Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-08 / 41. szám

MAGYAR PAIZS 1914. október 8. Gazdák tízparancsolata a háborúban. A Magyar Gazdaszövetség a következő emlékeztetöt adta ki a háborús idők alkalmából a fóldmivelőknek. 1. Tenyészállataidat kiméld és el ne add, még magas árakon sem. A valamire való üsző borjukat mind fel kell nevelni, de a szebb bikaborjukat is. A marhaállomány gondos fej lesztésén kivül különös gondot fordíts a sertésés baromfitenyésztésre is, hogy az ország élelmiszertermelése gyarapodjék. A ki tenyészállatát el akarja adni, az ebbeli szándékát jelentse be a gazdasági egyesületnek, hogy egyetlenegy tenyészállat se kerüljön vágóhidra. 2. A mezőgazdasági munkákát oly pontosan végezd, mintha háború nem is lenne. Ezekben a nehéz időkben segítsük egymást, mert nagy baj lenne, ha háború után egy rósz termés következményeit kellene viselnünk. 3. Megtakarított pénzedet vidd a hitelszövetkezetbe, ahol legbiztosabb helye van, mert csak igy számithatsz mindenkor arra, hogy a hitelszövetkezet kielégítheti igényeidet. Ha a hitelszövetkezetnél nincsenek betétek, akkor kölcsönöket sem adhat. Szükségleteidet a fogyasztási szövetkezetnél szerezd be, mert ha ezek nem volnának, kapzsi emberek a fogyasztók szorult helyzetét alaposan kihasználnák. 4. Ne takarékoskodjál a jövő termés rovására és semmiféle gyümölcsöző befektetéstől ne sajnáld pénzedet. 5. Ha módodban van, törleszd tartozásaidat és ne támaszkodjál a moratóriumra, mert ha most fizetsz, engedményekben részesülhetsz, mig ha nem fizetsz, adósságaid összetorlódnak és anyagi romlásodat idézhetik elő. Az adókra az államnak most igen nagy szüksége van, ennélfogva hazafias kötelesség, hogy adóját mindenki befizesse. 6. Kósza híreknek fel ne ülj, az ily hírek terjesztőire s a kémkedés miatt gyanús egyénekre hivd fel a hatóság figyelmét. 7. Hazai iparczikkeket vásárolj és útasitsd ki házadból, a ki ellenséges országok ipari termékeit ajánlja. 8. A harcztéren levő hozzátartozódat lásd el sürgősen meleg ruhával, mert a meghűlésből eredő betegségek még az ellenségnél is nagyobb pusztításokat tehetnek katonáinkban. 9. Mindenki bőkezűen áldozzon a hazafias közczélokra, a sebesültek, a bevonultak szűkölködő hátrahagyottjai és az elesettek családjainak. 10. Hogy meddig tart a háború, senki sem tudja, de készüljünk el arra is, hogy sokáig iart és mindenki aszerint rendezkedjék be. Védekezés a ragályok ellen. A háborús bonyoialmak közepette kétszeresen fontos a közegészségügyi hatóságoknak ezen felhívása. Kétszeresen fontos, mert hiszen, ahol lélekben és testben egészséges csapatok állanak az ellenséggel szemben, ott félig nyert csatánk van. Ahol pedig ragály dul a népség, vagy katonaság sorai közt, ott több pusztulást okozhat a csirájában el nem fojtott baj, mint az ellenségnek leggyilkosabb tüzelése. Hála hadvezetöségünk és közegészségügyi hatóságaink bölcs előrelátásásának, eddigelé csak elvétve és elenyésző csekély számban történtek ragályos megbetegedések az országban. De történtek. És ez az egy körülmény hangosan figyelmeztet bennünket, hogy teljesítsük kötelességünket és minden tőlünk telhető erővel igyekezzünk az itt ott fellépő ragályok tovaterjedésének meggátlására. A ragályos kórok elleni védekezés körében ott, ahol a mai nyomasztó -pénzügyi viszonyok között kölségesebb íertótlenitó eszközöket beszerezni nem lehet az úgynevezett furmaldehyd-gázokkal való fertőtlenítés nélkülözhetetlen. Ezeu gázok elpárologtatására szolgál a hazai gyártmányú Hydrotormal fertőtlenítő készülék, mely könnyen és bárki által kezelhető s miután a fertőtlenítő helyiségen kivül állítandó fel, nagy előnye, hogy csupán a párologtató csövet kell a fertőtlenítendő helyiségbe bedugni a kulcslyukon keresztül a fertőzött helyiségbe. A készülék kezelője a szerkezet működését könnyen ellenőrizheti, tehát anélkül, hogy a formaldehid kellemetlen szagának hatását éreznie kellene. A Hydroformal fertőtlenitőkészülék egyedüli elárusitásának jogát a feltalálótól, Bukovszky György dr. tói, Budapest székesfőváros fertőtlenítő intézetének igazgatójától, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. Alkotmány utcza 29.) szerezte meg. Vidéken különösen, ahol például sem megfelelő berendezés, sem kitanított fertőtlenítő kéznél nincs, a Hydformal készülék nélkülözhetetlen. Egyrészt kezelési előnyei, másrészt pedig és főleg azért, mert általában minden fertőtlenítésnél alkalmazható. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a köz érdekeit szem előtt tartva, a készülékből jelenleg nagyobb mennyiséget tart raktáron és a ragályok elleni védekezés módozatait illetően szakemberei utján ugy egyeseknek, mint községeknek és hatóságoknak egyszerű levélbeli megkeresésre ingyenes s azonnal kimerítő útbaigazítást ad. Mibe kerül egy nap a háború? Szédítő számok. Az amerikai újságok a világháború napi kiadásait 200 millió koronára becsülik. Tesla Miklós, a magyarországi származású fizikus ezt az öszszeget igen alacsonynak tartja és beható számítás után a napikiadásokat legalább is 1500 millió koronára becsüli. Emellett a háború tartamát hat hét hónapra, kerekszámban 200 n3pra számítja. A katonai operácziók napi kiadásait Tesla 100—120 millió koronában állapítja meg, amikor is szerinte husz millió ember áll fegyverben. Sokkal nagyobbak a magán- és közvagyon veszteségei. A kárt, amely a háború lévén az ipart és kereskedelmet éri, a háborút viselő népek összvagyonának 20—30 százalékában állapítja meg. Számítása szerint ez a nemzetvagyon 1200 milliárdot tesz ki és igy a napi veszteség nem kevesebb, mint 400 millió korona. Ezenkívül is súlyos veszteség éri a népek nemzeti vagyonát, amely Tesla szerint 10 százalékra tehető. Ez is 660 millió korona naponta. Utolsó sorban — rávall az amerikaira — Tesla az emberéletvesztességeket pénzértékben számítja. A Balkán-háboruaan a halottak, sebesültek s a járvány áldozatainak száma a harczolók 25 százaléka volt. A világháborúban a nagyobb kulturáju nyugat-európai népeknél Tesla szerint a háborús járvány könnyebben lesz megakadályozható és ezért 15. százalékot vesz számításba. Tehát három millió ember esnék áldozatául. Minthogy Tesla az egyes ember életét 10.000 koronába számítja, ez 300 millió koronát fog eredményezni. Az az öt tétel összeadva mintegy 1500 millió koronát tesz ki, mint a napi kiadást. Ha a háború 200 napig tartana, akkor ez a résztvevő népeknek 800 milliárdjába kerülne, azaz épp nemzeti vagyonuknak negyed részébe. Tesla szerint ezt a hatalmas összeget a legkedvezőbb viszonyok mellett is csak 40—50 évi kemény munka után tudják behozni ezek az államok. Tehát félszázadnak kell elmúlni, amig a háború sebei behegednek, föltéve, hogy csak fél évig tart. Heti hirek Október 6-árÓl most sem feledkeztüuk meg, ebben a százszorta nagyobb terjedelmű zür-zavarbar. Kedden volt a nemzeti gyászemlékünnep, de csak a templomokban. Részt vett a társadalmat alkotó osztályok közül mindenik egy néhány képviselőjével: Dr. Bálás Béla főispánnal a vármegyei tisztviselők, a törvényszéki bíróság, a tanárok, a városi tisztviselők sib. A gyászszertartást Legáth Kálmán esperesapát végezte, s a csatában levő Kecskés Dezső kántor helyett Lengyel Ferencz teljesité a kántori teendőket. i i Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg. . . . — K 50 f. í Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (39837 K 37 f) összegbes A Magyar Paizs gyűjtése máig 39837 K 87 fin. Refornátas istentiszteletet tart az evangélikus templomban f. bó 11-én (vasárnap) d. e. lOVa órakor nagvtiszt. Fejes Gábor barabásszegi lelíész ur. A hiboruaák a fekete angyalai is feltünedeznek már itt ott, még ugyan nem nagyon sürüen, de a hozzátartozók előtt annál rémületesebben. A hozzánk tartozók közül elesett Gráner Lajos hadnagy, kitűnő fiu, aki szép tehetségét óhajtottabb módon érvényesíthette volna. A pécsi ezredhez tartozott Schmidt Valér honvédfóhadnagy, Czobor Mátyás zalamegyei m. főjegyzőnek sógora szintén elesett a szerb harctéren. Krátky, nagykanizsai hadnagy, Krátky István kanizsai főjegyzőnek a testvéröccse, Ravaruska körül vakmerő bátorsággal harezolt ötödmagával az oroszokkal szemben, amit Vörös Sándor ötszörösen sebesült szemtanú is állítja, -- végre erős lövéseket kapott a lábán s emiatt alighanem maukóra jut a derék fiu. Az ilyen életbemaradás is testvére a fekete hírnek. Csebe László szerkesztő társunknak és sabáczi sebesültnek a tiszteletére hétfőn este barátságos borozást rendezett a Rabatti-vendéglőnek asztaltársasága. Czebe meggyógyult s újra bevouult Szerbiába, vigan, mintha disznótorba menne. Téli ruhát a katonáknak! A zalaegerszegi hadsegélyző bizottság arra kéri a közönséget, hogy a harctéren levő katonáknak szánt ruhanemüeket, a már elkészített hósapkákat, csuklyó-, térd-, has- és lábszárvédöket, lábkapcákat a „Népsegitő irodá"-ban (Vármegyeház) sürgősen átadni szíveskedjék, minthogy azokra a harctéren már szükség van s az első szállítmányt a bizottság a jövő hét folyamán el fogja küldeni. Legtöbbet használ a háborn a kereskedőknek, azaz hogy csak nekik használ, mert másnak mindenkínok árt. De amig mindenkire nézve irtózatos veszedelemmel jár a háború, addig a kereskedő meghízik másoknak eme veszedelmén. Avagy nem égbekiáltó visszaélés-e az, hogy a gabonának, a kenyérnek az ára egy pár nap alatt majdnem kétszeresre felugrott, csak azért, mert háború van. Ha jól meggondoljuk, kérdezhetjük : Mi köze hozzá ? A háború elvégzi a maga dolgát enélkül is. És ha még eszünkbe jut, hogy a kereskedő ezelőtt pár hónappal megvette a gazdától a búzát 9-10-11 frtért, s most eladja 18 frtért ugyanannak a társadalomnak. Amely néptől vette olcsón, annak a népnek adja drágán : ha ezt látjuk, nem verhet gyökeret bennünk az a szeretet, amely a közéletünket egybekapcsolná. Hadviselés ez, még pedig olyan, amelyben a nemzetnek egyik osztálya fáradtság nélkül s mégis biztos eredménnyel leigázza a másik osztályt, a százszorta nagyobbat, a közönséget. — Ez a kenyérről van. De hát mit keres itt az a kereskedelmi tudomány s a háború, hogy a tegnap még 10 fillérért vásárolt nyirág-seprüt ma már 20 fillérért adja a boltos ? w Esernyő csere. Azon urinőt, akivel vasárnap, t azaz 4-dikén a 9 órai mise után a templomban ' egy fekete selyem napernyőm tévedésből elcsarélódött, igen kérném, ha szives lenne visszacserélni. Fonyó Gézáné, Vlasics-utcza 25. szám.