Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-23 / 30. szám

1914 julius 23. M A CI Y A R PAIZS jjuliusi kiadványa tehát kizárólag a választójogi 'kérdésnek van szentelve. A füzet igen áttekinthetöu és népies irályban tárgyalja az uj választói törvények elsó felét és különösen kitanítja a népszövetség vidéki igazgatóit és csoportfőnökeit arra, hogy miként kell cselekedniük, hogy a szervezetükbe tartozó tagok választó jogának megszerzésénél tanácsadólag és segitőleg közreműködjenek. Kutkafalvy füzete különösen részletes és kimeritó utmutatást tartalmaz a választói névjegyzékből való kihagyás elleni jogorvoslatról kitanítja a népszövetség tagjait, hogy hol, mikor és milyen alakban kell az egyes jogorvoslatokkal élni, íámutatva mindenkor a jogorvoslat elmulasztásának helyrehozhatatlan következményeire. A füzetet darsbonkint 20 fillérjével a portódij beküldése mellett mindenki megrendelheti a Nemzeti Népszövetségnél Buda pest VIII. Trefort u. 2. A népszövetség jogvédőhivatala egyébként bármilyen választójogi kérdésben készséggel adja meg díjtalanul a jogi tanácsot és felvilágosítást azoknak, akik ezért akár levélben, akár személyesen hozzá foidulnak. Már kezdődik. Már kezdődik a Szegfű Gyula históriája. Aki II. Bákóczi Ferenczet s a magyar történelmet bepiszkolta, arról a Szekfüről napnál világosabban bebizonyította Dr. Apáthy István, <Gr. Andrássv Gyula, Gr .Appouyi Aibert, Dr,. Ballagi Aladár, hogy amit irt, hazugság, disznóság és -aljas lelketlenség. Az országban egy-két hullaszagu tollat kivéve, minden hirlap elkeseredetten irt Szekfüről és könyvéről: s a társadalom még -sem tudott még annyira sem felemelkedni, hogy ' a könyvet megsemmisítette volna. A könyv , tovább díszeleg a magyar iskolák polczain. Maga j Szekfü pedig egy pár hónapi hallgatás és mar- } kába röhögése után már is belecsipeszkedett i emelkedésének lánczolatáha. A Magyar Történelmi j Társulat megválasztotta Szekfüt igazgató választ- j mányának tagjai közé. S igy tovább. A történészt • <egy hajszál választja el a politikustól. Ez is lesz j még Szekfü. Itt is végig emelkedik. Magyar- j •országot még ö fogja kormányozni, mort a mai j logalmazásnak zavarában a léleknélküli rabszol- j gák legzseniálisabb emberek. Keresk. főiskola Grenoble ban. A párisi •osztrák magyar keresk. kamara arról értesítette a soproni kamarát, hogy Grenoble-ban az ottani •egyetem jogi faku tásával kapcsolatban 1912 óta 'keresk. főiskola áli fenn, amely mindazoknak kiképzésére szolgál, kik gyakorlati kereskedelmi téren kívánnak működni. A főiskola rendes hallgatói legalább 1 évi hallgatás után vizsgálatra bocsáttatnak és a vizsgálatról bizonyítványt nyernek. A rendkívüli hallgatók, kik a hallgatandó tárgyakat maguk választják meg s a tanulmányi idő terjedelmét tetszésük szerint állapítják meg, vizsgát nem tesznek és tanulmányaik befejeztével távozási bizonyítványt nyernek. Az előadásokat és felolvasásokat egyetemi tanárok és jeles szakemberek (bankigazgatók, bizt. társaságok vezetői) tartják s igy a hallgatók ismereteinek bővítésére a főiskolán alkalmas tér kínálkozik. Olvasóinknak vélünk tehát szolgálatot tenni, midőn e főiskolát fentiekben ismertetjük. Megemlítjük, hogy kívánatra a soproni keresk. és iparkamara részletesebb felvilágosítással is ^szolgá

1. Az analfabéta Magyarország. Az osztrák kormány a napokban tette közzé az egész monarchia írni-olvasni nem tudó lakosságának statisztikáját. Stürgh gróf miniszterelnök jelentései szerint a birodalom koronatartományai közül Felső- és Alsóausztria, valamint Csehország kulturális szempontból elsőranguak, mert ezekben az országokban ezer lakos közül csak hatvan az analfabéta,Tirol és Morvaországban 1000 ember közül 70-től 78-ig, Stájerországban 180, Karintbiáhan 240, Krajuában 314 az irni olvasni nem tudó. Szégyenletes eredményt mutat fel Magyarország — mondja a hivatalos osztrák statisztika —, mert ebben a tartományban 1000 ember közül 410 nem ismeri a betűt, tehát a lakosság negyven százaléka. Galíciában 736, Bukovinában 652 és Dalmácziában 736 analfabéta akad 2000 lakos között. Érdekes, hogy Bosznia és Herczegovina analfabétáiról nem vesz tudomást az osztrák kormány. irodalom. Művészet. Az élet ós irodalom czimen egy kis füzetkét irt Kapossy Luczián pápai tanár. A tanulmány a Pápai Hírlapban is megjelent. A mai sekélyes életet és a legújabb sekélyes irodalmat jellemzi benne Kapossy találó észrevételekkel. Az Ady Endre féle irányt jellemzi, melyet bizony dühöngőnek és néh perverznek is keli mondanunk. Az Uj Nemzedéknek legújabb száma igen gazJag tartalommal jelent meg Dr. Milotay István szerkeszlésébeu. Különösen magas színvonalon áll az első c/.ikk »Tisza és a monarchia válsaga« czimmel, melyet Milotay szerkesztő irt s tanscsot és jóslatot mond benne. Szintén nagy értékűek a következők : A szerb veszedelem, az Illeték vita, Tisza és a pénzügyi válság, A magyar politikának keleti kapcsolatai, Külpolitikánk pénzügyi merlege, A szerajevoi tragédia, Föl jegyzések stb. — Irodalmi és művészeti rész stb. — Szerkesztik Budapesten Csáky-utcza 49. Előfizetés egy évnegyedre 4 korona. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 8415-1914. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban járványos jelleggel fellépett száj- és körömfájás miatt a m. kir. F. M. 1904. évi 24.500. sz. leidelete és a vármegye alispánjának 1910. évi 21620. sz. rendelete folytán a következő óvrendszabályokat rendelem el : 1. Zalaegerszeg r. t. város zár alá vétetett ennek folytán a város határából hasított körmű állatokkal csakis a szintén fertőzött és közvetlenül szomszédos község határába lehet közlekedni. Vészmentes vagy a város határával nem érintkező községek halárába csakis előzetesen kikérendő engedélyem a apján szabad közlekedni. 2. A fertőzött és szigorú zár alá vett majorból, udvarból, az egészséges állatok halaszthatatlan gazdasági munkák végzése czéljából csak akkor mehetnek ki, ha közutakat nem érintenek, illetve közvetlenül udvaruk, majorukból juthatnak birtokukra. 3. Zalaegerszeg r. t. városon át szarvasmarha, juh és sertések lábon való áthajtása, csakis a kijelölt marhahajtó utakon és törvényhatósági utakon megállás, etetés, itatás nélkül szabad. 4. Marhalevelek kiadása csakis a helybeli fogyasztás, illetve levágás, leölés czéljából engedmény alapján szabad. Egyébként hasított körmű állatokra marhalevelek kiadása tilos és a tulajdonosok birtokába levő és hasított körmű állatokról szóló marhalevelek azonnal bevonandók. 5. Széna, szalma, szálas takarmány kivitele a város határából szintén csakis engedélyem alapján oly udvarokból szabad, amely udvarokban beteg állat nincs. A városon át idegen községből széna, szelma, szálas takarmány átvitele csak megállás nélkül szabad. 6. Zalaegerszeg r. t. városban tartandó heti és országos vásárokra hasított körmű állatok felhajtása tilos. 7. Herélni, miskárolni a város területén csak előzetes engedélyem alapján és csakis vészmentes udvarokban szabad. 8. A felgyülemlett trágya a fertőzött istállókból naponta lehetőleg kétszer kihordandó és amennyiben azonnal ki nem vihető és alá nem szántható, az udvaron más trágyától elkülönítve tartva, mésztejjel leöntendő. 9. Beteg állatok és betegállatokkal egy istállóba állo tehenek teje a betegség tartama alatt megsemmisítendő. Zalaegerszeg r. t. város n. é. közönségét felhívom, hogy figyelembe véve a kimondhatatlan károkat okozó zárlatokat a mielőbb megszüntetés czéljából és a betegség gyorsabb lefolyásának előmozdítása és saját jól felfogott érdekükben a megbetegedéseket a rendőrkapitányságnál haladéktalanul jelentsék be és a már fertőzött állományban állalállományukat a gyorsabb lefolyás czéljából átojtatni ajánlatos. Aki állatainak megbetegedését bejelenteni elmulasztja, vagy a jelen lendelet ellen vét az 1888. évi vií. tc. 23. és 1900. évi XVII. tc. 12. §-a, valamint az 1888. évi VII. tc. 150. § a elleni kihágás elkövetése miatt legszigoruabban fog büntettetni. Zalaegerszeg, 1914 julius 19. 8461-1914. II. Közhírré teszem, hogy a zalaegerszegi hordójelző f. évi julius 23,"29, 30, augusztus 5, 6, 12 és 13. napjain a nagykanizsai horhójelzőt fogja ott helyettesíteni és igy ezen napokon a zalaegerszegi hordójelző hivatal szünetel. Zalaegerszeg, 1914 julius 22. Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. 8081-1914. Pályázati hirdetmény. Zal' egerszeg r. t. város az üresedésben levő ideiglenes végrehajtó dijnoki állásra pályázatot hirdet. A betöltendő ideiglenes végrehajtó dijnoki állás 3 (három) korona napidíjból álló javadalmazással van egybekötve. A pályázati kérvény folyamodó magyar állam polgárságát, erkölcsi magaviseletét, igazoló bizonyítvánnyal felszerelendő. Tartozik pedig különösen végrehajtói eljárásában való jártaságát igazolni. A pályázati kérvények legkésőbben folyó évi augusztus 5-ig a városi iktató hivatalnál adandók be. C: 8233-914. Árlejtési hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város 3091—914. sz. jogerős véghatározata folytán a város tulajdonát képező fehérképi korcsmánál teljesítendő uj építkezések, átalakítások és javítások munkálatainak biztosítása czéljából zárt Írásbeli versenytárgyalást hirdet. 2. Ajánlatok csak az összes munkákra tehetők. Versenyezni szándékozók felhivatnak, hogy »Ajánlat a feliérképi vendéglő munkálataira® felhívással ellátott és pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlataikat 1914. évi augusztus 3 án d. e. 10 órájáig a városi iktatónál nyújtsák be. Elkésve érkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. 3. Az ajánlati összeg 5°/o a bánatpénzül akár készpénzben, akár óvadékképes értékpapírokban vagy takarékpénztári betétkönyvben a város pénztáránál letétbe helyezendő. A betétet igazoló nyugta az ajánlathoz mellékelendő. 4. Ajánlat csak a városi iktató hivatalnál beszerzendő költségvetési mintán adható be. 5. Azon ajánlattevők, akik a teljesítendő munkálatok végzésére képesítve nincsenek, kötelesek az ajániatban képesített megbízottjukat megnevezni. 6. A munkálat s előméretü költségvetés a városi iktató hivatalban a hivatalos órák alatt d. e. 8 órától d. u. 1 óráig megtekinthető. 7. Vállalkozó a munkálatokhoz szükséges téglaanyagot a városi téglagyárból tartozik megszerezni. Az anyag egységára a téglagyárnál faltégla 28 korona, cserépzsiudely 40 korona. 8. Az összes építkezés a munkálati átadásától számított két hónap alatt befejezendő. 9. Pályázók ajánlataikra nézve az ajánlatok felbontásától számítandó 30 napig maradnak kötelezettségben. 10. Az ajánlat nyertes bánatpénze biztosítékul az utó felülvizsgálatig fog visszatartatni. Egyebekben pedig az összes építkezésekre az állami építkezésekre vonatkozó általános feltételek lesznek irányadók. 11. Az ajánlatokat a tanács 1914. évi augusztus 3-án d. e. 10 órakor a városház I. em. 2. számú helyiségében fogja felbontatni.