 év május 1-étöl junius 30-ig, azután pedig mindig negyedévenként előre fizetendő a városi pénztárba. Késedelmes fizetés esetén 5° o kamat fizetendő. 7. A bérleti összeg és 5. pont alatti téritményak nem pontos fizetése vagy a szerződési egyéb kötelezettségek nem teljesítése esetén jogábiu áll a városi tanácsnak a bérht megszüntetése iránt az intézkedéseket nyomban megtenni. 8. Tartozik bérlő a bérlet tárgyát képező épületeket, miután azok neki jókarban átadattak, jókarban fentartani és a bérlet lejáita után ekként átadci. Továbbá földeket minden 3 évben megtrágyázni, a gyümölcsfákat gondozni és a pusztyó férgektől megvédeni. Általában a bérlet tárgyát képező ingatlanokat szakszerű gardálkofással kezelni és szorgalmasan művelni Ezen korlátok között a bérlet tárgyát bérlő szabad belálása szerint hasznáihaija. 9. A bérlet ulán járó adók és illetékek, igy a szerződési bélyegköltségek is a bérlőt terhelik. 10. A bérbevétel bérlőre nézve a szerződés aláírásával, az alapítványra nézve azonban csak a képviselőtestület jóváhagyásával válik kötelezővé. Felhívja a tanács az árverezni szándékozókat, ho^y a kitűzött helyen és időben jelenjenek meg'. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa 1914 március 30-án. Dr. KORBAI sk., polgármester. ür Helyiek. A? Városi közgyűlés Volt a mult héten, melyről csak egy pontot említhettünk meg, a BáráDyszállónak bérbeadását. Vajda István szombathelyi kávés 15 évre ves.íi ki évi 20000 koronáért, azonkívül egyéb terheket is visel. Ha a város némi építkezéseket csinál, annak fizeti 6 százalékút. A jövő évben már lejár a Tosch Károllyal kötött szerződés .és uj bérlője, lesz a városnak, hacsak valami ujabb akadályt nem támasztanak a hatalmasok. A gyűlés elején jelentette Dr. Korbai Károly polgármester, hogy személyes közbenjárására Báró Solymossy ÖJöií megengedte, hogy a mag vásárolt házért fizetendő 220 ezer koronát 7 év helyett 15 év alatt fizetheti a város. Sok képviselőnek a nyelve hegyén volt, hogy köszönetet s elismerést mondjanak e nagy értékű közbenjárásért a polgármesternek, de hallgattak, nehogy az ellenszenvesek beleakadjanak s hosszú szócsatát vívjanak. — Egyéb ügyek a következők : A Farkas Dávidné féle páterdombi birtoknak egyik felét továbbra is bérbe adják évi 1400 koronáért, a másik felét házi kezelésbe veszik. — 1200 koronáért városi kertészt alkalmaz a város. — Igen fontos, és alapos megvitatást igénylő volt, hogy a szombathelyről idetelepülő vasutasoknak a vasúti ház mellett — mintegy 15 családnak olcsón, négyzetölenként 5 koronáért területet ad a város s porondot és téglát előállítási árban. — A városi bérházak építését most levették a napirendről, a helyett próbát tesznek, nem lehetne é Kaszaházat a városhoz csatolni. — A Bárány-szállóhoz tartozó boltbelyiségeket bérbeadja a város az eddigieknek 21 százalékos béremeléssel. — A város sürgeti az alispánnál, hogy hivjon össze közgyűlést rendőralkapitány választásra. Gyüjtsünk a Csány szoborra! A zalaegerszegi állami elemi iskola II. a) osztályú növendékei közül: Roth Sándor —'10 Pfeifer József —'04 Simon László —'08 Tulok Béla —'10 Németh József —'04 Ilínbauer Ferencz — 04 Pakány Károly —04 Baján Ferencz — 02 Kakas László —08 Fenyvesi Ferencz —'20 Fazekas Károly —'06 Fertő Béla —"02 Szántó Rezső --"06 Bita Lajos —'04 IV. b) o. elemi leányisk. Füredi Margit —'10 Németh Márta —'06 Mai gjüjtésünk . Salamon Anna — 02 Fridiik Irma —'02 Kántor Erzsi —"10 Böbm Anna —-20 Schütz Margit —"20 Horváth Gizella —"06 Mausz Ilona —-10 Beliczky Ágnes —-12 Kepe Roza —'02 VI. fiúosztály. Vargha Elek ' —"04 Löbl Nándor —'04 Spitzer Pál —-04 Pintér László —'04 Partén láger Lajos—'10 összesen 2 K 18 f. ... 2 K 18 f. Hozzáadva a múltkori (39402 K 72 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 38404 K 90 fii). ás ipartestület hálája szépen megnyilnauult, amint a múltkor is jeleztük, abban az eljárásában, hogy kiváló pártfogójáról Gróf Batthyány Pálnérói Inkei Valéria Őméllóságáról díszterme számára képet festetett. A képet Csaiány Béla fővárosi festő készítette s látható is már az ipartestület termében a szépségekben is gazdag, fiatalabb korú kép, melyből mintegy kimosolyog a s/.elid jóság. — A testület valószínűleg májusban ünnepélyes leleplezést rendez a kép átvételére. Iíkolaíelögyelők. Egy miniszteri rendelet felhívta a tanfelügyelőket, hogy a tankerületükből hozzon javaslatba olyan érdemes igazgatókat, tanítókat, akik a VI. osztályú fiuk vizsgáján megjelenve ellenőrizzék a vizsgálat lefolyását. Mert az illető ifjúk ennek alapján kapnak választójogot. Szirmai Miksa kir. tanfelügyelő a főispán ur hozzájárulásával a következeket terjesztette fel a miniszterhez: Nóvák Mihály igazgatót a zalaegerszegi járásra; Csiszár József czimzetes igazgatót a pacsai járásra, Horváth János czimzetes igazgatói a novai járásra; a sümegi és szentgróti járásra Farkas Sár. or cssbrendeki igazgatót, — a tapolczai és balatonfüredi járásra Rédl Gusztáv nyugalmazott polgári iskolai igazgató tanárt; az Rlsólendvai járásra Danitz Sándor stridóvári igazgatót; a csáktornyai és perlaki járásokra 13ramer Lajos c/imzetes igazgatót; a keszthelyi járásra Irányi N. ny. polg. isk. tanárt, a kanizsai járásra Ifj. Szabó István igazgatót s a letenyei járásra Pataki Viktor igazgatót. Síekfönak aiismarésül, amiért könyvében II. Rákóczit gyalázza s a szabadságharezot kigúnyolja, Zalából küldöttek ma egy dísztelen fakoporsót, hogy abba tegye belé és temesse el akadémiai tagságát, egyetemi tanárságát és minden „törekvését". Megyeiek Mikor sorodnak Zalában. miniszter a mult hét folyamán a vármegyéhez, amelyben közli, hog\ "a -közös haderő fent -lásához szükséges ujorczéL- ámnak és a honvédség fentarfsához szüksége:' ujonézjűtaléknak uj mkgáilapilásáról szóló törvényc/.ikket a király szentesitette. A részletes rendeletre Árvái Lajos alispán intézkedett, hogy a sorozóbizottságok működési programmja újból elkészítessék és a vármegye területén a sorozások április 22 töl junius 20-ig megejtessenek. A balatonfüredi források. A százados hirü balatoni gyógyfürdőn korábbi években három forrás volt ismeretes. A Ferenc József forrás szolgáltatta az ivóvizet, mig a másik kettő fürdőA honvédelmi leiratot intézett