Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-26 / 9. szám

XV- év. Isí®9®®p«x®g

s I3II4 február 26, 9. szám Sg&BsMt&ai it : g?y 4 fep? 06 f íéí ítrs 2 fes? Oé f ttii j*i3?« 1 kor 04 f Sgyat .JíáK 8 flíiér. Hirdetések dija, megegyezés szériát NyiltfCr sora 1 kor Szerkesztőség' kiadóvatai : Wlasics-ntc** 8, Hor-7-átli Lajos / IÍBNGTEíL FBBBN02 V B O K, 3 E .L -sr Q- TT O EQ X" iap u ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Kemény telünk veát. De még február vége felé ia benne valánk a télben, ami egyrészt szerencse, mert a februárnak csalfa napsugara nem csalta meg a fákat. Azok nyugodtan aludkatják téli álmaikat s talán fakadó rügyeiket nem teszi tőnkre a késői fagy. De viszont a munkásemberre a kemény tél nehezebb napokat hozott. Még az erdőben se lehetett a hideg miatt galyazni, famunkát vállalni, a szántóföldön pedig igazán szünetelt minden a .szokásos trágyakihordás is elmaradt jobb napokra. A mostani erős tél és az esetlegesen elszenvedett sanyaruság tanítson arra, hogy a község munkásnépe használja fel a földmivelésügyi minisztérium segitőkézét: álljon össze idejében és kérjen háziipari tanítómestert, szokjék rá a gazdasági háziiparra, ezzel egy kis mellékes keresetre, amellyel a tél sem lesz rá nézve sokszor oly gondterhes és szűkös, amilyen soknak ma. Várjuk a t&vaszt, amely kedvezőbb kilátások mellett köszönt majd ránk. A törvényhozás, az árvizsujtotta vidékeken, amint benünket a nagyvárosból tudósítanak, csak az árviz'ársulatoknak nyolcz millió koronát juttat kezéhez, hogy amint csak lehetséges, a szükséges ármentesitési munkákat kezdjék meg, hogy a szegény népnek keresete légyen. A kereskedelmi miniszter is sokfelé indít a vasút mellett mindenféle munkákat, melyek a dologtól nem irtózó kezeknek jó keresetet biztosítanak. Még egy pár hét és lesz a mezőn, a szántón is annyi temérdek munka, hogy csak legyen dolgos kéz, amely elvégezni tudja. Gazdálkodó olvasónkhoz e helyen is azzal a figyelmeztetéssel vagyunk, hogy földjüket minél jobban miveljék. Mert csodák nem történnek. Nem elég csak a jó időjárás, hanem a főidnek meg keil adni mindazt a munkát és tápláló erőt, amelyre szüksége van. Aki a tavasziak alá még az ősszel nem szántott, azt ez nagyon botorul cselekedte, mert igy igen sok viz párolgott el földjéből, amire padig a tavaszi vetéseknek annyira szükségük van. De legalább, mihelyt az első napon tehetik, az első mély szántást végezzük el, aztán vetés előtt már csak sekélyen szántsanak és porhanyitsák a talajt cas- és tövisboronával. Persze emellett nagyon fontos a földnek a termelés következtében kimerített erejét trágyával pótolni. Minden kisgazda ugy rendezze be gazdaságát, hogy legalább minden negyedik esztendőben földje trágyázásban részesüljön. Sokszor egy hold jó erőben tartott föld többet terem, mint tiz más. És hogy a kisgazda nem boldogul, az épen nem amiatt van, mert nem miveli kellőképen a földjét. Nem adja vissza a földnek kiuzsorázott erejét és nem a kellő növényeket termeszti; vetésforgója teljesen hibás, azért elkeseredve nézi, hogy neki negyedrész annyi termése sincs, mint másnak, aki ebben a haladó világban nyitva tartotta a szemét és okszerűen miveli földjét. Istenben vetett reménnyel várván a tavaszt, mindezeket nem is először, nem is utoljára mondjuk el, mert azt hisszük, hogy minden egyes felemelt szavunk egy-két embert megnyer a jó ügynek, a jobb gazdálkodásnak, amely nemcsak az illetőnek elsőrangú érdeke, hanem nagy érdeke a szeretett hazánknak is. Hiszen a haza is csak akkor virulhat fel, ha a gazdálkodó népe elő tudja varázsolni mindazt a termőföldből, melyet tudás és szorgalom onnan elővarázsolni tud. Általában megyünk is szépen e!őre, de ne maradjon el senki. A ki nem halad, az messze elmarad, ott marad, ahol a jólét helyett a gond, a nélkülözés, a keserűség, a sikertelen munka felett való boszuság tanyázik. Mi szebb helyre hívjuk a magyart! S rajta áll, hogy észre térjen. A zalai iskolák. Az iskolába nem járók száma megdöbbentően sok. Persze 52 olyan község van, amelyben a tankötelesek száma a 100 at megközelíti, söt egyes községekben azt meg is baladja, de a községben iskola nincs. Ezen kívül 97 olyan község van, amelyekben ugyan van iskola, de elegendő tanterem hiányában a község területén lakó összes tankötelesek elhelyezést nem nyerhetnek, azok egy része tehát iskolázás nélkül nő fel. Feltűnően kevés az V—VI. osztályt végzettek száma. Az évenként felállított öt-hat iskola még az évi természetes gyermekszaporulatunkhoz sem elegendő; annál kevésbé nyújt biztosítékot arra, hogy ezen áldatlan iskolai állapotok normálissá változzanak. A mult tanévben Zalavármegye területén 53 óvóintézet, 57 állami, 71 községi, 269 római katliolikus, 21 református. 17 ágostai evangelikus és 8 izraelita, összesen 448 elemi népiskola volt, melyekben 805 néptanító végezte a tanítást. Mindezeknek rendes tanulói létszáma 54 ezer 811 volt; az ismétlő iskolába 16 ezer 182 tanuló járt, s igy összesen 70,993 tanköteles látogatta ez iskolákat. Ezek közül magvar anyanyelvű 54,246, német 509, horvát 11,649, vend 4546, egyéb nemzetiségű pedig 63 volt. Az V—VI. osztályt csak 7077- en végezték el. Iskolába nem járt a 6—11 éves zalamegyei gyermekek közül 4545, a 12—14 évesek közül 3054. — Szép kis számok ezek I A hol van is iskola, ott 100—150 gyermek nyüzsög egy kis szobában. Uram ! Teremtőm 1 150 gyermek. Nincs ennyi kukacz egy sajtban. Szirmai Miksa tanfelügyelő intézkedéseket tesz most a törvényhatóság pártolása mellett a kormánynál. De hát mit csináljunk, ha nincs pénz 1 . . . én török testvéren). Irta: Ágh Ábel. (Budapest, 1913.) Hgy ődöng az utczasorban Mint az élő bánat. A sapkája rózsapiros, Arcza bútól sápadt. Lelke hol jár? Himes rétjén Régi dicsőségnek ? Vagy ott zokog véres nyomán Hej — 1 a vereségnek ? Nagy nép valál 1 . . . Nagyok valánk !. . . — Veled érzek én is. Félistenek . . . Mesevilág . . . Hová jutánk mégis . . . Kalmárlélek ! Kufárvilág Forumon az élet, Szivhevitö nagy ideál Ócska lim lommá lett. Nyögtük karod hajdanában Századokon által. Legszebb multad ha álmodod, Lelked nálunk szárnyal, Mi lelkünk is Ti hozzátok Hordja imádságát, Testvériélek enyhité ott Hősök zokogását. Összeértünk egymás mellé A palotasorbau. Rokonlelkek . . . tekintetünk Összevillan . . . lobban . . . Sapkát emel, én kalapot, Hogy mit érez : érzem . . . Csak álmodjál, csak álmodjunk Én török testvérem ! Hivatalos rovat. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott városi adóhivatal ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akik a községi adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. tcz. 26. § a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15 ig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis 1914. év márczius 4 ig az alulirt városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Városi adóhivatal. Zalaegerszeg, 1914 február 21. MAGYAR sk., adóhiv. főnök.