Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-12-24 / 50. szám

1914. november 12. MAGYAR PAIZS 3 HETI HÍREK. • • • László Ferencné szül. Fürst Hedvig életének 54., házasságának 34. évében meglfalt dec. 17-én, Zalaegerszegen. Elhunytnak nagy rokonsága között: Dr. Fiirst Béla orvos, Dr. Fürst János ügyvéd a testvérei s gyermekei közül Dr. László Pál ügyvéd, László József postafőtiszt, Dr. László Dezső orvos. Sorozás volt Zalaegerszegen hétfőn az ovodahelyiségben, ahol a vidékieket „tauglicholta" dr. Fürst Béla ezredorvos. Zalaegerszegről azonban Nagykanizsára mennek sorozni 28-án, holott itthon is meg lehetne őket vizsgálni. A magyar kórházakban kitűnő gondviselésben vannak a sebesült katonák, akármiféle nemzetiségben, még ha ellenségből való is. Talán túlontúl a kényeztetésig is. Hosszas volna leírni például a zalaegerszegi Vörös-Kereszt egylet kórházában miként gondozzák, milyen' szeretettel ápolják őket a fürösztetéstől kezdve az ételig-italig, szivarozásig, de egyenlően ám ! S izzad a munka a karácsonyi vásárfiák adományozásával is. — Benéztem tegnapelőtt is, hát a főispánná dr. Bálás Béláné főnöknő ott szorgoskodik, holott a házánál főrendiházi tagok ebédre .vendégül vannak hiva. De ő előbb ellátja a sebesülteket. Sperlágh Gézánéval, törvényszéki birónéval szeletelik a kenyeret, nagy darabokban ám; s hideg felvágottat 220 katona számára. Uj sütet lágy kenyér, két három nagy darab hússzelet mindenikre. Majdnem megkívánja az ember. Ez csak ozsonára ám. Van külön reggeli, ebéd, vacsora stb. vannak itt magyar katonák is, de többnyire mások: csehek, tótok, illírek, németek, horvátok, oláhok. Ezeknek egyenlően jár ki mindenből. Meg is vannak elégedve s hálálkodnak. Ezeket látva furcsán hangzik az a hir, hogy Gróf Teleky Sándorné indítványozta Pesten, végre is hajtotta s másnap négyezer koronát küldött Prágába az ottani kórházakban levő magyar katonasebesültek számára, hogy „Kristkindlire," mert ott a csehek gondoskodnak a magukéról, tehát hogy a a magyar fiuknak ne csorogjon a nyáluk .. . Furcsa különösségek! — y. — A Magyar Paizs olvasóinak a figyelmét fölkérjük január elsején az előfizetésre. Csatolunk a laphoz postautalványokat. Szíveskedjenek fölhasználni a lap érdekében, mely lap 15 éven át segítségek nélkül, önállóan, becsülettel dolgozott a közügyekben s ezután is függetlenül igy akar dolgozni. A Magyar Paizs a legolcsóbb az összes vidéki lapok között. Egy évre 4 korona Csillaghullás volt a napokban a reservista s népfölkelő tisztek körében is, ami mindenesetre lelkesítő. Én ugyan munka után adnám a kitüntetéseket, mert akkor az még lelkesitőbb volna. Egyik tiszt elmondja Hindenburgnak, a mai legnagyobb hadvezérnek, hogy sohase látott oly menykő katonát, mint a székely bakát; csakugyan igaz, azt mondja, hogy „virágot tiiznek kalapjaik mellé s dalolnak a harc mezején". És rohannak ugy, mint a menykőcsapás . . . Erre azt feleli Hindenburg, hogy jól van; a muszka addig csak a vörös-ördögöktől félt, most megismerkedik a barna-ördögökkel is: a csuka-szürke székely katonával is. „Emeljük fel jobban a gabona árát, hogy igy a szegény népet olcsóbb élelmezéshez juttassuk." Ezt a határozatot hozta Zalavármegye tör ényhatósága a mult héten. Teljesen ez a veleje a hosszabb és bonyodalmasabb szerkezetű határozatnak. Indítványozta Ujnépi Elek Ernő s helyeselte és egyhangúlag elfogadta a törvényhatóságnak hatszáz tagja, a vármegyének félmillió lakója nevében. S kérik is erre a magas kormányt. Kontradiktum in antitézi, — mondaná gróf Tisza István. S a törvényhozó teremben egyetlen ajkat sem húzott mosolyra ez a paradokszon. A hírlapok is komoly arccal, sőt elismeréssel közölték ezt a határozatot, minthogy komoly is ez, sőt szomorú. Tehát csak látszólagosan ellentmondás. Azért nem mosolyognak rajta. Az a magyarázata ennek a paradokszonnak, hogy a szomszéd Stájerba még magasabb a gabona ára; a mi földbirtokosaink tehát — közel is lévén ott adják el gabonájukat s mi hoppon maradunk, vagy pedig onnan veszszük meg harmadik fokra emelt drágaságban. Legyen tehát drágább. Akkor itt adják el, itt vesszük meg, s igy drágán is olcsóbb, mintha külföldről kapnák. Tehát csak formájában ellentmondás; lényegében nem kontrudiktum, miután már meg van magyarázva. Ez a beszéd. De vannak olyan agyafúrt emberek, akik sehogy sem tudják megérteni, miért kell a gabonakanaán Magyarországnak a stájeri hegyekről vásárolnia az ő kenyérlisztjét és gabonáját. Az ilyen agyafúrt emberek előtt a paradokszont nem lehet megfejteni: Mindig érthetetlennek marad az. Legfeljebb elnevezik más névvel — komédiának. A drágaság kérdésében egyik kitüiinő lapunk, Az Est a kormány felelőssé teszi, egyebekben erről a témáról a következőleg ir: Most mikor a haza min denkitől a legnagyobb áldozatokat követeli, amikor százezrek mámorosan dobják oda életüket és vagyonukat, a mikor panasz és sóhaj nélkül viseli mindenki szenvedéseit, cinikusan trónol fejünk fölött az a két osztály, a mely betevő falatunkat termeli, szállítja. Szerencsétlen sorsunk, védtelen kiszolgáltatottságunk spekulációs bázis lett, apa nélkül maradt éhes gyermekek mohó gyomrának korgása az arany csengésének hangját jelenti sok nagybirtokosnak, malomnak, kereskedőnek. A mi éhségünkből, a rni fázásunkból, nyomorunkból, a csatatér halottaiból, az élvemaradottak sebeiből nagy vagyonok, tisztátalanságok nőnek: vájjon Isten áldása lesz-e rajtuk? És e nélkiil mit ér minden arany, mit érnek a gyöngyök, a melyek özvegy asszonyok és árva gyermekek könnyéből lettek, mit érnek a gyémántok, a melyekben kiuzsorázott százezrek gyűlölete csillog? Privát gusztus, hogy ki mit hogyan ért és magyaráz. És ebbe senkinek sincs semmi beleszólása. Azaz, hogy beleszólhat, de nem parancsolhatja az ellenkező véleményt. Én példának okáért amikor hallom és olvasom az újságokból, hogy a görög nem ad 80 ezer főnyi segítséget Szerbiának: akkor megvagyok győződve, hogy a görög 80 ezer főnyi segítséget ad Szerbiának. S amikor hallom és olvasom az újságokból, hogy a rongyos, kiéhezett, fegyelmezetlen, züllött, kétségbeesett és tönkrement szerb sereg egy-két nap múlva eltűnik a föld színéről: ekkor én ugy képzelem, hogy a rendes ruhában járó, jól táplált, kitűnően fegyelmezett, épelméjű, lelkes és számra nézve is megmegerősödő hős szerb sereg erős munkára szánja el magát abban a biztos tudatban, hogy győzi fog . . . És mind ugy vagyok minden déli ravasz néppel. Én a népek ethnográfiáját is belevenném a hadi tudo1 mányok közé. A tereptant azonban csakugyan legelsőnek venném bele s nem utolsónak. Ez az én privát gusztusom. Nagyon komoly dolog! A legelőkelőbb fővárosi napilapoktól elkezdve végig a falusi újságokig mindenik közölte már azt az újságcikket, amelyik elmondja, el is magyarázza, hogy mi volt az oka a szerb győzelemnek. Az okok a következők: 1. A miniszterelnök azt mondta a katonáknak, hogy: Élet vagy halál! 2. Péter király is lelkesítette őket. 3. A magyar katonák előtt pedig sár volt s ez akadályozta őket a gyors mozgásban. — Csak azt nem tudja az ember, hogy sirjon, vagy kacagjon ezeken a tudományos okokon. Az Est és a háború. Az újság hírszolgálatát a háború állítja a legnehezebb, a legfárasztóbb és a legköltségesebb feladatok elé. Százszorosan nehéz a feladat, amikor a magunk háborúját vívjuk, amikor a mi tűzhelyünk nyugalmáért harcolnak a katonáink. Hisszük, hogy minden újságolvasó megtanulta már és tudja, hogy a hírszolgálat pontossága és gyorsasága előtt más, nagy érdekekre kell tekintettel lennünk, mert amikor a hadseregünk harcol és vérzik mindnyájunkért, mi fáradunk és nélkülözünk velük együtt, de a nagy cél érdekében a mi munkánk is beilleszkedik a haditervbe és a katonai szempontokhoz simul. Az Est munkatársai, akik a magyar irodalom és újságírás legelőkelőbb képviselői, ott vannak minden harctéren s a táborokból küldik lelkiismeretes, hű tudósításaikat és ismertető, szines cikkeiket, ugy, ahogyan ők maguk tapasztalják. S boldogan látjuk, hogy nemcsak itthoni közönségünk, hanem a velünk szövetséges és barátságos viszonyban levő külföld sajtója is a legnagyobb elismeréssel sorozza Az Éstet a világ első hírlapjai közé. Hogy pedig még szorosabb legyen a kapcsolat Az Est és a hadsereg között, a háború kitörése óta ezerszámra küldi ennek az újságnak a kiadója Az Estet a tábori postákon és a kórházakba s örömmel gondolunk arra, hogy a hónapok óta messzi harcoló, vagy idegen kórházakban gyógyuló katonáink naponta hallhatják a mi szavunkat, a hazai hangot. Az Ést kiadóhivatala Budapesten, VII., Erzsébet-körut 20. szám alatt van. Akasztás volt Beszterczén. Chabiló Tódor catori rutén lakost, aki a Magyarországba betörő oroszokat BeszterczeNaszód vármegyébe bevezette, hazaárulásért kötél-halálra ítélték. Bali Mihály az ítéletet a napokban hajtotta végre az ottani járásbíróság udvarán. Akik nem jegyeztek. A nemzeti kölcsönre a jegyzések bezárultak. A pénzügyminisztériumban most veszik számba az előjegyzéseket és a vele kapcsolatos munkálatokat most végzik. A kiszivárgott hirek szerint eddig is konstatálható, hogy a bankok után a katholikus klérus áll első helyen a jegyzések terén. De máris a beérkezett adatokból az is konstatálva lett, hogy az úgynevezett pénzarisztokrácia olyan kevés összeggel van képviselve, hogy elenyészően kevés azokhoz a várakozásokhoz, amelyeket hozzáfűztek. Pedig elsősorban tőlük volt várható, akiknek pénzük nincs ingatlanokba fektetve, hogy nagy arányban fognak a nemzeti kölcsönből jegyezni. De bizony ezek részéről nagy csalódás érte az államot, mert mozgó tőkéjüket ugylátszik jobban szeretik, mint a hazát. És sajnos, az egész országban ezt mutatják azok a bejelentések, amelyeknek összeállításán most fáradoznak a pénzügyminisztérium tisztviselői. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a MRC5YRR PflIZS kiadóhivatala. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. ^^^^^^^ ^^(föMQ K*07f) Paizs gyűjtése máig 39849 K 57 f.