Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-09-03 / 36. szám

MAGYAR PAIZS 1914. szeptember 3. tudnak annyi lehetetlen hirt még el sem képzelni, mint amennyit az,egerszegi »főhadiszállást bocsájt mint megtörtént dolgot a nyilvánosság elé. A ferenczvárosi pályaudvaron találkozom a kaposvári regimenttel, Győrben meg a Galicziába újból pótlovakat vivő 11-es huszárok egyik csapatával. Kérdezősködöm tőlük, beszélek tisztjeikkel, na igen egy-két halál is van, de komoly baj nincsen, és az egerszegi »főhadiszállása már mind a két regimentet teljesen kipusztította. A hogy az ember hiteszi a lábát Egerszegről, végig az egész országon, még a legutolsó kutyabagosi bakterház is fel van lobogózva, a kávéházak, éttermek, üzletek szintén, de nemcsak felzászlózva, hanem a szövetséges uralkodók arczképeivel és más lelkesítő jelszavakkal feldíszítve, csak nálunk nincsen, se állomás, se kávéház, sőt mikor egy heti távollét után,'gomblyukamban egy szövetségi jelvénnyel beléptem kedves városunkba, ugy megbámultak, mint egy lehetetlen csodát. Akkor mikor az egész országban minden magyar ember ilyen jelvénnyel jár. * * * A magyar föld virágai tényleg a magyar dicsőség számára nyílnak. Amit a virágokból szinpompát, roskadozó díszítést el lehet képzelni, azt most a magyar bakákon lehet meglátni. De nemcsak a legénység, hanem a tisztek is igy vannak. Nem hiányzik egyiknek sem a sapkája mellől a kis nemzeti szinü zászló és nagyon tévedne az, aki azt hiszi, hogy csak a magyar ezredeknél van igy. Az eddig mellőzött magyar szin valóságos diadal ünnepet ül. Török-SzentMiklóson egy tüzér vonattal találkoztam, A legénységnek talán 20°/o-a magyar, a többi a tisztekkel együtt német. És egyedül a tisztek kocsijain lehetett látni fekete-sárga zászlót, a többi kocsikon, az ágyuk mellett is, a magyar tricolór lengedezett. Egy Galicziábói hazakerült huszár beszéli, hogy ott, ahol már a németekkel érintkeznek, a német huszárok a magyar zászlót, a magyar huszárok meg a német zászlót lengetik. Egyáltalában már most látni, hogy mennyi téves hitet fog ez a háború felölünk megdönteni. Az a rossz indulatu és tendencziózus rágalmazás mellyel bennünket ez ideig a külföld előtt befekitettek, teljesen eloszlik, hisz már most látni az itt megfordulók csodálkozásán és észrevehető kellemes meglepetésén, hogy mily tévesen voltak rólunk informálva. * * * És még valamiről, nagyon jó lesz! A magyar fiukban meg van a bátorság, vakmerőség, neki megy az ördögnek is. A németekkel való barátkozás azonban még mást is megtermett. Kifejlesztette bennünk az öntudatot, az önbizalmat. A magyar baka érzi fölényét és ez a tudat valóságos hőssé neveli őket. Ezt pedig nagyon szem előtt kellene tartani az egerszegi főhadiszálláson ! 101 éves honvéd levele Majláth Gusztáv gróf erdélji püspökhöz. Horváth Ignácz 48-as alezredes, huszárezred parancsnok az alábbi rövid, de mégis sokat mondó sorokban fejezte ki részvétét főpásztora előtt: Kegyelmes Gróf Püspök Ur! Szeretve Tisztelt Főpásztorom! A legmélyebb részvéttel vettem a szomorú hirt, Nagyméltóságod édes anyja elhunytáról. A szivettépő fájdalomban belső mély részvéttel osztozom, — szomorú tapasztalatból tudom, hogy az élet delén élő férfi szivén is mély sebet ejt a mindig gyöngéden szerető édes anya elvesztése. Az anya önfeláldozó szeretete s az édes anya iránt a sirig tartó gyermeki szeretet szent érzése emel fel bennünket a föld többi élő iényei fölé s megtanít arra, hogy Isten fiai vagyunk, e földön tul is találkozunk s ott uj életet élünk, földi életünkönszerzett érdemeinkhez méltó életet. Nagyméltóságod szolgálatra mindig kész, legöregebb híve K. Horváth Ignácz. Majláth Gusztáv gróf a részvétlevélre ezt válaszolta: Kedves Alezredes Ur! Résztvevő sorait melegen köszönöm s kedves imáit továbbra is kérem. Az agg katona emlékezzék meg imáiban a mi kedves Erdélyünkről, melyre ugy lehet, nehéz idők következnek. Az agg vitézek imája hathatós az Isten előtt. Szeretettel küldi áldását Gusztáv Károly erdélyi püspök. Horváth Ignácz a főpásztor levelére megjegyezte, hogya ha most csakugyan betennék lábukat a kozákok Erdély földjére, ismét a sereg élén fogadná őket s huszártiszt barátjával Esterházy Miguel gróffal kocsin lelkesítenék a mai honvédeket, szembe nézve a veszedelemmel, keresve a hősi halált. Heti hirek Az iskolák, amint a múltkor jeleztük, megnyílnak, még pedig nemcsak az elemi, polgári leány és kereskedelmiben, hanem a főgimnáziumban is. Ez utóbbiban a minister ur rendelete értelmében csak szept. 15-én kezdődik el a tanítás, addig megtörténnek a beiraíások. Medgyesi igazgató ugy intézkedett, hogy aug. 29., 30. és 31 én megtörténtek a javitó, felvételi, pótló és magánvizsgák s szeptember 2—5 napjain a helybeli tanulók iratkoznak be, 7—12 napjain pedig a vidékiek, s ezt igy hírlapi közlések utján is tudatja a szülőkkel. Fennáll az az intézkedés, hogy a főgimnáziumot kórházzá alakítják a háborúi sebesültek számára, de a második emelet megmarad a tanítás számára s ha nem elég, akkor igénybe vesz az iskola a városban található más termeket is. Négy tanár hiányzik ugyan, de a párhuzamos osztályok megszűnnek s igy elég tanerő van rendelkezésre. A beirási dijaknál a nélkülözhető dijak elmaradnak, ugy hogy a 15 korona helyett 10—11 korona elég a beírásra, a minden téren való takarékoskodás gyakorlásával. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . . . — K 50 f, Mai gyüjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (39835 K 37 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39835 K 87 fill. A jótanulö diákokat figyelmeztetjük, hogy Kánya Géza az Ürménvi utczában, a 7. sz. a. kitűnően tanit hegedülni. A sebesültek ápolására jelentkezett hölgyek névsora a következő : I. Dervarics Mariska, Donáczy Lajosné, Jobszt Anna, Tanitó Mariska, Kovács Ida, Flesch Gizella, Dr. Tompáné, Bajó Leontin, Heinrich Margit, Léránt Anna, Lapat Amália, Schmidt Paula, Fritz Cölesztin, Kiss Mariska, Kikakker Bözsi, Tuczi Ili, Lengyel Anna, Horváth Margit, Gaál Anna, Cseh Róza, Pál Mariska, Németh Ilona, Fodor Margit, Schmidt Ella, Kászonyi Margit, Tantó Pálné, Dr. Szigethy E.-né, Dr. Fülöp Jenőné, Szigethy Nelly, Dr. Szász Gerőné, Fritz Paula, Madarászné, Fischl Edéné, Kosztravszkyné, Nagy Irma, Dr. Kovács Lajosné. Végezték az első kurzust julius 9 én. II. Medgyessy Lajosné, Kovács Anna, Luif Anna, Kaczor Antalné, Hegedűs Ferenczné, özv. Dr. Winklerné, Szalay Lászlóné, Primusa Emília, Bankó Teréz, Löwy Margit, özv. Dr. Ruzsicska K.-né, Mihalovics Alice, Boschán Gy.-né, Csoknyay Juliska, Gondy Jolán, D 3mölky Ilona, Kovács Lászlóné, Kálmán Ilona, Baján Lujza, Dr. Briglevics K.-né, Horváth Etel (B.-Szt.-László), Dr. Bálás Béláné, Árvay Lajosné, Dr. Csákné, Háry Jánosné, Bruck Lajosné, Mikovics Olga, Hauer Anna, Vas mérnökné. Dr. Büchler Józsefet, gimnáziumunknak volt jeles tanulóját, amint ez évben végzett, a Szent István kórházba azonnal kinevezték alorvosnak, Dr. Hüttl HQmér egyetemi tanár mellé. Csebe László, a Zalamegye szerkesztője is megsebesült a sabáczi csatában. Az első behivottak között volt s három heti harcz után őt is be kellett hozni a pesti gyáli-uti kórházba. De szerencsére nem kapott végzetes lövést, ámbár a mellén találta a szerb puskagolyó, de nem mélyen és már fent járkál s tréfás leveleket ir. írja többek közt, hogy a sok harczi lárma után unja már ezt az ispotályi csendet s szeretné otthagyni. Jobb is itt Zalaegerszegen. Gyere haza. Bekötjük sebedet türömfűvel s a dicsőség balzsamát csepegtetjük rá. Czime : Pest, 23. gy. ezredbeli önkéntes káplár, Honvédkórház, II. 5. Gyáli-ut. A leányiskolák tanítónői, azon kérelemmel fordulnak a jó szivü közönséghez, hogy kevésbé tehetős növendékeik szamára szíveskednének akár természetben (szürke gyapjú fonál) akár pedig néhány fillér alakjában szives adományokat az iskolába küldeni, — azon célból — hogy a szegény hadba vonult katonák számára kézvédőket és hósapkákat köttessenek növendékeikkel. Mindazoknak a jószivü hölgyeknek, akik a hadbavonult katonák számára bármit óhajtanak készitteni, (hósapka, térdvédő, hasmelegitő, kapricze párna stb.) de annak méreteivel, színével vagy formájával ha nincsenek tisztában, a legszívesebben ad felvilágosítást minden délután 3—5 ig Dr. Fatér Endréné (Jákum-utcza 10. szám, Morandini ház).