Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-12 / 7. szám

2 M A GYAB t'AUS 1914. február 12. íágtalanságot követ el, amint most teszik ezt az •rdélyi oláhok. Hertelendy Ferencz — csavarintom, facsarintom — azt mondja, hogy aki nincs i valamivel megelégedve, anuak joga van panaszra ( menni, — ezek az oláhok pedig igen helyesen 1 a magyar kormány elé mennek panaszaikkal, j Helyes. Eitner Zsigmond megmagyarázza, hogy i a dolog rendben volna, ha ezek a román urak j Magyarországnak a polgáraiként mennének ; panaszra; de ezek az urak oláh náczióként mer- • nek kérni-követelni. Itt a bökkenő. De ezt a ; beszédet nem értik meg sem a virilista urak, ! sem a választott urak. Éa azt hiszem, hogy j Hertelendy ur megértené, ha mélyebben figyel- j mezne. Bosnyákékat leszavazták. Búsan ballagtam hazafelé. S egyéb is meg- j fordult a fejemben, amit a gyűlésen hallottam. j Hertelendy Ferencz erősité, hogy még ha téved- i bet is valaki-akárki valamiben-akármiben, de az ^ bizonyos, hogy a mostani kormányeluök kezében j a magyarság ügye jó kezekben van. Eitnerék azt ! felelik rá, hogy a már eddig megtörtént, söt j megtett tények is ellenkezőt mondanak : Zágrábot j Zágrebre magyarosították, a magyar felírást le- j szedték, a horvátországi magyar vasutakon a , magyarnyelvet eltörölték, a választójogban ar, ! erdélyi oláhoknak épen két annyi jogot adnak, ' mint a magyaroknak. Amott 2500 oláh választ, emitt 5000 magyar választ egy képviselőt, i (Szégyenletes dolog ide leírói, voltak ebben a j tekintélyes gyülekezetben olyan virilista avagy választott törvényhatósági bizottsági tagok, akik hajdúk a haraDgöntéshez, s botorul azt kiabálják vala a szónok felé: Bizonyítsa be! Hol van az : megírva ?) Hertelendy Ferencz csavargatta a j fejét, de egy árva szót nem szólott, sem bizo- j nyitott, nem czáfolt. Igy tettek a társai is. i Szavazni azonban szavaztak. S én busán ballagtam hazafelé. Az utczán jőnek-mennek a bizottsági tagok. ; Hát ti nem mentek, hogy szavazzátok le maga- j tokát? Nem szavazunk mi egyikre sem. — Mért j megyek én oda a gyűlésbe, mikor az odavalók I sem mennek ? Szenvedelem nincs ezekben, nincs ezekben semmi érzés. Érdeklődésük egyedi érdekéknek szűk körén tul nem terjed De lesütött szemmel, égő orczával szomoruau gondolok í én a szavazókra is, az egész megyékie is, melyek a nyugati batáron terpeszkednek, s melyek a keleti megyékre szavaznak . . . Ámbár egy testnek a tagjai, egy országnak, egy nemzetnek s részei: nem ismerik egymást, nem tudnak egymásról, nem ézzik egymásnak a bajait. Mintha ! nem volnának összeköttetésben. Mintha nem • volnának ugyanazon testnek a tagjai. Bizony beteg- 1 ség bántja a tagokat. Valami betegség. Talán • szélütés. Az egészséges testnek mindenik tagja I érzékeny. Ha szélütés, vagy szélhűdés érte, régi j paraszt nyelven szólva: ha guttaütés érte: akkor í nem érez. Útközben arra jöttem rá, hogy ezt a • nemzetet megütötte a gutta. S búsan ballagtam hazafelé a megyegyülésről. j b. b. I 50 fillér. Kellemetlen meglepetésben részesültek a j villanyvilágítás élvezői. Minden fogyasztási számla I részére 50 fillér többletet függesztett az üzemvezetőség az árammérő óra használati dija czimén. Nem is sok 50 fillér, persze egy év alatt 6 korona exlra adó, mert úgyis olyan kevés a pótadó, meg a fizetésben annyira benne vagyunk, \ hogy a költségvetés nem léte miatt szedett ! 15—20 százalék adótöbblet mellett, fel sem ! vesszük az ujabb 6 koronát. A fizetés hát egy- ! szerű volna, de néminemű kifogást mégis csak ! megkoczkáztatunk. Első sorban kétségbe voDjuk, I hogy a telep érdemes vezetője ily fizetés kive- ' tósére jogosult volna. Soha seca hallottak, olvastuk, bogy Ganz ur erre nézve ísljogosittatott volna, azt pedig bizonyára maga sem állítja, hogy 6 maga valami adókivető hatalom volna. Milyen alapon kinek a bistatásár* irta oíö az 50 fillérek befizetését? Tudómmal egyedül a városi képviselő testületnek van ehnas joga, de ilyen határozatot nem hozott. Talán a jövdben akarnak vele hozatni? Ha igy volna is, micsoda erőszakoskodás ez a közönséggel? Hogy mernek s kik mernek meg nem állapított összegeket a közönségtől beszedni. Rendezett tanácsú város ez vagy abszolút uralom alatt' nyögő tömeg? Megint feléledt az az öakénykedés, ami a villanytelep körül annyiszor s oly nyersen érvényesült? Akárki a mozgató, mindenesetre okosabb munkához is foghatna, különösen ha olyanoktól akarja beszedni az uj adót, akik a villany \ bevezetésekor úgyis megfizették még pedig a szerződés megkötésekor egyszer smiadenkorra az óra használati diját. Utólagos felemelésnek sem helye, sem alapja nincs. Jól néznéuk ki ha minden szállítónak eszébe jutDa az évekkel ezelőtt vásárolt áruért utólagosan pótdijakat szedni. A telepvezetőnek tudtommal az a feladata, 5 hogy a világitást intézze, gondoskodjék a házak j és utczák zavartalan világításáról. Tessék csak ezzel foglalkozni, rendről, tisztaságról gondoskodni. Nagyon sok tennivalót talál az üzemvezető e téren, csak nézzen körül, csak lássa meg, hogy a telep ma is a város legrendetlenebb fészke, meg azt is megláthatja, hogy a Barossligetben Isten tudja hány hete egy lámpa sem ég. Vagy nem ez tartozik é hozzá? Szó sincs róla az egész eljárás törvénytelen s mindenesetre aki ilyesmit tesz, megérdemli, hogy a körmére koppintsanak. Azt hiszem ez fontosabb, lényegesebb mint a plakát békaegér harcz *) Általában nagyon különösnek tartom az egész óradíj fizetését. Tulajdonkép jó volna tudni, miért fizetek én, a fogyasztó, dijat? Kell nekem az az óra, megeszem én azt, egyszóval szükségem van reá? Se meg nem eszem, se nem kell tulajdonomul, mégis fizetek érte. Hát ha az üztletben 1, 2, 10 kiló holmit veszek, akkor a mérlegért is fi/,essek? Kinek van a mérleg? A kereskedőnek avagy nekem? Azt hiszem a mérleg a kereskedő érdekét védi. Ha nincs mérleg, 10 kiló helyett ad nyolezat vagy tizenkettőt. Ha akarom otthon megmérhetem s a nyolezat visszadobom a tizenkettőt meg megtartom. Az áram óra a telep érdekét védi. Neki kell tudni mit fogyasztok, hogy a megfelelő dijat kivethesse. Én óra nélkül is tudom az áramot használni, annak hiánya az én érdekemet nem sérti. Sőt az óra jelenléte csak káromra lehet s mégis én fizessek érte. A józan ész azt mondaűá, hogy fizesse az akinek az érdekét szolgálja. Igen, — ha a józan észro hallgatnánk sok minden máskép volna. (e.) *) a pl&kátféle harcz igen ii nagyon komoly, »5t szomorú hiatóri*. Sz. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányi hivatala. 520. kig. 1914. Hirdetmény. Szemmer Sándor zalaegerszegi lakosnál egy nagyobb fajta kóbor kutya van, amely kutyát igazolt tulajdonosa átveheti. Zalaegerszeg, 1914 február 4. ZILAHI, reudőrkapitány. A munkásgimnáziumi népkönyvtár minden vasárnap délelőtt 10—12 ig nyitva van az ipartestü.et nagytermében. Jobbnál jobb könyvek állanak a közönség rendelkezésére teljesen díjtalanul. Saját érdekében áll mindenkinek • | könyvtárnak minél gyakoribb látogatása. Heti hirek Helylek. VáwBegyei közgyűlés volt fcétfőn Dr. Bálás Béla fóispán elnökletével. Az BMKÉ nek a romá« paktáíás ügyében tett átirata keltett élénkebb érdekeltséget. Tele is volt a Jerem tömötten. A főispán szigorú pártatlansággal, tapintatosan elnökólt a kissé már vérmes gyűlésen. Egy heves ifja közbeszólót íenadre is utasított. A közigazgatás bizottságába a raultkor megválasztott tagok: Gróf Batthyány József. Vizlendvay Sándor és E'tner Zs

:gmond már s őbb lemondot'ak s. helyökbe most megválasztották Legáth Kálmánt, Mesterbázy Jpaöt és Zalán Gyulát. — Következett a román paktum ?éle ügy. KolbeaschlagBéla főjegyző felolvassa az Erdélyi MagyarKözművelődési Egyesültnek az,átiratát, melybe* Magyary Mihálynak az. Ellenzék szerkesztőjének,, EMKE alapító tagnak javaslata szeriDt felhivjK az EMKE a vármegyéket, hogy fejezzék ki mély megdöbbenésöket a magyar nemzeti állana egységének megtörésére indult alkudozásokkal szemben s előre is tiltakozzauak minden ilyen irányzat ellen. Az Állandó Választmány batározaH javaslata ez: »A törvényhatósági bizottság közgyűlése az EMKE átiratában foglalt azon elveket, hogy az egységes magyar nemzeti állam jelleg® fentartassék és minden törvényes eszközzel fejlesztessén, — helyesnek és szeneknek tartja. Mivel azonban nem szerződésről van szó, hanem megbeszélésről, amelynek czélja a román nemzetiségiekkel való harmonikus együttműködésnek lehetővé tétele, — az átiratot tudomásul veszi annál inkább, mert elvárja, hogy a nemzeti érdekek megvédelmeztetnek és sérelmet szenvedni nem fognak.* Bosnyák Géza orsz. képviselő elmondja az oláh komité történetét, s bizonyítja, hogy ennek a szereplése sőt léte egyenesen lázadás a magyar nemzet ellen; tehát evvel tárgyalni szintén nem szolgálhat a mi üdvösségünkre, s az evvel való tárgyalás a tűzzel való játék. Más javaslatot ad elé, amely ugyan csak annyival toldja j meg az előbbit, hogy kifejezi a tiltakozást is: »Zalavármegye törvényhatósági bizottságának j közgyűlése hazafias mély aggodalommal látja I

a magyar kormány és a románok közt folyé tárgyalásokat és épp ezért tiltakozik mindem j olyan megállapodás elleD, amely a magyar állameszme, a magyar nemzeti egység, a magyar kultura és a magyar nemzeti népnevelés ellen irányul.* Hertelendy Ferencz azt mondja, hogy nor* kell tiltakozni; mert Gróf Tisza Istvánpan legalább a magyarság ügyére nézve meglehet bizni. Tisza Istváu megvédi a magyarságot. S ha valaha a nemzetnek veszedelmére lenne Tisza, akkor ő, Hertelendy, lenne a legelső, Isten őtel ugy segélye, aki felkelne Tisza ellen. (A heves közbekiáltások között »De már akkor késő lesz, mert a szivem másé lesz.«) Eitner Zsigmond orsz. képviselő a napokban lefolyt életből erősea megfogható példákat hozott fel arra nézve, hogy a tiltakozásra szükség van s a Bosnyák javaslatát pártolta. Felemlítette Eitner többek között, a magyarság védelmére nézve, hogy négyezer magyar egy követet választ és küld az országházba, de négyezer oláh már két követel választ és küld az országházba; az oláh lakta vidéken 29 ezer embert képvisel egy követ, a magyar lakta vidéken 49—59 ezer embert képvisel egy követ: tehát az oláhoknak épen kétanyi joguk van mint a magyaroknak. Hertelendy Ferencz főrendiházi tag facsargatta a fejét, d« semmit sem szólott. A felszólalás közben egy ifj» (mondják: Ilj. Szily Kálmán) olyan erős közbeszólásokat tett, hogy az elnöklő főispán helyesen rászólott és rendre utasította. — A szavazás ugy végződött, hogy EZ állandó választmány javaslatára 135 s a Bosnyákéra 94 szavazat esett. Tehát a tiltakozást nem fejezik ki. — Evvel a két szavazással el is telt az idő ebédig. A többi száz pontot másnap elvégezték egy óra alatt. A megyei törvényhatósági tagoknak a számuk tudvalevőleg 600. Ebből 300 virilista, 300 választott tag. Kolbenschlag Béla vármegysi főjegyző összeállította 1914-re a 600 taguak nérsorát. Érdekes a virilisták névsora. Az első nem Herczeg Festetics Tasziló, mert az ő birtokából sokat elparczelláztak már, hanem testvére Gróf Festetics Jenő csáktornyai birtokos 54385 koro«t s 23 fillér évi adóval. A Herczeg csak 5075f korona 48 fillér adót fizet évenként. A harmaáit