Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-01 / 40. szám

2 MAGYAR PAIZS 1914. október 1. rendezni, de betegápolásra nem lehet, mind­össze csak két szobát. Már pedig 20—25 ágyért nem tanácsos egy egész intézetnek a működé­sét megszüntetni habár csak két hétre is. Könnyebben lehetne egy-két szobát egyebütt találni. Lehet azonban, hogy nem is lesz rá szükség. —y A nagy háborúról most is csak azt kell mondanunk, amit min­dig, bogy t. i. nem kell félni, még kevésbé megijedni, és soha semmi körülmények kö­rülmények kőzött sem szabad kétségbeesni. Második parancsolat : Ne hetvenkedjél. Mert csak a Hárijánosok, a kezdetleges állati emberek, az ostobák szoktak hen­czegni. A „ki a legény a csárdában" való uraságnak eltelt az ideje. Harmadszor: Légy kitartó. Egyébiránt a háborús állapot most is az, ami a mult héten volt. Óriási módon tart a küzdelem. A németek Párizs előtt állnak, mint Hannibál ad portás. Mi Szerbiában előnyomulunk. De északon beléptek hatá­runkon a muszkák s magánlevelekben — ami természetes is — rémítgető híreket irnak, de másnap már visszavertük őket. Ám nem vissza kellett volna verni. Mert többen ugy vélik, hogy jó taktika volt be­engedni, hogy ittmaradjon a foguk. Hiva­talos jelentés mondja, hogy túlerőben, na­gyobb számban vannak a muszkák s a kö­zönség — nem! saját magok a katonák, akik itthon vannak a városokban billiárdoz­nak, moziba járnak, magok szégyenkeznek, hogy nincsenek a csatamezőn. Ez állapot. De bizonyára taktikai állapot. Legbizonyosabb azonban, hogy végered­ményében minket le nem győzhetnek ! B. Gy. Hogyan gyógyítják sebesültjeinket ? A világ legnagyobb háborúja fölöttébb aktuá­lissá teszi még laikus körökben is azt a kér­dést, hogy mivel gyógyítjuk sebesültjeinket. Akiknek húsát golyó hasítja, srappnel zúzza, vagy más háborús szerszám roncsolja borzalma­san össze, megérdemli, hogy a legféltettebb hazafias és humánus gonddal avatkozzunk bele fájdalmaikba. A jajokat tompítani, a kínokat enyhíteni, a hős sebesülteket közelebb hozni az egészséghez ... ez ma mindannyiunknak a legbecsületesebb gondja. A sebesülteket minél előbb vissza kell adni a harcoló seregnek, hogy háborús erőnk ne lankadjon. A könnyű és gyors gyógyulás most nemcsak humánus, hanem hazafias érdek is. E sorok Írójának vojt alkalma több tartalék kórházban megfigyelni a sebkezelést a tanul­mányozó utunkban véletlenül akadtunk egy olyan eljárásra, mely a sebgyógyitás terén két­ségkívül diadalmaskodni fog, A budapesti Vörös kereszt kórházban láttuk először, azután Szege­den, Nagyváradon, majd Békéscsabán találkoz­tunk vele. Az utóbbi helyen ezután alaposan megismerhettük az uj gyógyszert, mert maga a föltaláló, Magner Dániel dr., a békéscsabai köz­kórház főorvosa, s a gyógyszer is Békéscsabán készül, s Netol néven kerül fordalomba. A Netol czélszerü kombináczióju éterikus (illanó) i olaj, melynek bámulatos hatását a Békéscsabai tartalék kórházakban hetek óta figyeljük az oda érkezett sebesülteken. Az eddig használatban lévő fertötlenitö szerek ! ugyanis mig a sebekben jelentkező bacilusokkal ; birokra kelnek, a seb szövetét is össze marják, j s a törtető orotoplazmát is megölik. Ha az eve­' sedést meg is gátolják, de a seb környékének gyuladását gyakran kiváltja brutális hatásuk s a sebláz nem ritka eset. A kötelék változtatást pedig a régi eljárások­nál fölöttébb nagy fájdalommal jár, mert még a ; jodoformos gazé is annyira beleragad a sebbe, j hegy leválasztása néha erőszakos fóltépést kiván ! és a gyógyulást gyakran visszaveti. De a seb j mosogatását sem lehet kellemesnek mondani. í A Wagner-féle kombinációjú illóolaj azonban jj sem a szöveteket, sem az ép bőrt nem izgatja, i hanem a sebbe öntve direkt dezinticiál, a ge­! nyedő sebfelületet bevonja s a baktériumok be­S fészkelődését meggátolja. Ha a golyóval hasított | nyílásba, vagy ama borzalmas sebbe, melyet ! srappnelszilánk zúzott, vagy roncsolt, illóolajat j öntünk s azt átitatott steril gazéval bekötjük: a | gyógyulást semmiféle komplikáció meg nem zavarja. Kötés cserélésnél a gazét nem kell kitépni a sebből, mert az lágyra itasult s egé­szen könnyen, legkisebb fájdalom nélkül eltávo­lítható. Mosogatással, tőrülgetéssel nem kell izgatni a hegedő sebet. A Netol a tisztántartást is elvégzi. A sebesült lázt, fájdalmat nem érez. A sebzugok eltűnnek, a szétvert izmok hamaro­« san összeszaladnak. A hatodik, legkésőbb a 5 huszadik napon a legnagyobb sebről is lehulla­nak a varratok. Wagner dr. találmányával évek óta kísérle­tezik. Ujabb időben több hires orvosuuk próbál­gatja s aki egyszer megpróbálta, nem tér vissza a régi módozatokhoz. A sorsnak különösen kedves játéka, hogy Wagner dr. könyve, melyben az illőolajokkal való sebgyógyitást tudományos alapon ismerteti, épen a háború előtt jelent meg s az orvosok körében ritka elismerésre talált. Sebesültjeink­nek nagy százalékát máris az ő illóolaj kompo­zitumával gzógyitják s immár harctereinken a friss sebek sajgó fájdalmát is a Wetol csillapítja. Golyók szántását, srappnelek hasítását az a dia­dalmas uj ir forraszgatja össze. Mégis csak szerethet bennünket a Magyarok Istene, hogy ez a magyar okosság nem jött későn. Drózdy GyözÓ a „Magyarország" munkatársa. Mért nem lehetek magam is ottan, Hol ezer ágyú villáma lobban S vad bömbölése a földet rázza — — Irgalmas Isteni Mért van a sorsom Igy elhibázva! A lelkem fásult, karom erőtlen, Sivár jövendő tárul előttem, Bús elmúlásnak jön lassú gyásza — — Irgalmas Isten! Mért van a sorsom Így elhibázva? Hol millió sziv szent áldozatja A harc mezejét vérrel itatja S a gőgös ellent porig alázza: Mért nem vagyok ott ? Mért van a sorsom I Így elhibázva ? Az agyagbálvány hol összeroppan: | Milyen jó lenne meghalni ottan, Hol s igáját a nép lerázza Irgalmas Isteni Mért van a sorsom Így elhibázva ? Rohanni csaták fergetegébe, Nem nézni: lábam a sirba lép e? Csak rohamunk siker koronázza — — Irgalmas lsien! Mért van a sorsom Így t Ihibázva ? Hős katonáink! Mért nem mohetek Véres csatákba én is veletek ? Ölni, ki népünk bántja, gyalázza — — Irgalmas Isten! Mért van a sorsom Így elhibázva? NAGY LAJOS. Heti hirek Kérjük az előfizetések elküldését. — Sebesültek érkezése Zalaegerszegre. Azon kivül az 50—60 átátazó betegeken j kivülj kiket múltkori számunkban jeleztünk, | 23-án, szerdán, megkezdődött a sebesültek szállítása is az egerszegi kórházakba való kezelésre. Első izben 22 könyebb, majd 21 súlyosabb sebesült jött, kiket a kórházba i szállították a vöröskeresztes sebesült-szállító j ifjak, 28-án nagyobb számban érkeztek i sebesültek, és pedig 143-an, kik közül a ; 15 súlyosabbat a közkórházban a többit a gimnáziumban felállított segéd kórházban j helyezték el. Ez első nagy csapatnak az j érkezésére nagy közönség ment ki az állo­: másra s a kocsikon bevonuló •sebesülteknek | szivarokat és üvegborokat kínáltak. A kocsi­: kon kivül a főispán automobilja is hordta i be a sebesült katonákat. Folyik a nemes, önfeláldozó munka és pedig dicséretesen, mindenki kiveszi részét belőle. A Vörös­kereszt Egylet elnöke Dr. Bálás Béláné, főispánné, a vezetőség és az egylet tagjai I ép úgy, mint az orvosok, a kedves nővé­rek, önkéntes ápolónők, a sebesültszállító ifjak és polgárőrök, valamint a hatósag és ; a nemesszivü közönség egyaránt, akiket nyilvános dicséretben felesleges is részesí­teni. Az érkezett sebesültek különböző nem­j zetiségük: magyaroh, horvátok, illírek, ro­: mánok, s különböző ezredekből valók. Van­j nak a kolozsvári 51. ezredből is. G. E. Gyűjtsünk a Csany szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . . . — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (39837 K 37 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39837 K 87 fill. j Könnyű a francziáknak és angoloknak, mert nekik küldenek a japánok több százezer méter­mázsa teát, ha már egyebet nem küldhetnek. Mi a hadügyi és közoktatásügyi kormányok fel­szólítására cserje-szeder levelet gyűjtetünk gyer­mekeinkkel katonáink számára. Ez is csaknem olyan jó, mint a tea. Figyelmeztetni kellene az iskolák vezetőit, s tanulóit, hogy ahol tenyészik ez a szeder, ott sokat szedjenek, mert nem minden vidéken van ez. Figyelmeztetni kellene arra is, hogy a tanárokkal, tanítókkal együtt menjenek a gyermekek, mert különben nem ismerik ezt a harmadik fajta szedret, melynek a leveléről csak most tudjuk, hogy milyen nagy érték, milliókat jelent s vadon tenyészik er­| deinkben. A sebesültek, amint jeleztük már, többnyire könnyű természetűek; többen fentjárkálnak s pár hét múlva teljesen meggyógyulva újra be­vonulnak. Nem kicsinyeljük a könnyebb sebeket sem. Evvel is csak áthasította és szakgatta tes­tét a golyó. De mit szóljunk például a napokban itthon járt Vörös Sándor barátunkról, aki békés időben pénzügyi tisztviselő, s Ravoruska irányábau muszka földön harczolt dühös csatában, és egymás után öt golyó szakgatta a testét, s Dégyheti gyógyulás után ma már megy vissza a csata­i mezőre. S ilyenek még vannak többen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom