Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-09-17 / 38. szám

XW. év ^alaftflWgBB, 1814. siepierober 17. 38. 82ám OfcfieBtéri itf : ifiy éra* 4 kcz. 04 f S'éi <ws« 2 kor. 04 f ifitg^cére 1 kar. 04 f $S?m üia 9 fillér. Z. IE3Iox*-v-á-fc3=i- XiEijos Hirdetések dija megegyezés szériát Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőséi; kiadóvatai: Wlasies-utcsa 8, f 3-.E HGTEL FBRBNOZ Mnirucatáraak : ^ BOBBÉLT GYÓEQI laptu. ajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Hz állapot. Az oroszoknak a puskagolyójuk vékony, hosszú és hegyes. Több sebesült magyar fiu hozott már haza ilyen muszka golyót. Ez a muszkagolyó humánus. Ez a hegyes vékony golyó kerezztül fut a katona testén, vagy ha hosszú utat tett és fáradt, akkor benne marad a testben, — de nagy sebet nem csinál, veszedelmest épen nem; csak akkor; veszedelmes, ha szivbe, vagy agyvelőbe megy, vagy hasonló kényes testrészbe. Ha szétnézünk az országban, láthatjuk, hogy bizony elég sok sebesültünk jön haza az orosz háborúból. De vigasztalódhatunk avval, hogy halottunk annál kevesebb van, és avval, hogy a sebesültek is jobbára mind könnyű sebesültek. Az emberi törvény még háborúban is védi az embert. A nemzetközi általános emberi törvény háborúban is védi az életet, korlátozza az öldöklést; s a háború becsülete megelégszik avval, ha harczra lehetetlenné tesszük az ellenséget. És ennek a szabálynak megfelel az oroszok golyója is. Azért nevezhetjük a miénk melleit ezt is humanusnak. Hogy állunk e tekintetben a hires müveit nemzetekkel ? A czivilizácziónak hirhedt nyugati zászlóvivőivel? A francziákkal és angolokkal ? Ugy állunk, hogy ezek úgynevezett dum-dum lövegekkel lőnek ránk. Ezek a golyók ellentétben a muszkáéval, buta darabok, s a testbe törve rombolnak, szakgatnak, kínoznak. Ennek a golyónak a használatát tiltja a nemzetközi törvény. Ezek a lövegek törvénytelenek és nem humanusak, hanem barbárak, vagyis vadak. Vilmos német császár szövetségesünk fel is említette ezt a törvénytelenséget az Északamerikai egyesült államok elnökének, akik tudvalevőleg legalább mostanig még nincsenek benne ebben a nagy világháborúban. Egyébként a nyugati, északi, keleti és déli nagy csaták talán épen most vannak a forrponton. A heti történetnek ez a legtömöttebb összessége. Geografiailag nagyobb haladások nem történtek. De ezek a mondhatni helybenálló csaták a mi javunkra váltak. A szerbek valami gonosz sugallatra nemcsak Mitroriczánál, de egy más ponton is átkeltek s nemcsak a Szerémségbe, de még a Bánátba is merészkedtek átcsapni, csakhogy a mi csapatunk nyomban visszaverte ugy, hogy talán nem is lesz kedvök több látogatást tenni. Egy másik nagyobb csapatunk Montenegróban győzött és zsákmányolt. Az oroszok is gondoltak egy merészet és nagyot északkeleten s eljöttek Lembergig. Hanem ezen a borzasztó nagy vonalon leghősebb katonáink nyomták ki őket a széleken is tul, sőt már a messzelevő muszka Lublin melletti hősi csatáról is hoztak haza hirt zalai bakák egy-egy könnyű sebbel rakva. Egy-egy kisebbrendü csetepaténál, ahol visszavonulást rendeztek a mieink, még ott is ezerenként fogták a hadifoglyokat s 50—60 ágyút zsákmányoltak. A mieink rendesen kétannyi erővel állanak szemközt. Szövetségesünk, az északi németek, eddigelé mintegy 200 ezer orosz foglyot csatáztak ki számunkra. S mit csinálnak a többi németek Párizs mellett? Néhány nap óta közvetlenül Párizs körül állanak. Álianak ? Nagy harczi dicsőség immár Párizs mellett csak állani is. Párizs háromszorosan is körül van övezve hatalmas erődökkel. Csakhogy az erő előtt nincsen erőd. Lélekzetet visszafojtó, irtóztató halálos csend egy-két napig, egy-két hétig. S aztán ? Aztán az erő előtt nincs akadály. És ha Párizs fényességének a napja lehanyatlik, akkor, no akkor a humánus oroszok is megadják az árát annak a barbárságnak, hogy egy kiránduláson a fraiicziák dum-dum golyóval vadásztak volt. B. Iie kerül a háború? — Egy angol szakember csikké. — Szerinte az osztrák-magyar hadsereg hadjáratában az osztrák pénzügyminiszter kijelentése szerint minden egyes katonája 10 koronájába kerül naponta, de itt a nyugdijak, kártalanitások, családok segítsége s a többi kiadás, mely a háborúval jár, nincs felszámítva. Hat hónapig tartó háború tehát, melyben két millió katona vesz részt, 3.600,000.000 koronájába kerülne a monarchiának. Az angol iró a többi költség kiszámításánál először megállapítja a legújabb háborúk pénzügyi terheit. Igy szerinte Franczíaország a németfranczia háború idején elesett, megsebesült s rabságba jutott emberek révén 21.500 ' tisztet és 702.000 katonát veszített. A háború Francziaországnak 1.088,000.000 koronájába, Németországnak 1.550,000.000 koronájába került. Németország 6247 tisztet és 123.400 katonát veszített el. A délafrikai háború 31 hónapig tartott s abban Angliának 44.700 katonája vérzett el, az angol kincstárnak 4.220,000.000 koronájába került. A másfél évig tartó orosz-japán háborúban 135.000 japán és 350.000 orosz katona esett el. Japán hadiköltségei 4.060,000.000 koronára, az oroszoké hat milliárdra rúgtak. A szerző szerint Németországnak háború esetén az első hat héten 2.450,000.000 márkát kellene felhasználnia. Föltehető, hogy akármelyik nagy államnak is a jövő háborúban az első negyedév legalább két milliárdjába fog kerülni. Ehhez járulnak még a a véderő felszerelésében beszélő veszteségek is. Óriási lehet a kár, ha valamelyik flottát elpusztítják. A tulajdonképeni hadiköltségekhez járul az a veszteség is, amit a kereskedelem és a nemzeti vagyon pusztulása okoz. Egy egyéves világháború a kereskedelemnek legalább 10 milliárd koronájába kerül. A sebesülteknek házi ápolásba való átvétJére nézve a Cs. és kir. katonai állomásparancsnokság Nagykanizsáról a következő felhívást óhajtja közölni lapunkban : A hadügyminisztérium központi szállítási hivatal f. hó ll.-éről kelt 3991. sz. értesítése szerint a monarchiában felállított katonai kórházak sebesültekkel és betegekkel telve vannak, s még mindig érkeznek és fognak érkezni sebesültek és betegek, akiket a kórházakba okvetlenül fel kell venni. Ezen csak ugy lehet segíteni, hogy akár kórházakból, akár egyenesen az állomásról a sebesültek s betegek házi ápolásba átvétetnek. Ennélfogva az igen tisztelt hazafias közönséghez bátorkodom felhívásomat intézni, s felkérni, hogy sebesülteknek házi ápolásba való átvételére minél többen jelentkezni szíveskednének, mely nemes tettök által szegény harczosaink sorsa könnyittetni fog. A sebesültek átvételére a kórház parancsnokságnál (gimnáziumi épületben) lehet jelentkezni. Nagykanizsa, 1914. szeptember 14. Mikula, alezredes, katonái állomásparancsnok.