Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-05 / 6. szám

1914. február 5. MAGYAR PAIZS 5. Még mindig Mágnás Elza?!. (He".) A napokban történt, hogy két különböző társaságban fordultam meg pár napos időközökben. Az egyik társaságban a napi események részletes letárgyalása után szóba került — hát kerülhetett volna é más ? — mint a hírneves Mágnás Elza. Elfojtva különféle érzelmeimet, rémséges hallgatásba merültem és hallgattam akaratlan a társaság tagjainak különböző és általában kedvező felfogásait, egészen addig, míg csak az egyik uri asszony ezt a kijelentést nem tette: — Nahát, ha ezeket a gyilkosokat fel nem akasztják, nincs igazság a földön! Erre már elvesztettem türelmemet. — Engedjen meg nagyságos Asszonyom, de megdöbbent a kijelentése. Emlékezzék csak vissza a dánosi rablógyilkosságra, a hol többek között egy ártatlan fiatal teremtést, az egész emberiséget felbáboritó módon gyilkoltak meg a czigányok. Biztosra vettük, hogy a lelketlen teremtések megkapják méltó büntetésüket, az akasztófát, csak öu volt az, a ki a humanizmus nevében tiltakozott ez ellen. Mert az ember életét az állam nem veheti el ... És most az Elza gyilkosának meg vegye el az életét?! Ezek után pár napra kerültem a másik társaságba. A napi események részletes letárgyalása után szóba került, — hát kerülhetett volna é más? — mint ismét a hírneves Elza. Egészen fiatal asszonyka kérdi, hogy az érdekes újság vagy a Tolnai Világ lapja nem hozta még most se a Mágnás Elza arczképét? Majd széles mederben megindult az eszmecsere azon pár száz ajánlkozás felett, melyeket Schmidt bútorgyáros kapott hasonló lelkű hölgyikéktől. Nekem meg tudja az Isten, hogy eszembe jutott jó egy pár év előtti keczmergésem egy nagyon helyes és szépnek tartottt leánnyal, a ki bár szülei házánál lakott, mégis — alaptalanul — nem a legjoib véleménnyel voltak felöle eltelve. Egy unalmas nyári délután az anya felügyelete mellett kirándulást tettünk, mely elég nagy port vert fel kedves kis városunkban, ugy hogy másnap egyik jó barátom, a kinek házához járatos voltam, igy szólt hozzám: — Bizony öregem ezt nem jól teszed. Mert ha te ilyen hölgyekkel kocsikázol végig az utcán, akkor a mi házunkhoz nem járhatsz. Hát akkor az a társaság, amelynek olyan rettenetes szigorú az erkölcsi felfogása, hogyan tudja a saját házában a legapróbb íészletekig tárgyalni az Elza tüneményes dolgait? Nem is tudtam magamon uralkodni és bár biztosra vettem, hogy szavaim megdöbbenést és bámulatot keltenek — mondjuk érthetetlen elmaradottságom felett, igy szólottam közbe : — Engedjenek meg, de nem birom megérteni, hogy intelligens uri társaságban hogyan lehet ilyen thémát felszínen tartani! Csodálatosan érthetetlen ez a mi közönségünk. Arról, begy a söpredékből kettő meggyilkol egy harmadikat, többet beszéltek az emberek egy nap alatt, mint tegyük fel a rádiumról, vagy kinetophonról egy esztendő alatt. Napokon keresztül csak arról volt szó, hogy milyen fejedelmi lakásban élt a Royal szállónak volt mosogató hölgye; micsoda idegen mesterek lógtak a lakása falán és milyen értékű kincsek voltak a pénzszekrényében összehalmozva, szóval mindenkinek az volt az ambicziója, hogy csak egy piczurka kis adattal is ismertethesse annak a vagyonnak az eredetét, a melyet a volt tót szolgáló közgazdasági tevékenységével szerzett. Na és a jó Schmiedt ur! Ha fájó szive sebei behegednek és újból ellejt a Fővárosi Orpheum téli kertjébe, tolongva veszik körül a szépek, hogy ők lehessenek az isteni Elza jogutódjai. Mert inkább jöjjön Nick Guszti fojtogató keze, de legalább addig fényben, pompában, drágaságban élhetnek, mint ezek helyett a kórházi ágy, vagy legjobb esetben egy igazgatónői állás azokban a nagyvárosi utczik sarkain álló kis bádog házakban, mely olajjal van szagtalanítva. És miért ne, mikor a nagylelkű bútorgyáros bácsiról is olyan rokonszenvesen emlékeznek meg. Ámbár én előttem rendkívül közönséges és műveletlen alaknak tűnik fel, ha kielégülést tudott találni egy még közönségesebb női személy oldalán, kit ha teljesen beborit is gyémántokkal, azért az mégis csak egy tót szolgáló maradt. Soha se tartottam magam első osztályú er kölcs csősznek, de engedjenek meg, ilyen eseteknél lehetetlen a tömeg ízlésen és felfogáson kétségbe nem esni. Mert az, hogy a bútorgyáros bácsi gyöngyöket meg hermenileket dobál ki a piszokba több százezer kemény pénzek erejéig, ebt-e már egy kis szociális izü beleszólás is van. Minek a vagyon ilyen beteges bácsiknak, mikor azon a pénzen sok száz szegény gyermeket fel lehe tett volna ruházni. Na és aztán ráadásul a nemzet arczul cs apása A m. kir. operaház énekkara, mely énekelt a Munkácsy és Jókai temetésén, ugyanaz énekelt a Mágnás Elza temetésén. De szép is ez az egyenlőség! Hát érdemes munkálkodni a uemzet és a kultura szolgálatában, a mikor az apotheozis olyan olcsó, hogy egy hitvány tót szolgáló is megkaphatja? Ezek utáu már nincs más hátra csak az, hogy a bútorgyáros bácsi festesse meg Elzáját a Szépművészeti Muzeum számára. Ha már a franciák nak van egy Monna Lisájuk, legyen nekünk is Mágnás Elzánk . . . Mindazonáltal bocsánatot kérek, hogy e sorokban hiába hánytam a borsót a falra, más szókkal, hogy indokolatlan szándékkal ebben a közfelfogásban egyeseket megzavarni igyekeztem. Az öreg bányász.* Mélyen, magányos bérczüregben Egy öreg ember kalapácsol. Lámpát éget, eret keresgél, S színaranyból gyöngyöt kovácsol, S örökfémet gyöngygyé kovácsol. Törpék, lesből, vigyori gúnnyal Nézik, apró csúcsokra hágva: Ni, ni ez visszajött kutatni! De hol maradt az ifjúsága? Az öreg a gúnyt érzi, sejti, Hanem azért csak kalapácsol. Ezek itt öregen születtek . . . Tudnak is ők az ifjúságról. A törpék öregen teremnek S álmuk sincs örök ifjúságról. Kolozsvár, 1914. január 19. Jékey Aladár. * Sillhouette Kiss Jóísefról. Szerk. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsától. 13902. 1913. Hirdetmény. i A városi tanács mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg r. t. város területére 1914-ik évre 20 iparhatósági megbízott választása, az 1884. XVII. tcz. 172. § a értelmében 1914. évi február hó 9 ik napján (hétfőn) délelőtt 9 órától délután 4 óráig a városház 2. számú helyiségében fog megejtetni. Felhivatnak a legalább 20 korona egyenes állami adót fizető iparosok és kereskedők, hogy a kitűzött időben és helyen megjelenve választói jogukat gyakorolják, j Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1914 január 30 án tartott ülésében. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 1345. 1914. II. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén szórványos jelleggel megállapított ragadós száj és körömfájás miatt az 1904 évi 24.500 sz. F. M. rendelet II. fejezet 2. pontja értelmében további intézkedésig a város határán tul hasított körmű állatokkal való közlekedést és a város hatarából hasított körmű állatok kivitelét és heti, országos vásárokra hasított körmű állatok felhajtását, valamint a városból más községbe hasított körmű állatokra való marhalevelek kiállítását kilencz napra betiltottam. Egyúttal (elhívom a gazdaközönség figyelmét, hogy állataik mindennemű belső megbetegedését vagy elhullást hozzám és a városi m. kir. állatorvoshoz annál is inkább bejelenteni kötelességüknek tartsák, mert az e tekintetbea elkövetett mulasztás a legszigorúbban fog elbíráltatni. Zalaegerszeg, 1914 február 3. Dr. KURBAI sk., polgármester. Heti hirek Helyiek. AZ EMKE lelkes köriratban kérte fel az összes törvényhatóságokat az erdélyi veszélyben lévő magyarság védelmére. A körirat tartózkodott minden pártpolitikától. Ezt leginkább bizonjitja az, hogy Háromszékmegye egyhangúan fogadta el s a Jőispán mondta el a legszebb beszédet mellette. A napokban targyalta az EMKÉ-nek vészkiáltó szózatát Somogymegye törvényhatósága is, és — napirendre tért felette. Vagyis az erdélyi magyarság és oláhság százados perében az olahok oldalara állott. Azt tanítják a földrajzi kézi könyvek, hogy Somogyban magyarok laknak Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy sok tévedés van a tankönyvekben. Zalamegye a hétfői közg\ ülésén fogja az EMKE átiratát tárgyalni! Gyűjtsünk a Csany szoborra! Műkorcsolyázók a jégpályán Za'a^erszeg 2 K — f. Gyermekes csoport: Briglevics Pistike Vidéken — K 92 f. Fangler Bózsike . . . — K 20 f. Faiigler Gábor . . . . - K 20 f. Fangler Béla . . . . — K 20 f. Strájfa 1 K 50 f. Gibicz — K 10 f. Vezérczikk hatása alatt (5f 10) — K 15 f. Pasteur — K 09 f. L-apol Girmes Térről . . — K 20 f. Zuruka b;z Alommal . . — K 10 f. Plakát — K 20 f. Pavlik — K 20 f. Éljenpávlik 1 K — f. A legokosabbik .... 4 K — f. A szülőházból . . . . 10 K — f. összesen: 21 K 06 f. Mai gyűjtésünk 21 K 06 f. Hozzáadva a múltkori (38942 K 60 !) összeshez A Magyar Paizs gyűjtése máig 38963 K 66 filL Ealb. népszövetség gyűlése Zalaegerszegen. A Virágh Ferencz segédlelkész lelkes vezetése alatt működő zalaegerszegi Népszövetségnek nagy ünnepe vólt vasárnap, február 1-én. A katholikus resiauratiónak két lánglelkü és lángszavu zászlóvivőjének Huszár Károly országgyűlési képviselőnek és Dr. Vass József pápai kamarásnak megjelenése olyan népmozgalmat okozott a városban és környékén, hogy Zalaegerszeg legnagyobb