Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-23 / 30. szám

234 MAGYAR PAIZS 1914. junius 25. Tnl a vízen Markos András . . . Csókoljátok egyik a mást. A csertavölgyi parasztgazdának nem imponál a méltóságteljes alispáni nagy felelet; a esertavölgyi parasztgazda csak azt tudja, hogy ő károsodik; csak azt látja, hogy őtet nem védelmezik munkájában és kenyérkeresetében, családjának a fentartásában ; csak azt lát;a, hogy pénzfizettségében sem szolgáltatnak neki igazságot még a hatóságok sem: tehát elkeseredik, nem én, ő keseredik el, s hiába intem türelemre, hiába hivatkozom a hazára, nem hallgat rá, s engedelmet kérek a paraszt stílusért, nem én inm, ő monda elkeseredésében, hogy: de a fene itt egye meg az egész országot alispánostól, miniszterestül együtt, ha engem nem védelmeznek s nekem nem szolgáltatnak igazságot, elmegyek én oda, ahol emberségesebben bánuak velem. Pakkol s megy Amerikába. A közigazgatási bizottságban azonban hűségesen megteszik a tisztviselők a jelentéseket, hogy májushoz képest juniusban már többen vándoroltak Amerikába, de csekély az emelkedés. — Éljen ! Borbély György. Kutatom a Csány László nevét s egyúttal jelentést és beszámolást tessek erről a Csány-szoborbicottság előtt. És ezért már háromszor jártam Aradou, a vértanuk városában, abol derék muzeum is van a 48 as időkről. Zalaegerszegről Aradot meglátogatni háromszor, haszoDoa! ugyan, de a czélzott eredmény nélkül: elég mulatságos turistaság. A Csány-szoborbizottság, mindjárt a megalakuláskor meghagyta, hogy járjak utána, miképen irta nevét a vértanú saját maga, hogy a szoborra tiszta nevet Írjunk, mert errenézve kétség vau. A közönség ugyanis, sőt nem is a nagyközönséget értve, hanem az irodalmi közönség is kivétel nélkül Csdnyi t ir, és mond a hangzásban is, holott egy klasszikus élőpélda és tanú, Csány-nak kortársa és ismerőse akkor szolgabíró, csak a mult években, 94 éves korában oláh a templomba. Hosszan nézi a képet, mely a haldokló Vasvárit ábrázolja, amint elesett társai között, ágyuja mellet!, a Rákóczi szabad csapat zászlóját görcsösen szorítja s a fellegekben megjelenik Mária, Magyarország védő asszonya. Megszólal az öreg oláh s elmondja a kép által lelkében keletkezett benyomást. Melka kérdi Kolmertól, mit mondott. Kolmer lefordítja. Az oláh ezt mondotta: nMenyire szomorkodik az az asszony a felett, amit a képen lát.« Melka Vincze amint ezt meghallotta, könny ragyogott a szemében s megilletődve mondta: »Ez a legközvetlenebb, legigazabb, legszebb bírálat, melyet müvem valaha kapott.® * Gazdát cserélt a Funtimel alatt fekvő Jósikafalva. Az egész községet a Vasvári kápolnával és 30 ezer hold fekvőséggel együtt megvásárolta Urmánczy János nagybirtokos. Az uj földesúr, nagyműveltségű bájos menyasszonyának a Vasvári kápolna oltára előtt esküdött örök hűséget. Az uj birtokos a község magaslatára, a szinajai királyi lakra emlékeztető gyönyörű kastélyt építtetett, melynek hátterét égbe nyúló fenyvesekkel borított sziklabérczek fedik s ezek mind Vasvári meghalt Boldogfai Nagy Károly ügyvéd, volt orsz. képviselő igy hangoztatta vala : Csáni László. Előbb Nóvák Mihálynak, azután nekem is mo:dá Nagy Károly : Nem Gsányi az öcsém, hanem Csány (Csáni)! A zalai 48 asokkal foglalkozó Nóvák Mihály igazgató hívja fel Nagy Károly után különösebben nyilvánosan is a figyelmet, hogy az nem Csányi, hanem Csány s hangzik Csáni nak, ugy, amint Nagy Károly hangoztatja. Én is e mellé szegődtem. Nóvák könyve: Zalavármegye a 48 as szabadság harcéban, értékes könyv; sok pinezelevelet átböngészett ó. Jó volt rá hallgatni. S jó volt, hogy Dr. Kele Antal ügyvéd, szoborbizottsági tag, mindjárt az első összejöveteleken felszólal! : Egyik igy irja, másik ugy irja a vértauu nevét. Az Istenért, legyünk tisztában vele, mert szégyen lesz, ha meglesz a szobor, s nem tudjuk ráiroi a nevét. S megbízta a bizottság a titkárt, hogy tanulmányozza a dolgot. S én keresgéltem névaláírásos eredeti leveleit. Előkerül egy levele, a vértanúnak saját névaláírásával, előkerül aztán több is, s ezekből láttuk, hogy csakugyan igy irta a nevét: Csány. Az y fölött többször van pont (••) is, jeléül annak, hogy ez az y =» i hang. A régebb talált leveleket közöltem annak idején a Magyar Paizsban s hü lenyomatban a Csány-Emlékkönyvben is. (II. kiadás.) A Csány irás tehát Gsánt-nak hangzik, igazolván Novákot és Nagy Károly urat. És semmi esetre sem lehet Csányi-Q&V. imi. Nem engedi a szószármaztatás tana s a név birtokosának a joga. Más kérdés, hogy hangoztatni lehet e igy, kényelmesen, könnyebben: Csányi? Természetes, hogy lehet. Ezer meg ezer szó van nyelvünkben, melyeket nem etimologikusan hangoztatunk, hanem kényelmesebben. Különösen Göcsejbea van erre sok példa: id voltam, od voltam, itt, ott helyett, s huzsvérf húsvét helyet', tawyit, tanit helyett stb. A közönség között az irodalmi osztálynak aztán illik tudni a szó származását és helyes leírását. Ennek a szónak a származására nézve pedig bátor vagyok megemlíteni, hogy Erdélyben Mezönagycsaw, s Zalában lx\iesán van. Ebből lesz a melléknév : csáni, s a tulajdonfónév: Csáni. De minthogy régebben a magyar írásnak a latin betűkkel való zür-zavarában az i t y nal irták : igy kellett irni: Csány, hangoztatva : Csáni. A név i haDggal végződik, s y nal jeleltetik. Ez névre vannak Urmánczy kérésére hivatalosan el keresztelve. A kastély alalt 20 méterrel lejebb szilárd tűzmentes anyagból plébánia épület emelkedett, melybe átszállítják Vasvári oltárképét, oltárát s elhelyezik a kápolna feliratát a Vasvári táblát, nehogy a gyúlékony kápolnát gonosz kéz elhamvassza. E templomnak örök időkre való fentartására Urmánczy János mint kegyúr, nagy alapítványt tett. A plébánia templom sekrestyéje mellett a kegyúrral a mult évbeu, a helyszínen történt megbeszélésünk nyomán Vasvári szoba lesz berendezve, ahol az ifjú hós életére és az általa debreczeni diákokból toborzott Rákóczi szabad csapat s a bécsi halálfejes légió hősies küzdelmére'vonatkozó adatok és emlékek fogják a turistát tájékoztatni arról az igazán legendába illő halálmegvetésről, mely legendáknak a lerombolását oly »hálás feladatuk tűzték ki ellenségeink, a Szekfük számára. viszont bizonyítja a községek nevének ezt az alapalakját: Csán. A község nevét Csán nak irta, s ő maga irta táblabíró öccsének, Eleknek a gyászjelentésében igy : Csáni Csány Elek. S Nagy Károly szolgabírónak czimezte. (Nováknál s M. Paizs 1906. 3. és 1908. Sl. sz.) Nagy Károly volt élö'aaunk s e pár levélnek a bizonysága némileg elégnek is látszott arra nézve, hogy Csány-1 Írjunk, s amennyire lehet Csáni-t hangoztassunk, hangzásbau megengedve a Csányi-1 is. A szó származására nézve megkérdeztem Dr. Pais czeglédi fiatal tanárt is, aki a könyvtárakban, levéltárakban a helységnevek alakját tanulmányozza. Pais a következő levelet irja Czeglédról 1914 április 16. Kedves Gyurka Bátyám ! ígéretem szerint itt küldöm a Csány névre vonatkozó észrevételeimet, melyek nyelvészeti szempontból teljesen igazolják azt a véleményede', hogy ezt a nevet nem lehet másképen irni, mint ahogy a viselője irta. Midőn a szabadságharcz nagy kormánybiztosa és közlekedésügyi minisztere nevét Csány nak irta, kétségtelenül családja hagyományos Írásmódját követte. A család u. i. a zalamegyei Csány helységtől vette a nevét. Ilyen nevü helységünk több is van (pl. Heves, Abauj, Csongrád megyében); de az ország keleti részén a helynév nem Csány nak, hanem Csán nak hangzik, pl. a toidaaranyosmegyei Mezöcsdn és Pusztáján helységek nevében, s eredetileg igy hangzott más vidékeken is. Chan nak irták és Csán nak ejtették a zalamegyei helynevet is a XIV—XV. században, vagyis abban az időben, midőn a család magát róla elnevezte, s a belőle i melléknévképzővel alkotott családnevet ekkor csak C»án» nak ejthették, illetőleg Chany-nak írhatták. Később a szóeleji cs hang jelöléséra a család a cs betűt kezdte használni, de a név végén megtartotta az eredeti ny Írásmódot akkor is, midőn az » előtti n helyébe a kiejtésben ny haug lépett és szt a hangot a köz-szavak írásában az w hangtól ny betűvel különböztették meg. Az y feletti két pont azt akarta jelölni, hogy a szó végén »-t kell ejteni. Igen örülnék, ha hasznát veonéd közlésemnek. Szívesen köszönt kész hived Pais Dezső. A leir.ís fontos, különösen a személyueveknél. Mert Ölvost monduok, de Eötvöst iruuk, Zicsit mondunk de Zichyt írunk stb, tulajdonosuknak a jogaik és követeléseik szerint. Tisztán az a kérdés tehát, amint Dr. Szadeczky Lajos és Dr. Márki Sándor történetírók is mondják, hogy miképen irta a nevét maga Csány László. (I. Magyar Paizs 1908. évi 37. és 40. számában. Az egypár levele mellett több bizonyság után kutatva, találtam a nyomtatottakkal együtt 50—60 levelet, melyekben hajszálnyi finom következetességgel mindig tisztán világosan Csány uak irja a nevét. Van a kutatásaim között egyetlen egy írott levele, mely most Hentallernek, vagy talán Hoitsy Pálnak a birtokában van, s melyet halála előtti este irt; ebben Csányi-nak van aláirva. De csak egy kis figyelmetességgel rögtön észre lehet venni, hogy ez nem az ő irása. A levelet valakinek diktálhatta. A nevet is az iródiák irta alá. Az irás általában hasonló, de sokkal szebb. A nagy K nak és nagy C-nek pedíg^ ötszöri következetes irása határozottan ellenkezik a Csány Írásával. Azonkívül Udvardy Vincze rajztanár irás-szakértőnek