Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-22 / 43. szám

1914. október 22. M A G Y A R PAIZS 3Zalaegerssogi elesetloink között második betyre jutott Dankovics Pál 48. gyalogezredbeli póttartalékos, aki az oroszok elleni csatában halt meg. Az elemi iskolákban Í8 rendesen folyik a tanítás, csupán az V. és VI. osztály marad el, mert a ÍV. osztályból már átmehet a tanuló felsőbb iskolába. A sebesült katonák köszönetet mondanak a zalaegerszegi vöröskeresztegylet vezetőségének. A főgimnáziumban elhelyezett sebesült katonákat nagy gonddal, kitűnő ellátásban részesitik ugy az orvosok, mint a Vöröskeresztegylet részéről első sorban Dr. Bálás Béláné főispánná 50—60 ápolónővel egyetemben, akikről nevenként is megemlékeztünk már külön-külön is. Időközönként rendre gyógyulnak a katonák s el-elliagyogatják a kisegítő kórházat, akik aztán kevés időre családjaikhoz mennek üdülni, hogy néhány nap múlva újra harcztérre menjenek. Akik ott hagyják gyógyuló helyöket, nagy megelégedéssel és hálás köszönettel vesznek bucsut a főnöknőtől, főispánnétól. Tegnapelőtt néhány német nyelvű katonánk távozott, akik írásban is kifejezték hálájukat. Német nyelven irt bucsuzójuk igy szól: „Hálás köszönetünket tejezzük ki Zalaegerszeg jószivü lakóinak minden jóért, melyben bennünket ittlétünk alatt részesíteni szívesek voltak. Különös köszönetet mondunk a méltóságos főispáni párnak fáradhatatlan tevékenységükért, azonkívül az orvos uraknak, akik bennünket annyi önfeláldozással kezeltek ; a vöröskeresztes hölgyeknek, különösen a 4. és 5. számú kórtermekből, s a vöröskeresztes nénéknek a szeretetteljes ápolásért. Mindig hálásan fogunk Zalaegerszegre visszaemlékezni, hol ilyen kitűnő ellátásban volt részünk. Leghálásabb köszönetünket mégegyszer kifejezve maradunk mély tisztelettel Ostvald Ágoston szakaszvezető Riegler Ferencz káplár és Strasser József gyalogos. Polgárőrséget szándékozik Zalaegerszegen szervezni Zilahi István rendőrkapitány s e czélra felszólítást intézett mintegy 200 emberhez, akiknek csaknem fele jelentkezett is felajánlva szolgálatát. A polgárörségnek Butich nyugalmazott ezredes lenne a főparancsnoka a jelentkezők óhajtása szerint. A hozzáértők azonban ugy vélik, hogy lehetlen a szervezés, mert a különféle rendű és rangú jelentkezőknek külö.bóző óhajtásaik vannak s különféle óhajtásokkal állanak elé s különféle igényeket támasztanak. Meleg ruhát a katonáknak czimü közleményeinkben felszólaltunk volt a pamut árára nézve, hogy t. i. dolgozó hölgyeink itt a kereskedésekben néhány koronával is drágábban kapták kilóját. Örvendetes hirként közöljük most, hogy ezt a segélyt akadályozó eljárást a hadvezezetöség megakadályozta avval, hogy most már pénzért közvetítők mellőzésével közvetlenül osztja ki a pamutot vidékenként, megyénként, szolgabírói járásonként a feldolgozó hölgyeknek. Az ingyen közvetítést elvégzik a jegyzők és szolgabirák, polgármesterek. A drágaság kérdésében irt első czikkünket ügyelmébe ajánljuk a közönségnek, a hatóságoknak s a hírlapoknak is, amelyek a érdekeit kell, hogy képviseljék s nem egyes szakaszok és osztályok érdekeit. Előzőleg más más munkatársaink is irtak erről s nem tetszik, némelyeknek erősen kilógván a lóláb A czikket Tivolt János kitűnő munkatársunk irja s a czikk azértis nagy értékű többszörösen, mert mikor a gabona drágasága ellen ir, ö maga is földműveléssel foglalkozik; tehát-önzetlent) 1, közérdekből beszél igy alaposan a fflie köré csördit minden haszonleső, önző sze'lemnek, legyen ennek akár földmivelés akár kereskedelem a neve. Nemes czikkének a czélja az, hogy akár kormányintézkedéssel is szabjunk határt a drágulásnak, főleg a mindennapi kmyér drágulásának, ezt indokolni óhajtjuk mi is, av\al, hogy, ha drága is az a portéka, de meghatározott : könnyebben elviselheti a fogyasztó közönség, mert számit rá, aszerint intézkedik —, de ugy, amint mofct van, hogy naponként emelkedik a végtelenségig, minden nap bizonyára ébred az ember s minden árusító, önkényesen, saját szeszélye szerint emelgeti az árskat: nemcsak nyomorulttá de lóvá is teszi a közönséget. Orosz fogoly tisztek Gróf Batthyány Pal országgyűlési képviselőnk palotájában. A hadvezetőség és a kormányok ugy intézkedtek, hogy a fogolytiszteket magánházakban helyezik el országszerte, még pedig vidékeken a legelőkelőbb urak házában. Talán a városok már nem elegendők a hadifoglyok befogadására ? Vagy hogy evvel meg akadják tisztelni az illető nemzetet? Avagy azért ez előzékenység, hogy ők is lovagiasan bánjanak a mi embereinkkel ? Lehet mind a három. Elég az hozzá, hogy Zalamegyében is kiszemelték az előkelőbb vidéki heljeket — a keszthelyi Feszletics házba akár egy ezredet elhelyezhetnek — a pjzsonvi hadtestparancsnok intézkedése szerint Gróf Batthyány Pál orsz. gyűlési képiselőnknek zalacsányi gyönyörű palotája emeletén egy tábornokot és 10 tisztet szállásolnak be a legnagyobb kényelemben. Kosztot a vendéglőből, korcsmából rendelnek nekik s magas napidijakat is oszt ki nekik a magyar kormány. Nem sorozásnak, mondjík, csak felülvizsgálásnak nevezik azt az eljárást, hogy behivják most a népfelkelőknek, úgynevezett B) alosztályát, az 1878—1890 ben szülötteket, vagyis a 24 évesektől a 36 évesekig. Október 29-ig elvégzendő az összeírás és deczember 31 ig pedig meg lesznek a bemutató szemlék, vagyis a felülvizsgálás, ami nem egyéb, mint pótló sorozás. Majd azután az alkalmasakat — kezdve a fiatalabbakon, kiképezik és szükség esetén fölhasználják a harcztéren. Mielőtt az őszi lomb lehnll, vége lesz a háborúnak. Ezt a kedvező jóslatot sok ember megtehette már s megtehetjük mindnyájan, csak nem igen hisznek benne az emberek, még saját magunk sem igen hiszünk abban. De mikor maga a császár, a németek nagy császárja, a hadak és háborúk intézője, mondja, mint a hogy mondotta is valósággal, akkor már hihetünk benne nagy valósziuüséggel. Meddig tarthat a haborn? Bizony ezt nem tudhatjuk. Mindenki találgathat, jósolgathat, következtethet : de ne higyjüuk egyiknek se. A háború az, amelyben ki vannak téve az emberek a villámszerű meglepetéseknek. Legbölcsebb dolog az, hogy mindenre goudoljon az ember ; az nem lehet, hogy készen legyen az ember mindenre, mert készen nem lehet, de legalább gondoljon mindenre ; mégis kevésbé bánthatja a meglepetés. Az oroszok részéről, talán valamelyik katonai kormány, azt mondja, hogy a télen is tart a háború, ha nem is nagy erővel, de áihuzzák a telet, s tavasszal neki gyürkőznek istenesen, vagyis istentelenül s mire egy év eltelik, egy év a megkezdéstől fogva, akkor bevégződik a nagy világháború. — Hát ha egyébre nem, arra jó ez is, hogy legyen mit beszéljen az ember. Eilencmnhat sebet kapott egy franczia őrnagy az Aisne melleti csatában. Egy gránát szilánkjai sebezték meg ennyire, de állapota nem életveszélyes. Nyomatott Tahy R. ük'da kónjvnjemdájaban Zalaegerszgen. 6072-tkv. 1914. sz. Hirdetmény. Bőrönd község telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakíttatott s ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886 : XXIX. az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. tczikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, 1892. évi XXX. tczikkben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosíttatott. EÍ azzal a felhívással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. tcz. 15. és 17. § ai alapján ideértve e szakaszoknak az 1889 évi XXXVIII. tcz. 15 §-a a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889. évi XXXVIII. tcz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. tcz. 15. § b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XX'X. tcz. 22 § a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják evégből törlési keresetüket, hat hónap alatt, vagyis 1915. éprilis hó 25 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. tcz. 16. és 18. § ainak eseteiben, ide értve az 1889: XXXVIII. tcz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának beiegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1915. évi április hó 25-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabitható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. hogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nem különben azok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül az 1892. évi XXIX. tcz. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert uyilvánkönyvi jogukat bármily irányban sértve vélik — ide értve azokat is akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVI. törvényczikk. 16. paragrafusa alapján történt bejegyzését sérelmesnek tartják — e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap | alatt, vagyis 1915. évi április hó 25 ik napjáig I bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem \ hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakításkor közbe jött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az emiitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A kir. törvényszék, miut tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1914. évi október hó 1-én. Kapossy Arthur s. k. kir. törvényszéki jegyző. A kiadmány hiteléül: (3—3) TANITÓ KÁLMÁN kir. tkvvezetó.